Nagybánya és Vidéke, 1900 (26. évfolyam, 1-53. szám)

1900-02-25 / 8. szám

1900. Február 25. gyűlés a belügyminiszterhez felebbez az iráni, hogy a hid-utczai nagyhidat is a vármegye legyen köteles fenntartani. A népes és érdekes gyűlésnek fél 1 óra­kor volt vége. Kié a 100 forint? Közönségünk emlékezni fog rá,, hogy midőn Nagybányán sürvebben voltak a tüzek, a város 2 év előtt 10 frtot tűzött ki annak, aki a gyujtogatót elfogja. Most, hogy Elek Lajost, ki teljes beismerésben van, elfogták, erre a jutalomra többen igényt tartanak. Egy, az ügyekbe avatott egyéntől ezt a felvilágosítást kaptuk: »Hogyha Lakatos János tűz­oltó szertár-őr nem olyan előrelátó tapasztalt ember s nem figyelmezteti, sőt küldi a rendőröket Elek után azonnal, hát soha sem derült volna ki, erre pedig neki az adott gyanút, hogy Elek mint mások is, más­kor is, azon este többször volt az őrtanyán és ami lépre vezette Eleket, a tüzoltó-szinből elhozott és ott talált létra és Eleknek az oltás körül semmit tevő viselkedése, ezt sem a rendőrség, sem a bakterek nem láthatták.« Másrészről Bencsik M, Podlócz L., Beer F., Bikkfalvy Pál éjjeli-őrök azt állítják, hogy ők por- tyáztak s ők kerítették kézre a tettest, tehát a juta­lom őket illeti, Az igazság rendesen közép-utón jár. Lehet, hogy mindnyájan megérdemlik, a kapitányi hivatal kötelessége volna megállapítani, hogy kié az érdem s a jutalom kiadása iránt javaslatot lenni, mert mi hisszük és reméljük, hogy azt a kitűzött jutalmat csakugyan megadja a város, legalább az nem tehető fel, hogy csak úgy tréfából tűzték volna ki a 100 forintot s mikor komoly elfogatásr i kerül a sor, akkor már nem akarna a hatóság reá emlékezni. Iparosok figyelmébe. Mindazon iparosoknak, kik a párisi kiálitás tanulmányezása végett Párisba utazni szándékoznak, most a legjobb alkalom kiálkozik arra, hogy czéljukat megvalósíthassák. A kereskedelemügyi m. kir, miniszter közlése szerint ügyanis a következő budapesti czégek u. m: Mahunka Imre és Thék Endre műbútorasztalosok Steinschneider Jekab berendezési vállalkozó, Gelb M. és fia kárpitos és díszítő, az épi- az épitő és dekoratió szobrász munkálatokat végző Langer Ignácz. az installátiónális szobrász munkáka- végző Oppenheimer J. ,a retrosbectiv pavilion díszí­tésén dolgozó Glaser János, valamint ennek diszüve gezését. végző Forgó és Társa műintézete, a villamos berendezések egyrészét készítő Ganz és Társa czég, mint az installationális munkálatokkal megbízott vállal­kozók ezen munkálatoknál hazai erőket alkalmaznak Felhívjuk ennél fogva az eziránt érdeklődő iparosokat, hogy esetleges alkalmaztatásuk iránt forduljanak köz­vetlenül a felsorolt vállalkozókhoz. Debreczen, 1900. febr. 14 Gyászhir. Sarmaságh Mihály nyug. városi alkapitány neje elhunyt. Temetése általános részvét mellett e hó 18-án volt. A család a következő gyászlapotadta ki: Alul­írottak szivünk legmélyebb fájdalmával tudatjuk úgy a közeli és távoli rokonokkal, mint ismerősökkel, hogy a példás feleség, önfeláldozó anya, szerető nagyanya Sarmaságh Mihályné szül. Póhl Anna életének 78-ik, boldog házasságának 41-ik évében, folyó évi február hó 16-án, d. e, fél 6 órakor, hosszas és kínos szen­vedés s a halotti szentségek ájtatos felvétele után megszűnt élni. A megboldogult hült tetemei folyó hó 18-án, délután 4 órakor fognak a nagypénzverő-utczai gyászházból a róm. kath. sirkertbe