Nagybánya és Vidéke, 1900 (26. évfolyam, 1-53. szám)

1900-03-25 / 12. szám

1900. Márczius 2.

(4) 12. szám

Ma szombaton részben a Lendvay szobor-alap javára franczia bohózatot, adnak, melynek czime »Utazás a válás körül.«

Vasárnap itt’először a »Parasztbecsület«, Mascagni világhírű operája,^melyre előre is felhívjuk a közönség érdeklődését.

A jövő hét'műsora: Kedden N. Bodroghy Lina jutatomjátékául »Rafael« színmű. Csütörtökön Por- zsoltné Lukács Juliska, a budapesti népszínház első drámai ^mü vésznőj ének első vendégfelléptével: »Bagdadi herczegnő,« színmű. Szombaton Porzsoltné második felléptével: »Magdolna,« színmű. Vasárnap Porzsoltné harmadik felléptével: »Vasgyáros,« színmű.

Heti krónika.

Hogy lehet a szúnyogból elefántot csinálni, ahoz legjobban értesz temagad kedves jó közönségem. Az újdonság az érdekesség ingerével vonz, s mi még érdekesebbet akarván mondani, egy-két ártatlan betűvel megtoldjuk a hirt, mig végre kézen-közön a halból halál, a házból házasság, tüzből tűzvész lesz.

A hét kereste a szenzácziót, képtelen híreket terjesztett, de megnyugtatásul legyen mondva, ezek mind valótlanoknak bizonyultak.

Legutóbb már láttuk a füstölgő romokat annak a kis városnak tájékán, mely ősz óta olyan közel esik mi hozzánk, hallottuk a jajveszékelést, a kint táborozó éhes tömegek könyet szinte pompeji köny- gyüjtőbe szedtük, aztán láttuk a füstölgő vonatot, a mint robogva akarna átsuhanni a hídon, de az recsegve, ropogva hull alá, s vele együtt hull a vonat és összes személyzete. Istennek hála, mindezek a képzelet szörny szüleményeinek bizonyultak.

A valóság az, hogy a tavasz papiroson már beköszöntött, a színészek kettőzött erővel morzsolják le darabjaikat, a gyűlések szakadatlan egymásutánban követik egymást s Nagybánya, hol délelőtt, hol este, hol délután mulat jobb ügyhöz méltó kitartással, a névnapokból, zsurokból, estélyekből kifogyhatatlanok vagyunk.

De hát igaz biz az, miért is volt olyan rövid a farsang? Mai napság már a színészek sem böjtölnek, sőt annyira jól érzik magukat, hogy még fővárosi vendégeket is csalogatnak ide, kiknek előre is fényes sikereket kivan

a krónikás.

Különfélék.

Személyi hir. Veress József nyug. bányatanácsos a héten városunkban járt a horgany-művek megtekintése végett s útja, mint állítják, a horganyüzem ki- terjesztésével áll összefüggésben.

Sziebcr. Ede tankerületi főigazgató e hó 20-áu városunkból elutazott, hogy körútját a középiskolák vizsgálaía végett tovább folytassa.

A helybeli polgári dalkör ez évi ápril. 8-án, vasárnap este 7 órakor a polgári olvasókör helyiségében felolvasással egybekötött tagilletményes estélyt rendez, melyre a dalkör alapitó- és pártoló tagjait, úgy a kaszinóegylet tagjait családjaikkal együtt és a város művelt közönségét meghívja. — A felolvasást Incze Lajos főgymn. tanár tartja. A dalkör műsora a következő : 1. Régi nóta. 2. a) Esti csillag, b) Románcz. 3. Népdalok. 4. Suhog, suhog, eredeti dal.

Színészet Felsőbányán. Szabadhegyi Aladár színtársulata szerdán lépett fel először Felsőbányán. A »Sulamith« dalművet adták oly sikerrel, milyennel azok teljesen meg voltak elégedve, kik jól tudják, hogy nagyobb színi előadás sikerének egyik feltétele maga a színpad és felszerelés. — Nem igen vetődik Felsőbánya primitiv színpadára szinésztársulat és olyan még nem is volt soha, melynek iskolázott zeneNAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE

kara van. Csak sajnálni való tehát, ha a néző publikum sorából kivonják magukat azok, kik máskülönben körülményeik által nincsenek akadályozva a megjelenésben. A mindennapi kenyérből a Thália oltárára is illik olykor egy kis morzsa.

A nagybányai ev. ref. egyházmegye ez idei tavaszi nagygyűlését városunkban ápril hó 26 —27-én tartja meg Bencsik István esperes és gróf Dégenfeld Sándor egyházmegyei gondnok elnöklete alatt.

