Nagybánya és Vidéke, 1900 (26. évfolyam, 1-53. szám)

1900-12-30 / 53. szám

Nagybánya, 1900. Deczember 30. — 53. szám. XXVI. évfolyam. ff TÁRSADALMI HETILAP A NAGYBÁNYAI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE ivítiisrisEiisr ■xz-.^.s.Á-rRasr.A.iE5 Előfizetési árak: Egész évre 8 Kor. Fél évre í Kor. Negyedévre 2 Kor. Egyes szám 20 fill Előfizetések, reklamácziók és hirdetések Molnár Mihály könyvnyomdájába intézendők. közlemények a szerkesztő lakására — Felsőbányai-utcza 245-ik szám alá — küldendők Nyilttér soronként 20 fill. T. Olvasóinkhoz! Lapunk jelen számával befejezzük a XXVI. esztendőt s a XXVII. évfolyamba lépünk át. Egy negyed század szakadatlan szellemi mun­kája elismerést érdemlő még azok előtt is, a kik különben lenézőleg kicsinyelni szokták a vidéki lapok hivatását. Magyar lapot fenntartani olyan városban, a melynek magyar vidéke nincsen, hol az előfizetők csekély száma mellett, jövedelemre alig van kilátás, bizonyára nem kis feladat és áldozat nélkül alig lehetséges. A szerkesztő, ki az ily munkára vállalko­zik, előre tisztában lehet azzal, hogy a gon­dokból, félreértésekből, a halaszthatatlan és kér- lelhetlen teendőkből bő része lesz, de kincset, befolyást, érdemet, dicsőséget nem fog szerezni. Szükséges rossznak tartják többnyire a lapot, mely nélkül el lenni nem lehet ugyan, de akárki legyen is szellemi vezetője, azzal nincsenek soha megelégedve. Ha a lapnak van politikai vagy felekezeti iránya, az a baj; ht nincsen, ha tárgyilagos igyekszik lenni s mindenkinek egyenlő mérleg­gel mér, akkor az a hiba, hogy miért nincs valami különös iránya. Baj, a mit közöl, és baj, a mit nem közöl. Sokan azt hiszik, hogy a lapban minden­nek meg kell jelennie, a mi a városon történt, akármilyen semmiség legyen is az, mások azt is sokalják, a mi benne van. Legtöbbször az az Ítélet, hogy üres a lap, nincs benne semmi, pedig mindig benne van a szerkesztőnek és a nyomdának egy-két napi munkája. Főerőssége mindazáltal lapunknak, s ez volt és ez lesz fenntartója: a munkatársak te­kintélyes serege, kik a »Nagybánya és Vidéke« körül csoportosulnak. A helyi értelmiség kebeléből számosán s a fővárosból, a megyéből is többen vannak, a kik közleményeikkel felkeresnek bennünket. Az a lap, a melyet egyedül a szerkesztő ir meg elejétői végig, rövid idő alatt meg szo­kott bukni. Pártolásra csak az olyan számíthat, A „NAGYBANYA ES VIDEO" tárczája. jSziÍDeszferhop. 1900. Nagy temetés van készülőbe: Egy század dől a sirgödörbe ; Száz év reménye, száz év álma Van a koporsóban lezárva S imé a sir már megvan ásva. Népek veszik körül a hantot. Húzzátok meg a gyászharangot! Hadd zúgja bé a nagyvilágot, De hangjában ne légyen átok. Legyen borongó, méla ének. Lágy hangja az engesztelésnek. Sirassuk, amit elvesztettünk; Zokogjunk, mert árvábbak lettünk. Zúgjatok, zúgjatok harangok, Komor, fenséges, bánat hangok ! Így lesz méltó a gyász, a pompa Ahhoz, ki nyugszik siriboltba. ... S ha szivetek magát kisírta, Könyütöket a hant beitta : Jertek mind-mind, ;;kik temettünk, Jertek együtt és ünnepeljünk. a melyet maga a közönség tart el szellemi