helyeztetni, leikéért pedig az engesztelő szentmise-áldozat folyó hó 19-én délelőtt 9 órakor fog az Egek Urának bemutattatni. Nagybánya, 1960. február 16. Az örök világosság fé- nyeskedják neki! Sarmaságh Mihály, mint bánatos férje. Sarmaságh Géza, Sarmaságh Ödön István, Sar­maságh Ida, férj. Papp Jánosné, mint gyermekei. Papp János, mint veje. Smith Paula férj. Sarmaságh Ödönné mint menye. Papp Matild, Gizella, Valéria, Géza, mint unokái. Országos vásárok. A nagysoinkuti főszolgabírói járás területén az 1900. évben következő országos vásárok fognak tartatni: Nagy-Somkulon márczius 14. és 15-én, junius 13. 14-én, augusztus 15. 16-án, november 7. 8-an. Sáros-Magyar-Berkeszen május 10. és 11-én, julius 6-án, november 2-án Hosszufaluban junius 1 - én, julius 13-án, szep’ember 28-án. Hagymás- Láposon ápril 6-án, deczember 18-án. Pályakérdés. A szatmármegyei ált. tanítóegyesület következő pályakérdést tűzi ki: „Tekintettel arra, hogy az ellemi isk. tanterv a női kézi munka tanítására vonatkozólag kellő körülírással nem intézkedik s az által tért enged a zsenge korú növendékek túlterhe­lésére : kifejtendő, hogy az elemi iskola egyes osz­tályaiban a női kézi munkából mi tanítandó s a meg­jelölt munkanemekből egyes növendékektől hány da­rabot lehet követelni anélkül, hogy a női kézimunka tanítás a növendékek testi fejlődésére és más isk. teendőnek végzésére káros hatással legyen.“ A pálya­munka, melynek terjedelme legalább egy írott iv le­gyen, f. 1900. év márczius 31. napjáig tisztán leírva alulírotthoz küldendő be. Jutalma Doroghy Ignácz n.- bányai közs. igazgató tanító ur adományából egy drb. 20 frankos arany. Pályázhtnak az egyesület nő tagjai — Szatmár, 1900 jan. 8. — Kótay Lajos egyesületi élnők. Felhívás a vármegye néptanítóihoz. A nagymélt. földmivelésügyi minisztérium »Magyar Gazda Kincses Háza« czim alatt olyan gazdasági munkát ad ki, mely az egyes mezőgazd. ágak, haszonvételi módok a mező­gazdát érdeklő törvények, a biztosítási ügyet, a házi ipart, szövetkezést stb. illetőleg, a kisgazdákat érdeklő a gyakorlat és tapasztalat által bebizonyított igazsá­gok felől tájékoztassa. Hogy ennek a népies gazd. munkának a tanai minden kisgazdához eljussanak, utat találjanak s az életbe menjenek át, felette kivá­nagybánya és vidéke. natosnak látszik, hogy a munka ne csak olvasás ut­ján terjedjen el minél szélesebb rétegben, hanem hogy annak tanai lehetőleg élő szóval is megmagya- ráztassanak és kifejeztessenek. Senki sem tehet ezen a téren hasznosabb szolgálatot népünknek, mint az érdemes néptanítói kar, miért is a földművelési miniszter intézkedett, hogy a fent jelzett nagybecsű munka mindazon néptanítóknak, kik ez iránt levelező­lapon a földművelésügyi minisztériumhoz, illetve en­nek gazdasági szakoktatási osztályához fordulnak, azonnal díjmentesen küldessék meg. Erről a vármegyei néptanítókat értesítem s megfelelő eljárásra felkérem. Szatmár, 1900. febr. 16. Kovács Béla kir. tanfelügyelő. Hadmentessógi adó összeírása minden évben feb­ruár hónapban szokott történni. A hadmentességi díjkötelesek vigyázzanak, hogy bejelentésüket a annyi­val is inkább el ne mulessák, meri ellen esetben az 1880 évi XXVIII. t. cziks 30 §-a értelmében a mulasz­táshoz képest a kivetett hadmentességi dij 3--6 szorosáig terjedő pénzbírsággal bűntetteinek a mulasztók. Szatmáron az Ezres-bálra az