Jutalomjáték. Szabadhegyi társulatának, mint társalgási színésznő, legelőkelőbb tagja N. Bodroghy Lina, kinek kitűnő játékával közönségünk mindig meg volt elégedve. Jutalomjátéka kedden márcz. 27-én lesz. Váradynak hires, klassikus darabja Ráfaél fog ez alkalomból színre kerülni, oly darab, melyet az ifjúság megnézhet, sőt. az újabb korszak-irodalom tanulmányozása szempontjából meg is kell néznie. Ezen előadásra előre is felhívjuk a közönség figyelmét.

Irodalmi esemény számba megy Nagybányán Kazay Endre »Gyógyszerészi Lexicon«-ának megjelenése. Nagy vállalkozás volt még oly tehetséges es szorgalmas fiatal embertől is, ily terjedelmes műhöz fogni. Czélja, hogy sorrendbe szedje a gyógyszerészi tudományok összességét s megvesse alapját egy esetleg nagyobb, ilyen irányú vállalatnak A műnek első kötete jelent most meg, mely az A és B betűket tartalmazza 378 oldalon s valóban mindenre kiterjeszti figyelmét. Véleményünk szerint túlságosan is terjedelmes, mert pl. nemcsak a baktériumokról, de az egyes kórnemekről is szól külön-külön s igy félő, hogy az Ígért 4 kötet keretébe nem fogja tudni szerző beszorítani a kínálkozó összes anyagot. Egyébként a műről csak jót mondhatunk, nagy szorgalommal és figyelemmel készült s szakemberek kezében nélkülözhetetlen segítőeszköz lesz. A művet Molnár Mihály adja ki jó papíron, díszes alakban, csinos aranyozott kötésben, a kötet külső formájánál fogva is bármely könyvtárnak díszére válik. Ára 7 korona. Megrendelhető Molnár Mihály könyvkereskedésében Nagybányán.

Az idei fősorozás Nagybánya városára nézve e hó 19-én volt Gőnyei István polgári, Georgevits őrnagy katonai elnöklete alatt, hogy mily jó anyag állott. rendelkezésre, mutatja azon örvendetes körülmény, hogy 55 hadkötelest soroztak be.

Gyászhir. Felsőbányán a napokban hunyt el Herr József kereskedő, temetése csütörtökön volt általános részvét mellett, A c rnlád gyászlapja ez ; Őzv. Herr Józsefné szül. Husovszky Borbála mint hitves, Herr Ágoston, Herr Ida férj. Husovszky Gyulánő, Herr Ottilia férj. Kárpáti Endréné, Herr Mimi özv. Török Józsefné, Herr Ödön mint testvérei, Husovszky Ida férj. Husovszky Józsefné, Husovszky Kornélia férj. Deák Károlyné sógornői, illetve sógorai a egész rokonság nevében fájdalomtól megtörtén tudatja a gyöngéd férj, jó testvér és rokon Herr József kereskedőnek, 1900. évi márczius hó 20-án d. e. egynegyed 12 órakor, éleiének 56-ik, boldog házasságának 28- ik évében történt elhunytát., Az elhunyt lelki üdvéért az engesztelő szentmise-áldozat folyó hó 22-én d. e. 9 órakor fog a helybeli róm. kath, templomban bemu- tattatni, megboldogult földi részei folyó hó 22-én d. u. 4 órakor helyeztetnek a róm. kath. egyház szertartása szerint végső pihenésre. Felsőbányán, 1900. márczius hó 21-én. Áldás és béke hamvaira!

Már a húst is szállítják Nagybányáról Budapestre. Hihetetlennek látszik, de mégis igaz. Ennek magyarázata a következő: Bottyán Géza polgártársunk vágja az izraeliták részére a kóserhust, az ő vallásuk szerint csak a marhának elejét használhatja fel, a legjobb részeket pedig módjában állana a mészárosnak mások részére elmérni, igen ám, ha Nagybányán nem csappant volna meg annyira a fogyasztás, de kereslet hiányában kénytelen Bottyán a legjobb hússal a budapestieket boldogítani. Ez is egyik érdekes adat mai állapotainkhoz.

beszélgetett, dúdolt nekik, a nélkül, hogy hozzátartozói csak egy szót is értettek volna belőle.

Margitnak s Miklósnak is feltűnt Helén változása, de nem is sejtették ennek okát s ha kérte Margir, hogy mint testvérének mondja el bánatát, ő csak mosolygott s vidámságot színlelve az! mondta, hogy nincs semmi baja.

Egy szeptemberi alkonyon Margit férjével azon tanakodtak, hogy mikép tudják meg, mi bánata van Helénnek s hogy tudják ezt vele elfelejtetni ? Végre elhatározták hogy utazni mennek vele, hisz az utazásban legkönnyebb felejteni. Margit rögtön el is indult Helént felkeresni, gondolván, elmondja e tervet neki, talán meg tudja örvendeztetni kis húgát. Egyenesen Helén kedvencz helye felé indult.

