Nagybánya és Vidéke, 1900 (26. évfolyam, 1-53. szám)

1900-03-18 / 11. szám

(2) 11. szám

NAGY BANYA ÉS VID ÉK E

1900. Márczius L8.

Midőn ugyanis 1880. évben az országos selyemtenyésztési felügyelőség ujjászerveztetett, nem nagy bizalommal viseltettek a selyemtenyésztés meghonosításával való ezen újabb kísérletezéssel szemben. Erre, valamint az általános pénzügyi helyzetre való tekintettel, az akkori földművelésügyi kormány nem tartotta alkalmasnak az időpontot, hogy nagyobb hitelt kérjen a selyemtenyésztés czéljaira, hanem részint a rendelkezésre álló alapokból, részint a földművelésügyi minisztérium bázi pénztárából adott az intézetnek előlegeket azzal a szigorú meghagyással, hogy az ösz- szegeket a naptári év végével visszatáritsük. Ellenben ha ezenfelül bevételi többlet marad, ez kizárólag selyemtenyésztési czélokra fordittassék.

Ennek a kötelezettségének az intézet 1894-ig pontosan meg is felelt, mert eddig az ideig az intézet nemcsak tényleg visszafizette az előlegeit, de ezenfelül még számadásai 34,000 forint bevételi töblettel zárultak. A következő években azonban már az intézet kedvezőtlen viszonyok közé került A selyemárak annyira csökkentek, hogy erre példa sem fordult elő eddig. A mostani árakhoz képest körülbelül 50 százalékkal olcsóbban voltunk kénytelenek eladni felhalmozódott gubóinkat. A termelés folyton emelkedett, ellenben a selyemárak folyton csökkentek, ügy, hogy 1896-ban már csak 6 lirát fizettek egy kiló száraz gubóért. Már most, ha bennünket tisztán a rideg pénzügyi szempontok vezettek volna, úgy nekünk is majdnem felével kevesebbet kellett volna fizetnünk a termelőnek, mint eddig fizettünk. De igy meg elvettük volna a termelők kedvét, veszélyeztettük volna az egész ügyet. Megmaradtunk tehát a régi árak mellett, de ezzel kapcsolatban meg rohamosan növekedtek hátralékaink.

Ennek következtében 1897. év végén, amennyiben a selyemtenyésztés az államkincstártól nyert 16.809,573 frt 46 kr. javadalmazásból készpénzben és leltári tárgyakban 15 512,300 forint 90‘/2 krt fizetett vissza, 1.297,182 forint 551/2 krral maradtunk hátralékban. Látva azt, hogy a selyemtenyésztés oly szépen fejlődik és bizva abban, hogy a selyemárak javulni fognak, ami csakugyan be is következett. Nagyméltóságod akként méltóztatott segíteni pénzügyi helyzetünkön, hogy azt uj alapra fektette. A selyemtenyésztés évi szükségleteit beillesztette az állami költségvetés keretébe. Az eddigi hátralékok pedig függőben maradtak azzal a részemről továbbra is fentartott, illetőleg újból elvállalt, kötelezettséggel, hogy azokat évről-évre részletekben törlesszük, amint azt a külföldi selyemáraknak és termelőink érdekeinek szem előtt tartásával megtehetjük. Ezt a törlesztést meg is kezdettük, amennyiben már 1898 évben a zárszámadás szerint készpénzbon 100,000 forintot meghaladó összeggel többet fizettünk vissza, mint az ugyanazon évi állami javadalmazás kitett. Hogy a törlesztetlen állami előleg az üzlettel arányban áll, azt leginkább a csatolt kimutatás igazolja, a mely szerint a selyemtenyésztés fennállása óta 19.744,681 frt 18 kr keresetet juttatott a legszegényebb és a keresetre leginkább reáutalt néposztályoknak.

Ebben a lefolyt évben csakugyan abba a kedvező helyzetbe jutottunk, hogy már 1899 évben 10 lirát és 60 ct. kaptunk egy kiló gubóért a külföldi piaczokon, holott 1896-ban átlag 6 lira 19 ct.-tel, 1898-ban 8 lira 31 ct.-tel fizették gubóinkat. Ezen számadatokból is láthatjuk, hogy milyen nagy mértékben csökkent a selyem ára ennek az évtizednek derekán.

Habár az országos selyemtenyészlési felügyelőség azl899. évre szóló zárszámadásait üzleti és kezelési okokból csak ezután állíthatja össze és terjesztheti elő,

utczai forradalom. Mindamellett a pesti mozgalmaknak nem a bécsi volt a keresztanyja, mert hiszen két nap alatt ennek a hire sem jött ide az akkori közlekedési eszközök hiányosságafolytdn.(l) A pesti márczius 15-ének indító oka a pesti körnek egy határozata volt, amely 12 pontban foglalta össze a nemzet követelését. Azonban a kör a feliratot nem az országgyűléshez akarta benyújtani, hanem előbb köröztetni akarta megyénkint, ami végtelenbe húzódott volna. Az eszmének elmocsá- rositása ellen kelt ki a pesti ifjúság.« Így Jókai.