előkészületeknek megfelelő nagy érdeklődés tapasztalható. Az t.zres ed­digi sikerei, jótékony czélja sa rendezésnél tapasztalt tapintata legszebb siker reményével biztatnak. Az ele­ven hírlapban — mely a mulatság elején leszés pedig 8 órakor — a következő közreműködők voltak szívesek szerepet vállalni: Mihalovics Miklósné, Bakó Ignáczné, Tankóczy Gyuláné, Szöllősy Lajosné, Unger Istvánná, Palády Erzsiké, Wodianer Olga, Lilteczky Margitka, Lengyel Elza, Kishalmy Irénke, Augusztiny Kornélia, Komka Erzsiké, Frankó Juliska, Toperczer Ilonka és Haller Ferencz. Háziasszonyok figyelmébe. Budapest két hírneves szakácsa, Hegyesi József és Mundt Lajos az előkelőbb polgári házak igényeinek megfelelő étlapokat ad az ételek készítésének leírásával az Ihász György által szerkesztett „Vendéglősök Lapja“ hasábjain, nagy figye­lemmel az uj ételnemekre, úgy hogy a „Vendlősök Lapjáéval egy szakácskönyv sem vetekedhetik. A „Vendéglősök Lapja“ előfizetési ára negyedévre 3 ko­rona. A „Vendéglősök Lapja“ a bortermelőkre és bor- kereskedőkre is hasznos újság. Szerkesztősége és ki- adóhivatala Budapest, VII., Akáczfa-u. 7. Az essedi láp víz alatt. A legutóbbi nagy eső­zések folytán a vizek oly hatalmasan felgyűltek min­denütt, hogy a sok millió költséggel ármentesitett ecsedi láp szabályozási területek is viz alá kerültek és méltán félni lehet tőle, hogy a nagyszabású mun­kálatok, ha nem is egészen, de részben kárba mennek Nagy csapás volna a szabályozással már eddig is eléggé sújtott vidékre, ha ez csakugyan bekövetkeznék. Gazdasági előadás. Aranyos-Medgyesen f. évi fébr. hó 25-én d. e. 10 órakor Jablonszky György bor. fel ügyelő a pincze szövetkezetekről előadást tart. Az országos magyar színész egyesület nyugdíj­intézete közelebbről az összes városokat aziránt ke­reste meg, hogy a mutatványosokat, czirkuszosokat, daltársulatokat és idegen nyelvű színtársulatokat az engedély kiadása alkalmával működésük idejére köte­lezzék bizonyos dij lefizetésére, mely dijak az országos magyar szinészegyesület nyugdij-alapja javára fordit- tasanak. Ez a minden esetre hazafias és a magyar színészet érdekeit előmozdittó terv kivitele tud- tunkkal több városban nehézségbe fog ütközni, mert az ily esetekben szedni szokott dijak csekély kivétellel majd mindenütt a helyi szegények segélyezésére szok­ták fordittani, a mi pedig szintén fontos érdek. Kamatláb változás! Az osztrák-magyar bank szat­mári fiók-intézete, folyó évi február 6-tól kezdve a kamatlábat váltóleszámítolásért 4 és fél százalék, ké­zizálogkölcsönért és pedig: államjáradékokra és bank­záloglevelekre 5 százalék, a többi értékpapírokért 5 és fél százalékban állapította meg. Hol a vevők jubilálnak. Múlt évben ünnepelte meg Maulhner Ödön, cs. és k. udvari szállító magkereskedése Budapesten fenállásának 2-ik évfordulóját. Az idén megjelent magárjegyzékében, mely a gazdaközönségnek egyszersmint szakavatott Útmutatóul is szolgál, — lát­ható, hogy vevőinek nagy része mit a naponta százan­ként beérkező eiismerő és dicsérő levelek igazolják, jubilálnak. Nagy dolog ez most, mikor amerikai here és más alárendelt minősegö magokkal árasztják el a magyar gazdákat. Kőlöuben is általánosan ismert, hogy Mauthner Ödön az egyedüli czég, melyhez föltétien bizalommal fordulhat minden gazda és minden kertész­kedő Évtizedek óta majdnem az összes osztrák és magyar uradalmak, élén