Ott ült Helén csakugyan a kis hárs alatti pádon s révetegen tekintett maga elé; szép arcza oly sápadt volt, akár a hold, a mely az alkony beálltával az égen már feltűnt. Midőn észrevette hogy nénje közeledik, mosolyogni próbált, de nem igen sikerült neki.

Margit melléje ült s elmondá neki férjével kisütött utazási tervét, de meglepetve látta, hogy Helén a helyett hogy örülne, inkább még jobban elkomolyodott El is hült, a mikor hallotta Helén feleletét. »Kedves Margitom, látom, hogy ti mily jók vagytok, hogy engem boldoggá szeretnétek tenni, oh pedig ezt ti már nem tehetitek meg; az én számomra többé már nem nyílik virág; én már itt boldog soh’sem leszek; nekem csak egy óhajtásom van s egyetlen vágyam, a melyet ha ti teljesittek, akkor némileg boldoggá tesztek, de ha ellenezni fogjátok, akkor előttem még ridegebbé teszitek a világot!«

»Oh’ — szólt Margit — legyen az bármi Helé- nem, mi mindent megteszünk érted Miklóssal csak szólj mi az ! ?

»Egyetlen vágyam édes Margit az, hogy engedjetek zárdába ; csak odamenni, hogy apácza lehessek ; mert én odavágyom ott boldog leszek!« mondá Helén.

»Mit mondasz, te apáczának lenni, Helén mondj le errő !« kiáltotta kétségbeesetten Margit.

Ezalatt Miklós jött az utón, Margit eléje sietett s elmondá neki Helén határozatát, Miklóst is meglepte ez a hir, de Helén mellé ülve, próbálta őt szándékáról egyelőre lebeszélni. »Kedves kicsikém, ha te neked csak az az egy kívánságod van, hogy mi engedjünk apáczának téged s ha ez téged boldoggá tenne, ám legyen ; mi fájó szívvel, de beleegyezünk, de kérlek, menj előbb utazni Margittal s ha majd visszatérsz, akkor határozd el magad.

»Nem, Miklós nem, nekem ez életben csak egy utam van A világ többé semmi. Oh hagyjatok mielőbb zárdába vonulnom, ott tudom, hogy boldogabb leszek.«

Hasztalan volt minden rábeszélés, kérés, Helén szilárd maradt terve mellett s zárdába vonult. S a büszke leány még testvérének sem mondta el bánatát, de nem sejteté azt senkivel.

Telt az idő, a komor őszt már zord tél váltotta fel, Margit csak rendesen látogatta húgát a kolostorban, s mire eljött a szép tavasz, Margit vidámabb lett, mert látogatásai alatt észrevette, hogy Helén szép halvány arczán már a nyugodtság kezd mutatkozni.

A tavaszi szelek ugyancsak uralkodnak egy idő óta s a gazdák régi szokása, hogy éppen ilyenkor gyűjtik össze a rétekről, a mindenféle giz-gazt s elégetik. És ez eddig helyes, hanem az már nagy baj, mikor a tüzet magára hagyva, a láng az erdőkbe is elharapódzik és ott károkat okoz. Az erdőtörvény kihágásnak minősiti és szigorúan bünteti az olyan gazdát, a kinek figyelmetlensége miatt támad a veszedelem. Sietünk tehát figyelmeztetni a gazdákat, hogy óvakodjanak ily kártételektől már saját érdekükben is.

A nagybányai kör Budapesten lelkes ünnepséggel ülte meg márczius idusát.

Diszgyülésén a nagyszámmal megjelent tagokon kívül vendégeket is üdvözölhettünk. Köves Lázár al- elnök fennen szárnyaló, mély érzésű szavai nyitották meg az ülést, mely egész lefolyásában méltó volt a kör fiatal, de egészséges múltjához. Derék alelnökünk beszéde után felhangzott a »Hazádnak rendületlenül« s alig ülhettünk le, mikor Lukácsy György kollegánk átérzett meggyőződéssel, igazi Petőfi tónusban szavalta el a Talpra magyart. Élénk tetszés jutalmazta szives közreműködését. Mayer Károly az ő, mély érczes hangján Petőfi Márczius 15, 1848. czimü költeményét adta elő s hangos taps zúgott fel, mikor lelkesedéstől kipirult arczczal mélyedt magába s elgondolkodott a nagy napon.

Nagy Gábor a mostani s a 48-as márcziusi ifjúság között vont párhuzamot, melyet nagy figyelemmel hallgattak végig s rágyújtottunk a mi kedves nótánkra : »Tavasz elmúlt . . .« Oh ! mennyiszer lelkesedtünk már mélabús dallamától!