Amidőn Jókai e felolvasása a lapokban megjelent, többen, kik élénk részt vettek a márcziusi mozgalmakban, reá mutattak a koszorús költő nagy tévedésére, midőn ö a pesti mozgalmaknak bécsi keresztanyját megtagadta.

E felolvasásom keretében, azt hiszem, nem lesz érdektelen, ha kimutatom, mik voltak márczius idusának közvetlen előzményei, úgy, amint én azt a nagy idők máig is élő szereplőitől hallottam és feljegyeztem.

A régi Pilvax kávéház alacsony, oszlopos csarnokában, mely a hosszú idők folyamán csupán csak nevét változtatta meg s egész berendezése a régi maradt, még most is összejő pár galambősz, meggörnyedt alak, kik 1848. márczius idusának hajnalán e kávéház ajtajából lobogtatták meg legelőször az ébredő, szabadságra szomjuhozó nemzet trikolorját. A kegye- letes összejöveteleknél a régi bajtársak testvérekként öleléssel üdvözlik egymást s az elválásnál hosszasan meghatva búcsúznak el egymástól: ki tudja, jövő évre találkoznak-e megint? Hiszen csak a legutóbbi években is hányán maradtak el közülök e találkozásról minden előzetes bejelentés nélkül. Messze útra mentek, ki a temetőbe . . .

Mint fővárosi hírlapíró, éveken át én is részt- vettem e megható összejöveteleken s szent áhítattal, imádságképen hallgattam beszédeiket a csodás, legenmégis már előre jelezhetem, hogy az ez évi zárszámadásunk kedvezőnek Ígérkezik. Mivel 1.550,000 forint kiadás mellett 1.653,667 forint üzleti bevételünk lett. Meg kell jegyeznem, hogy ezen 1.550.000 kiadásban benne foglaltatnak az országos selyemtenyésztési fel - egyelőség összes kiadásai Itt vannak felsorolva az üzleti kiadások, valamint a selyemtenyésztés és selyemipar terjesztése, úgymint az oktatás, ellenőrzés, a szederfa szaporítás, a szederfatenyésztés fejlesztése érdekében tett kiadások. Sőt a selyemlenyésztés előmozdilását érintő mindenféle kiadások, igy a kiállítások költségei is, ebben a czimben számoltatnak el. Ezekre a czélokra mi külön nem kérünk e'őleget, illetőleg hitelt. Ezek a nem szorosan vett üzleti költségek pedig az összes kiadásoknak több, mint felét teszik ki.

Ezen zárszámadási erdmény szerint tehát 103,667 forint bevételi többlet mutatkozik. De ha a kiadásokból budgetünk szabályai szerint még kihagyjuk a 15,000 forintot, mely a ,,fond perdu‘‘-ra esik, úgy a több befizetés 118,667 forintra tehető. Vagyis az 1899 évben ekkora összeggel törlesztheti a selyemtenyésztési felügyelőség a hátralékait, melyek 1894 — 1897. évig az államkincstár részéről a selyemtenyésztés meghonosítása érdekében előlegezett, de vissza nem fizetett összegekből keletkeztek, miután az intézet, a kedvezőtlen selyemárak mellett, előlegeit ezekben az üzleti években visszafizetni nem volt képes a kincstárnak, íme látjuk, hogy az intézet, ebben a lefolyt üzleti évben nemcsak az évi folyó kiadásait tudta fedezni a saját bevél eleiből, de még az előző, mostoha évek hátralékaiból is 118,667 forintot törlesztett.

így tehát — miként az 1899. év üzleti eredménye is mutatja — sikerült az intézetnek módozokat találni arra és már ez alapon rendezte be egész üzleti működését, hogy a hátralékos összegeket évi részletekben visszafizetheti, úgy, hogy a mikorra a selyemtenyésztés Megyarországon annyira el fog terjedni és annyira meg fog izmosodni, hogy az állami gyámkodás alul felszabadulva, már a magánvállalkozók kezeibe mehet át, az államkincstár részéről a selyemtenyésztés meghonosítására fordított összes kiadások megtérülnek.

