Nagybánya és Vidéke, 1900 (26. évfolyam, 1-53. szám)
1900-02-25 / 8. szám
Nagybánya, 1900 Február 25. 8. szám. XXVI. évfolyam. u J QíW, TÁRSADALMI HETILAP. A NAGYBÁNYAI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. VT. m-í MBQJELEN-IK IvCHtTIEirEIbT -\rAS.A.ESZSr.Ä.rF'. Előfizetési árak: Egész évre 8 Kor. Fél évre 4 Kor. Negyedévre 2 Kor. Egyes szám 20 fill. Előfizetések, reklamácziók és hirdetések Molnár Mihály könyvnyomdájába intézendők. Közlemények a szerkesztő lakásár?, — Felsőbányai-utcza 2F5-ik szám alá — küldendők. Nyilttér soronként 20 fill. Kenyeret a népnek. A tavaszi kikerics, ez a várva-várt kedves virág, kinyílott, a hó eltűnt a hegyekről, langy szellő lengedez, itt a munka ideje. Más esztendőkben ilyenkor már a város sok részében kőhalmokat láttunk, az ácsok faragtak, a téglát hordták, a fundamentumokat ásták. Ma semmi mozgalom! Valami három építkezés van a tanácsnál bejelentve, azok is kisebbszerüek. Nagyobb vállalat csupán a polgári iskola, a melynek azonban már csak belső berendezése van hátra. Pedig a népre nézve lényeges dolog az, hogy a télnek nélkülözései és nyomorúsága után munkát adjunk neki. Az építkezésnél keresnek a napszámosok, férfiak és nők, a gyermek-suhanczok, fuvarosok, mesterlegények és emberek s a vállalkozók is, de a pénz legnagyobb része mégis csak a népnek megy, különösen nálunk, hol az anyag, a mész, kő, légla olcsó, a kiadott építkezési ösz- szeg, tehát leginkább a munkás kezeket boldogítja. Igen szomorú és aggasztó dolog az, hogy semminemű építkezésre nincs ez idő szerint kilátás. Ilyenkor volna a városnak kötelessége nagyobb építési feladatainak a megoldása. Hangsúlyozzuk ismét a műtermeket, melyek nélkül festőinket tovább itt tartani merő képtelenség s lehet, hogy mire rágondoljuk magunkat ateliék emelésére, akkor már nem lesz kinek építeni. Ilyenkor lehetne pl. a csatornázási, vendéglőt létesíteni, hiszen mindenki belátja, hogy erre a tisztaság, közegészség s az építkezés köny- nyitése végett is elkerülhetlen szükség van, mindenki meg van győződve felőle, hogy ez alól a messzevágó kötelesség alól a város ki nem bujhatik és mégis oly lassan, oly vontatva megy. Tagadhatlan, hogy Nagybánya müveit in- telligencziája körében sok a jó eszme, sok az életrevaló terv, mily kár, hogy ezek rendesen nem szoktak valóra válni! Mikor kevés a munka, akkor olcsóbb a napszám, a vállalkozás, minden. Kettős czélt érne el tehát a város, ha most igyekeznék sürgősen megoldani egyes építkezési feladatokat, mert egyrészről kenyeret adna a népnek, másrészt meg olcsó alkotásokat hozhatna létre. Jól tudjuk azt, hogy a magyar bürokratikus szervezet elferdülése mellett, nehézkesen, vontatottan, megy minden, a formalilások rabjai vagyunk, az akták a különböző fórumok Íróasztalain hevernek mig a sorrend reáljuk kerül vagy míg végkép el nem kallódnak, de azért van mód arra nézve, még a mi időnkben is, hogy egyes dolgokat ügyes kézzel, sürgősen, soron kívül keresztül vigyenek az arra hivatottak. Bis dat, qui cito dat. Kétszer ad, ki gyorsan ad. Kérve kérjük a hatóságot s a város közönségét, a képviseletet, hogy a nehéz viszonyok közt nyomorgó es elszegényedett népnek igyekezzék munkát adni, mert a hivatalos huzavonának könnyen az lehet a vége, hogy a már is nagy mérveket öltött kivándorlások annyira elharapódznak, hogy pár év múlva nem lesz kinek munkát adni. A tavaszi verőfény kicsalja az embereket az utczára