Mátyásy Lajos menydörgő hangon, igazi harczi hévvel szavalta el Tóth Kálmán »Előre« czimü költeményét. Szivünkbe vésődtek a hangok s megtettük a fogadást: Előre ! Megihletődött keblünkből kitört a Hymnus, elhangzott . . . elhangzott az alelnök záró-szava is, kiöntöttük érzelmeinket, tudtunk lelkesedni.

Köszönettel emlékezünk meg Neubauer Jenő vendégünkről, ki saját a »Szabadság születése napján« czimü zengzetes, előkelő ódájának elszavalásával érdemelte ki osztatlan tetszésünket. Vígan voltunk mindvégig s eldalolgattuk: »Nagybánya is hires város...« (r. I.)

A Lendvay szobor-alap javára Nyíregyháza város polgármestere, Bencs László 68. sz. ivén a nyíregyházi intelligens közönség 56 Kor. 20 fillért adományozott. Részletes kimutatás jövő számunkban. Egyszersmind a múlt számban közölt kimutatásnak leírásból eredt azon tévedését, mintha a 73. sz. gyüjtő-iven dr. Szaitz László budapesti ügyvéd 1 koronát adományozott volna, azzal igazítjuk ki, hogy nevezett ügyvéd ur 4 azaz négy koronát küldött a Lendvay szoborra. Az újonnan érkezett adományokat is takarékpénztárba helyezte: az elnökség.

Pénzintézeti gyűlések. Holnap márczius 25-én 3 pénzintézetnek is lesz közgyűlése, u. m. a részvány-taka- réké, a kér. banké és a népbanké. Ezek közzül csupán a részvény-takarékpénztár zárszámadását küldték be hozzánk, tehát csak ezt áll módunkban ismertetni. Az intézet összforgalma 6 millió forint volt. alaptőkéje 100.000 forint, tartalékalapja 46.800 forint, betétje, 485.863 frt, ez idei nyeresége 13.311 frt. Részvényenként 5 frtot szándékozik osztani, mivel 4500 frtot a részvényesek tartozására fordít. A zárszámadás érdekes előszavából közöljük a következőket: A múlt év a legnehezebb pénzügyi évek közé sorozható: a nehéz pénzviszonyok terhét a fővárosi pénzintézetek is megérezték s igy az őket ért nyomás hatása tőlük hatványozva fordult a vidékre, úgy hogy nagy megpróbáltatásnak volt a vidéki takarékpénztár rendszer kivéve, minek kapcsán örömmel lehetett hallani a fővárosi intézetektől, hogy a vidék a nem remélt arányban teljesítette visszafizetéseit: mire különben annál inkább kényszerítve volt, mert a kamat annyira meg- drágittatott, hogy ha az uzsora-törvényt korlátolt mellékdíjak szedésével átlépni nem akarta, a fővárosi intézetek nagy kamatát és mellékdíját fizetve hasznot a viszleszámitolás ez évben nem adott. A nehéz viszonyok daczára igyekeztünk közönségünket a maga igényeire minden módon kielégíteni s igy hogy mégis kellő jövedelmet biztosíthattunk intézetünknek, az üzleli kiadásaink mérsékelt voltának tulajdonítható, mert hiszen mig adókra 5346 frt 13 krt fizettünk, addig összes kezelési kiadásunk 4046 frt 27 kr. tett ki. A forgalom az egyes üzletágaknál a viszonyoknak teljesen megfelelt s daczára a rendkívüli nehéz viszo- szonyoknak s daczára a nagyobb tőkék mozgósításának betét-állományunk állandó emelkedésben volt és maradt, mi a közönségnek megerősödött bizalmát igazolja. A jelzálog-üzletet tartva vidékünk legbiztosabb s népünk igényeinek legmegfelelőbb hitelmódozatának, ezt nemcsak fentartottuk, de a kis kölcsönökben fejlesztettük ; ellenben a váltó-visszleszámitolási üzletet tekintettel a viszonyokra mérsékelni láttuk jónak és igy 52.886 frt 86 kr.-ral apasztottuk, daczára, hogy váltó-tárczánk csak 34.349 frttal kevesbedett s igy tényleg tárczánk a múlt évihez arányitva erősebb lett. Miként már a múlt években jeleztük, a peres ügyeket házilag kezelve, ezek a helyett hogy az intézet terhét képeznék, azok költsége a mult IX. éven át leírásra czélszerünek látott kétes követeléseinkre 7000 frtot adott, mivel ugyaniy összegű kétes követelést Írunk le, anélkül hogy ez az intézetet terhelné. Érem-gyüj- teményünk ez évben is nagyobb értékű és számú régi pénzekkel szaporodott.

Felsőbányán f. hó 17-én volt a fősorozás 103 álliláskötelesből besoroztak : ujonczjutalékba 23 at. póttartalékba 6-ot, felülvizsgálatra utasítottak 3-at, idegen illetőségűből 4-et. Összesen 36-ot.