De hogy ezt az eredményt elérhessük, mindenek előtt meg kellett akasztanunk a hátralékoknak évenkénti szaporodását. Ezt pedig csak úgy tehettük, hogy két éven keresztül a gubó-beváltási árakat leszállítottuk, abban a reményben, hogy a külföldi árak javulása után újból és azonnal mi is többet fogunk fizetni a termelőnek. Mi ugyan előre láttuk, hogy ezzel az ideiglenes intézkedésünkkel kedvét veszszük a termelőknek, de másrészt bíztunk abban, hogy ez a pénzügyi művelet, melylye! kénytelenek voltunk előállani, még sem fogja már veszélyeztetni magát a selyem- tenyésztés ügyét. Mert immár jól kitanult selyemtenyésztőknek egész serege állott ellőttünk. Ezek a szakadatlan oktatás és ellenőrzés folytán immár nagyobb ügyességre tettek szert. A szederfa állomány is a folytonos ültetések által tetemesen megszaporodott. Ekként a selyemtenyésztés ezen két legfontosabb alapfeltétele adva lévén, a termelő abba a helyzetbe jutott, hogy ugyanazon idő alatt, ugyanazzal a munkával több és jobb minőségű gubót termelhetett és igy még ezen árcsökkentés mellett is annyi pénzt kereshetett, mint azelőtt. Mert többet és értékesebb gubót termelt. De azért ennek az árcsökkentésnek visszahatása mégis megérezhető lett a tenyésztők számának apadásában, ügy, hogy mig 1897-ben 107,454 selyem- termelő család volt az országban, addig 1898-ban már csak 86.467 család maradt, a mely selyemtenyésztéssel foglalkozik. Ebben az 1899. évben pedig megint 5000 család hagyta abba a selyemtenyésztést, habár

dás időkről. A hazaszeretetnek mily melege áradt felém szavaikból, mintha csak a varázserejü márcziusi szellő dagasztotta volna az én szivemet is. amint legszebb, legdicsőbb hőskölteményünknek egyes részeit föstögetlék előttem. így beszélték Ök el nekem márczius tizenötödikének előzményeit:

A párisi februáriusi forradalom kitörésének hire forrongásba, tiizbe hozta egész Európát. A száműzött király: Lajos Fülöp felégetett trónjának lángkévéi el- világitoltak minden szolgaságban sinylő nemzethez s e kísérteties világosságra : z idő mintha egyszerre félszázaddal rúgott volna előbbre. A bilincsek félelmetesen zörrentek meg; de fi szolgaság, a megalázottság- nak érzete legjobban talán mégis a magyar nemzetnek fájt, melynek dinasztikus hűsége daczára minden törekvése hajótörést szenvédett a gyűlölt Metternich herczeg intrikáin

Az erős, elszánt küzdelem jelei meglátszottak a pozsonyi diéta ülésein már azelőtt is, de a késhegyig menőharcz csak ezután következett be.

A követek a pozsonyi diétán vívták ugyan elszánt küzdelmeiket az »elefántszeliditők« ellen, igy nevezték Metternich busásan fizetett ügynökeit, de a szellemi élet szálai mégis az ország szivében: Pesten futottak össze, hol az ifjúság tartá kezében a reform- mozgalmaknak zászlaját. Lázas érdeklődéssel kisérték a pozsonyi országgyűlésen történteket s a juratusok maguk is a leghevesebb agitácziót fejtették ki a reformeszmék mellett. A lelkesedés tüzét, melyet a haladópárt nagynevű tagjainak a pozsonyi diétán tartott fenomenális szónoklatai gyújtottak a szivekbe, szinte félelmetes lángokra szította Kossuth Lajos márczius harmadikán tartott örökké emlékezetes beszéde; a gyűlöletes érzelmeket pedig Metternich mindjobban fokozta újabb és újabb napfényre kerülő fondorlataival.

a múlt évben, a mint javulni kezdtek a külföldi árviszonyok, a gubó beváltási árát azonnal felemeltük és ezt siettünk kihirdetni a termelőknek. De ezek mégis elvesztették bizalmukat az előző évi tapaszlalatok folytán. Még azt is megtettük, hogy a másodosztályú gubók beváltási arát 20 krral felemeltük, de a selyemtenyésztés iránti kedvet csak nem tudtuk fokozni a nép között. Természetesen a tenyésztők számának csökkenéséből a gubótermelés is mennyiségileg apadt, de miután a megmaradt termelők legnagyobb részben okszerű tenyésztést űztek, a gubó minősége és ebből folyólag a tenyésztők jövedelme is határozottan emelkedett.

Ebből is láthatjuk, hogy milyen veszedelmes kétélű fegyver, a kincstár é deke miatt a selyemgubók beváltási árát leszállítjuk. Épen azért valami módon gondoskodnunk kell arról, hogy ezen nagyfokú áringadozások daczára, selyemtenyésztésünk további fejlődése érdekében a beváltási árakra vonatkozólag egy bizonyos stabilitást állapítsunk meg, természetesen annak biztosítása mellett hogy a felhasznált előlegeket rendesen visszafizessük.

Színészet.