s a munka után áhitó nép szomorú, csüggedt arczczal tárgyalja-, hogy nincs kilátás semmire: nincs munka, nincs kenyér. Földmives iskolák záróvizsgálata. A földmivelésügyi miniszter egyik legújabb rendeletében szabályozza a földmivelési iskolák záró vizsgálatait. A helybeli gazdasági egyesület szükségesnek tartja azt gazdaközönségünkkel megismertetni. A szabályok főbb intézkedései következők : Gyakorlati záróvizsgát csak a másodévesek tesznek (az első évesek csak segédkeznek nekik a munkánál) A záróvizsga abból a szempontból tartatik meg, hogy a tanuló a két évi tanulás és gyakorlat alatt mennyi avafotiságot szerzett s bogy mint önálló kisgazda, vagy mint béresgazda mikép töltheti be hivatását. A záróvizsga bizottsága áll az elnökből, kit a földmivelésügyi miniszter jelöl ki, továbbá három tagból, kiket az elnök a helyszínen megjelenő érdeklődők köréből kér föl; a bizottságnak hivatalból tagjai ezeken kívül: a földmivelési miniszter által esetleg kiküldendő egyének, továbbá a földmives iskolák tan- felügyelője és a tantestület tagjai. Az elnök által bizottsági tagul csak olyan egyének kérhetők fel, kik a ianszemélyzet tagjaival, avagy a vizsgázandó tanulókkal rokonságban nem állanak, viszont a bizottsági tagok lehetőleg gazd. egyesületi, gazdaköri vagy gazd. szövetkezeti tagok sorából választassanak. A záróvizsga junius vagy julius hónap ünnepvagy vasárnap délelőtjén tartatik (mivel az érdekelt és érdeklődő kisgazdák akkor érnek rá). A vizsga napja iránt az iskolai igazgatóság javaslata alapján a földművelési miniszter határoz olykép, hogy a vizsga napja a megtartás előtt két héttel közhírré tehető legyen. A vizsgálat maga a reggeli órákban kezdődik és délig, illetve ebédig a gyakorlati rész befejeztetik úgy, hogy ebéd után már csak a fajtaisme tárgyaltassék megfelelő helyiségben a vetitő-készülék segélyével. A gyakorlati záróvizsga a szántóföldön, szérüs- kertben, majorudvarban, iskolai kertben és a szőlőben tartatik meg és minden eljárás és kézügyesség gyakorlati bemutatására a szükséges előkészület már előzőleg s idejében meglétetik úgy, hogy a vizsga-bizottságnak és az elnök hozzájárulásával az érdeklődő közönségnek módjában legyen kívánsága szerint mentül több gyakorlati eljárást vizsgálat és bírálat tárgyává tenni. Gondoskodnia kell az igazgatóságnak arról, hogy rendelkezésre álljon alkalmas, közeli helyen megfelelő terület, melyen a borozdálás, tarló, buktatás, különböző mélységű szántás, továbbá egyéb talajmiveleti eszközökkel a gyakorlati bemutatás keresztülvihető legyen; igy előkészülve kell lenni a gépvetésre, különböző magvak és sortávolság, valamint mélységre való vetésre ; továbbá a lókapa, töltögető, a kaszáló- és aratógép bemutatására, ezenkívül a kézi kaszálásra és aratásra is; úgyszintén a zsombolyai szénakészités egy részletének (kezdet vagy befejezés)- keresztülvitelére; ezenkívül a szántóföldön a p irczellázásnak gyakorlati bemutatására. A gyümölcskertben előzetesen 5—6 fa kijelölendő a fák kiszedése, csomagolásra, majd a fák elültetése, fák megmetszése, úgyszintén a nemesitési módok bemutatása czéljából; a thanaton és egyéb anyag a permetezés esetleges keresztülvitele czéljából szintén kéznél tartandó. Szőlőművelésnél a viszonyokhoz képest a gyérítés a peronospora elleni védekezés, a művelés különböző módjainak különösen a metszés bemutatására kell az előkészületeket megtennni. A „NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE” tárczája. .A völgyben. faügy, lomb fakadoz, bimbőc3ka pattan. Madarak seragétő! hangos a berek, Gólyák kelepelnek messze magasban, Eljött a tavasz, a vidám kikelet. Szép szó'ke leányka, a völgybe’ le mélyen, Busongva bolyong, maga oly halovány, Úgy eltünó'dik egy hervadt levélen, Egy elsárgult piczi kis ibolyán. Csókolva suhan el a szél a levélen, Szerelemről eped a dalos csalogány, Magad is kikelet, még gyermek egészen, Oh érted-e a dalt szép, szó'ke leány ?. ...Harang szava csendül lágyan, halkan, Zokogása elönti a völgy’, a mezőt, Szavára sikoltoz, jajjong szakadatlan : Ennek szava sírta, kísérte ki őt . . . Wagner Vilmos. — Svehla G. zólyomi főesperes gyászbeszéde az elhunyt min. tanácsos felett. — Mélyen tisztelt Gi/ászgyíilekezet! Engem a megszeghetlen kötelesség parancsszava ál lit ott e helyre. Kinos kötelesség, nehéz feladat, sebzett szivek enyhítésére keresni vigasztalást, midőn a boldog viszontlátásra távozott családfőt gyászbaborult családja hajh! élve nem, csak hült porait ölelheti viszont keblére. Nehéz nekünk elhinnünk, hogy Wagner Vilmos min tan., a hű kormányos végkép elhagyá központi állomását s ide — hol díszes életpályájának javarésze lezajlott, — pihenni tért, örökre becsukva éber szemeit. Az isteni végzet könyvében úgy vala megírva, úgy kelle lennie, Bármint szerettünk, nem állhatunk ellen a világrendnek s el kell téged bocsátanunk, drága halottunk, a kérlelhetetlen enyészet utján. De hát merengjen bár fájdalmunk e néma koporsón, mint ama virágok, melyek testedre borulva, helyetted lélegzenek és lélegzetük illat: úgy fog alakodhoz tapadni az utódok emlékezete. És minden, ami benned szép, igaz, nemes vala, minden a mienk és általunk az utódoké marad. A nemes törekvés és munka embere, kinél nemesebb a szív, szilárdabb a kar, erősebb az akarat, annál nagyobb a siker, jutalmazóbb az eredmény s ha ily értelemben áldozza képességeit hivatása oltárán, ily feláldozó odaadással szolgálta hazája ügyét: él! örök életet biztosit neki a kegyelet, mely hamvai felett hálásan virraszt. Pedig a mi halottunk mintaképe volt a nemes s fáradhatlanul tevékeny gyári igazgatóknak. Tevékenységét áldva hirdetik s hirdetni fogják még akkor is, mikor porhüvelye rég összevegyült a haza földével, mely az elhunytban legjobb fiai egyikét ve- szité el. A becsület és jellem oly ragyogó korona, melynek fénye keresztül tör a múltnak homályán, hogy tündöklő napként világoljon a késő nemzedéknek. Emlékét az anya gyermekének követendő például említi s igy neve él, él a jóknak emlékében s ez oly jutalom, melynek értéke felülmúlja a világnak minden dicsőségéi. Pedig a mi halottunknak előzékeny, lekötelező, nyájas modora alatt férfias, erős jellem, szilárd, hajthatatlan akarat lakott ... Ez adta meg neki azon nemesen büszke öntudatát, mely nélkül élni és mellyel visszaélni egyaránt nem tudott. Nemes emberbaráti szive az igazgatót a gyárak munkás-népének atyjává, jóindulatú tanácsadójává avatta s ennek bölcsességét a legőszintébb jóakarat sugalmazta. Nincs is közötte, ki a népszerű igazgató, mellett ne fájlalná benne mély, pótolhathatlan veszteségként az embert. Óh! ne zárjátok őt a falak közé ássatok sirt neki, egyszerűt, milyen volt élete; temessétek az anyaföldbe szabad ég alatt, hogy azon nép, jliauí^ner-iéie oeíemény és DirágmagDafi bizományi főraktára'Wjfmftrhprgfer éS flrla.VÍt.7.ky üzletében Nagybányán.