a népszerű József föherczeg Őfenségével, 20—25 év óta áliandóan Mauth neméi fedez le magszükségletüket. De nem csak a nagy ura­dalmak és mintagazdaságok, hanem hazánk nagy és kis gazdáinak, kertészkedőinek zöme is Mauthner világ­hírű üzletének állandó vevője. Ház- és földbirtokosok figyelmébe. Nagybánya sz. kir. város tanácsa közhírré teszi, hogy Nagybánya vá­ros részletes felmérés alapján készült kataszteri telek­könyve, egyéni birtokive és az egyéni birtokivek ösz- szesitése u debreczeni m kir. V-ik számú kataszteri helvszinelési felügyelőségtől leérkezett s az 1885. évi XXII. t.-cz végrehajtása iránt kiadott 45055—1885. számú pénzügyminiszteri utasítás 49. és 216-ik §-ai éstelmében 1900. évi február hó 5-től márczius hó 7-ig bezárólag terjedő 30 napi határidőben a városi számvevői hivatalban megtekinthető. A netáni sérel­mes telekkönyvi felvételek, a földrészletek térfogata, azoknak művelési ág és osztályba sorozása s a ki­számított kataszteri tiszta jövedelem ellen felszólam- sok ugyanazon határidő alatt a város hatóságnál szóval vagy írásban jelentendők be. 8 szám. 3. Kivitelünk Szerbiába. A kereskedelemügyi m. kir. minisztérium a debreczeni kereskedelmi és iparkamrá­hoz intézett leiratában nyomatékosan utal azon kö­rülményre, hogy gazdasági téren való érvényesülésünk Szerbiában egyrészt üzleti köreinknek e szerb piacz iránt tanúsított közönye, másrészt a többi államok és első sorban Németországnak czéltudatos versenye kö­vetkeztében mindinkább szükebb határok közé szorult. Mig az uj szerb iparpártolási törvény által ipari vál­lalatunk létesítésére nyújtott kedvezmények mellett, melyek Németország igari és pénzügyi körei által is alapitásokra széles körben igénybe vétetnek a szerb ipari termelés mindinkább fejlődésnek indul s ily módon Szerbia mindjobban függetleníti magát a kül­földtől, addig érdekelt köreink az ezen törekvések állal ipari termékeink értékesítésére nézve elő álló ked­vezőtlenebb helyzet orvaslására gondot alig fordítanak holott, az alkalmas idő még nem múlt el, hogy czél­tudatos és élénkebb tevékenység mellett a szerb fo­gyasztási piaczot magunknak továbbra is biztosítsuk. Állandó panasz tárgyát képezi, hogy mig egész Szer­biát elözönlik a német kereskedelmi utazók, kik lázas tevékenységgel iparkodnak áruik részére a szerb pia- ezon tért hódítani, kereskedelmi köreink utazók ki­küldését alig tartják érdemesnek és többé kevésbbé lelki ismeretes ügynökökben bíznak meg, kik a dolog természete szerint első sorban saját anyagi hasznukat tartván szem előtt, ritkán fordítanak kellő igyekezetei arra, hogy uj üzleti összeköttetéseket teremtsenek, uj fogyasztási piaczokat kutassanak fel, avagy csak a régi vevőket is meglátogasák. Úgy szintén elszomorító jelenséget képez, hogy üzleti köreink nem követik a a külföld és első sorban Németország példáját, mely Szerbiában élénk résztvesz a sok kisebb-nagyobb szál­lítási üzletekben és ezen czélja elérésére sem pénzt sem fáradságot nem kiméi a végből, hogy ezen üzlet­ágban eredményt érjen el. Valóságos esemény szám­ba megy, ha egy magyar ezégnek sikerül valamely nagyobb szállítást elnyerni és amennyiben ez be is következik, sok esetben mindennemű nehézségek me- j rülnek fel a fize ési módozatok avagy a szállítás tel­jesítése tekintetében. Miután eminens fontosságú köz- gazdasági érdekek megkívánják, hogy uj