Színészeink a héten is szorgalmasan játszottak vállozó szerencsével, hol kisebb, hol nagyobb közönség előtt. Szombaton márczius 10-én a Görög rabszolgát adták a népszínháznak hires műsordarabját, igen nagy érdeklődés mellett. A frivol operett rendkívül sok ostobaságból van összeállítva. Kaczagni tehát lehet egész a végletekig. Képes Laura, Koppán Margit és Nógrády János érdemelnek különös dicséretet szép énekükért.

Vasárnap a Peleskei Nótárius és a Csillaghullás ment, hétfőn Brankovics György Szerbia fejedelme.

Kedden az Üdvöskét vették elő, ezt a régi de kedves zenéjü szép operettet. Bettina és Nippó (Képes és Nógrády) igyekeztek megfelelni, azonban már a szereposztásban hiba volt, mert Rippó baritonista és nem tenorista szerep, Bettinát pedig egy tagba szakadt vászon cselédnek kell játszani. Szabó Mariska (Fiametta) teljesen be volt rekedve, Ilyenkor kíméletlenség a színésznőt felléptetni. A darab különben elég élvezhetőén ment.

Szerdán díszelőadás márcz. 15 előestéjén Bánk- bán a klasszikus tragédia került színre. Melindát Bod- roghy Lina, Bánkbánt Szabadhegyi játszotta helyes felfogással és nagy sikerrel Az allegorikus némaképlet (Pannónia megáldja országa lakóit) nagyon tetszett a közönségnek. Szabadhegyi Talpra magyarját sokan túlzottnak találták. Közönség szép számmal. Csütörtökön márczius 15-én a színház zárva volt.

Pénteken a Végrehajtót adták elő Sylvane és Artus szellemes és pikáns franczia bohózatát. Ez a darab telve van kaczagtató mondásokkal, komikus helyzetekkel, csak úgy sziporkázik benne az élez. A közönség jól mulatott s a színészek jól játszottak. Tukoray a végrehajtót igen természetesen adta, minden túlzás nélkül, a mi bohózatnál nagy érdem. Bodroghy Lina Cypriennet játszotta, nálla már megszokott pre- czizitással. Sz. Kovács Gyula (Brocatel ügyvéd) Pintér Dezső (Largilette) már gyengébbek voltak. Előbbi ügyes színész volna, de igen nagy szüksége van a súgóra, utóbbi pedig bizonyos hidegséggel játszik s igy nem bírja felmelegiteni a közönséget sem. Általában véve a színészek jól viselték magukat, jutalmuk volt a megszámlálhatatlan mennyiségű kaczagás és taps.

Ma szombaton a jutalomjátékokat is megkezdték már. Képes Laura jutalmául a Sulamith kerül színre

Az ifjúság is eljöttnek látta tehát az időt, hogy ne csak lelkesedjék, hanem cselekedjék is.

A juratusok teljes harmóniában az irodalmi világ előkelőségeivel, élükön Vasváry Pállal és Sebő Antallal elhatározták, hogy á párisi reformbankettek mintájára a Rákoson egy nagyszabású lakomát rendeznek, a melyre meghívják a főváros összes polgárságát minden rang és rendkülönbség nélkül. A reformeszmék mellett igy akartak hangulatot kelteni a polgárság körében, melynek túlnyomó részét — mi tagadás benne, németek lévén — nagyon is közönyösen érintették a reformok jelszavai. E nagyfokú közöny megtörésére irányultak a Vasváry lakásán tartott értekezletek is, melyeken a legújabb eseményeket megbeszélve, a juratusok között a következő napi szerepeket osztották ki, csakhogy a folytonos agitáczióval a hangulatot felkelthessék, a polgárságot maguknak megnyerhessék.

A juratusoknak e mozgalmához s a Rákoson tartandó tüntetéséhez csatlakozóit az Ellenzéki kör is s a közös bizottság úgy döntött, hogy a lakoma márczius 19-én tartassék meg s ugyanekkor hirdessék ki a nagy számban összesereglő polgárság előtt a nemzetnek peti- czióba foglalt kívánságait, mely peticziónak megállapítását az Ellenzéki Körbe márczius 14-ére összehívott nagygyűlés feladatául tűzték ki.

Tehát ha lehetett remény, hogy valamit vérontás nélkül, vagy ha kell vérontással kivívni sikerül, a végrehajtás napjául senki sem hitte márczius tizenötödikét, hanem márczius tizenkilenczedikét.

Az Ellenzéki Kör márczius tizenegyedikén tartott üléséből egy szükebb bizottságot küldtek ki, hogy a nemzet jogos kívánságait már előre pontokba foglalva, a nagygyűlésen formulázott követelésekkel állhassanak elő. Ez a bizottság szövegezte meg még aznap este a »Mit. kíván a magyar nemzeti- czimű proklamácziót, melynek minden egyes pontja azóta hitvallásunk, imád-