piaczok meg­szerzésére is törekedve első sorban régi piaczaink megtartására fordítsuk egész tevékenységünket, minek legelső követelménye az, hogy hazai kereskedemli kö­reink eme piaczokat folytonosan élénk figyelemmel kisérjék, érdekelt köreinknek figyelmökbe ajánljuk, miszerint a jelzett viszonyokat fontosságukhoz mért figyelembe részesítsék, nehogy közömbösségünk ered- ményekép oly helyzet álljon elő, melyen ha a kellő időpont elmulasztatott, segíteni többé nem lesz mó­dunkban. II. Rákóczi Ferencz diadala. Most került ki az ország első műintézetéből a Kosmos nyomdai válla­lattól egy lélekemelő magyar történelmi képnek, „II. Rákóczi Ferencz diadalának“ ritka szép sokszorosítása. A kép eredetijét öváry József képkiadó tulajdonos is­mert nevű festő művészünkkel Polgáry Gézával fes­tette. A kép II. Rákóczi Feréncz diadalát tünteti a szemlélő elé amint ő Kassánál a győztes magyar ku- rucz hadak élén elő lovagol, balján Gróf Bercsényi Miklóssal, jobbján Károlyi Sándorral, kik fővezérei voltak, fogadni a magát megadó kassai vár és város vegyes küldöttségét, melyben cs. kir. katonák és pol­gárok voltak vegyesen. A polgármester vánkoson a vár kulcsát, a legyőzött német generális pedig kardját adja át. A sárga fekete zászló pórban hajtatik a hó- dolás jeléül, melyet a várra hitüzött fehér zászló is jelez s a győzelmes magyar zászlók vigan lengenek a ragyogó felirattal: pro libertatae (a szabadságért). Ezen lélekemelő történelmi kép meg érdemli a haza­fias nagy közönség pártfogását mert tárgya, festője, kiadója, sokszorositóa egyképen magyar, s ez a tely- esen hazai termék valódi díszére válik egy az úri szalonnak’ mint az egyszerű polgár szobájának. A gyönyörű szinnyomatu, 70—90 czm. nagyságú kép 1 frt előleges beküldése és 2 frt utánvét mellett, te­hát 3 frtért kapható Baksy Barna könyvkereskedésében és a kiadónál Abauj-Szántón Elhalasztott gyűlés. A kath. legényegyletnek mára kitűzött gyűlése közbejött akadályok miatt csak már­czius 4-én fog megtartatni. Az elnökség, Házasulok kihirdetése. Kihirdetés alatt állanak: 1. Nagy György és Koncz Katalin nagybányai, 2. Pap Mihály hagymásláposi és Litáns Róza nagybánya-bor- pataktelepi, 3. Apjok Károly hosszufalusi és Vankai (Darnai) Róza nagybányai lakosok. Elhaltak. 29., febr. 10 Kosztin Ilona, gör. kath. 8 napos, bányász gyermeke, koraszülés. 30. febr. 9. Csernoszki György, gör. kath. 42 eves, bányász, tüdő­lob. 31., febr. 11. Lázár István, róm. kath. 37 éves, bányász, tüdőgyuladás, 32., febr. 11. Papp Katalin g. kath. 2 éves, bányaács gyermeke, hörghurut, 33., febr. 13. Krompáczki Hona róm. kath. 19 hónapos, nyugbé- res bányászná gyermeke, bélhurut, 34., febr 13. Mol­nár Mária ev. ref. 22 éves varrónő, tüdővész, 35., febr. 14. Kádár János, gör. kath. 80 éves, szőlőbeli vinczellér, végelgyengülés, 36., febr. 15 Árgyilán János, g. kath. 17 hónapos, napszámos gyermeke, bélhurut, 37., febr. 15. Borkutyán Tódor, g. kath. 38 éves, napszámos, csontgümőkór, 38., febr. 17. Körösi János, ev ref. 19 napos, csizmadia gyermeke, veleszületett gyengeség, 39. febr. 16. Pohl Anna férj. Sarmaságh Mihályné, róm. kath. 77 éves, nyugalmazott városi alkapitány neje, végelgyengülés, 40., febr. 17, Vincze János, róm. kath. 54 éves, ácssegéd, csontszu. 4L, febr. 20. Sperják Anna, róm. kath. 5 éves, bányász gyermeke, hörggyuladás.

Next

/
Thumbnails
Contents