táplálékkal. Egyévtizedcken ál létező újságról tehát el­mondhatjuk, hogy tükre a város műveltségének. És mi, úgy hiszem, szégyent nem hoztunk városunkra. A »Nagybánya és Vidéke« soha sem adott helyet kiméle len személyeskedések­nek, felekezeti torzsalkodásoknak, nem szított végletekig menő pártoskodást, nem nyitott tért a személyes bosszúnak. Ezek szokták a vidéki lapokat annyira lealacsonyítani. Ilyenek helyett ápolni fogjuk jövőre is a bé­két, az egyetértést. Nagybánya czimeréhez hívek maradunk, melynek feliratán ezek a bölcs sza­vak olvashatók: »Mutuus ajnor civium optimum est civitatis firmamentum«. Ám azért kritikát gyakorolunk a közügyek terén, csakhogy nem a személyekkel, de az ügyekkel akarunk foglalkozni. Igyekszünk továbbra Is helyiek maradni, lehetőleg helybeli, vagy városunk iránt érdek­lődő szellemi erőktől hozni czikkeket, a fővá­rosi hírlapirodalommal versenyeznünk úgy sem lehet, létjogunkat az adja meg, ha helyiek tu­dunk lenni. Érezzük abbeli kötelességünket is, hogy városunkban csak egy lap lévén, az ellentétes nézeteknek tért kell adnunk. Megtettük, s meg­tesszük a jövőben is, ha : tisztesség hangján, igaz érvekkel és nem .ki k o-sekkel jelentke­zik az ellenvélemény. Szabad legyen kulturális munkánkban to­vábbra is számítanunk művelt közönségünk támogatására. Ezzel a reménynyel lépjük át az uj század küszöbét. S minden szerénytelenség nélkül reá mutatva a haladás terén lapunk kezdeményező czikkei s ösztönzései által elért eredményekre, úgy hisszük, hogy a »Nagybánya és Vidéke« jövőben is az lesz, a mi eddig volt, a város művelődésének és fejlődésének egyik hivatott és méltánylandó orgánuma. ZEllőfi-zetési ára,k: Egész évre — — — 8 korona. Fél évre — — — — 4 ,, Negyed évre — - — 2 „ Mólnál* Mihály, Révész János, kiadó. szerkesztő. Bort, lángolót a bilikomba ! Kezdjünk vig ünneplő dalokba. Keresztelőjén uj száz évnek Harsogjon az üdvözlő ének! Szent lelkesülés égő lángja Borítsa lelkeinket lángba : A tört remények, tépett álmák, Mit nem váltott be az elmúlt század. Az újba majd valóra válnak ! Szalmadi József. A kereszthegyi m. kir. bányamű Nagybányán. — Résztet Remenyik L jós művéből. — Szatmár vármegye Nagybánya városának éj­szaki hátterét képező magas Kereszt-hegy és Fagyas- hegyek tövében, a Zazar-patak mellett fekszik a ke­reszthegyi bányatelep. Bányászatának keletkezése a római gyarmatosí­tás idejére vezethető’ vissza. A bányamű 1854. évbén került a kincstár birtokába. Legbalabnasabb a „főér“, mely éjszakkelet iránya 1000 métert meghaladó csapáshosszal és 75o éjszaknyugati dőléssel bir; 2—8 rn. vastag töltemé- nye tömör quarczból áll, mely finom arannyal van behintve, közönkint aranytartalmu pyrit.et, helyenként pyrargirilot, ritkábban galenitet is tartalmaz. A főér fekvőjében van a két „Csóra‘--ér, me­lyek 0.5—3.0 in. vastagsága gyéren pyrargiritet, nagyobb mélységben aranyat is tartalmazó quarczos anyagból állanak, csekély kiterjedésben s főleg csak oü érdemesek a művelésre, a hol a főérrel egyesülnek. Fuvardíjak az orsz. kép viselő v lasztás alkalmával. Szabályrendelet az országgyűlési képviselő válasz­tások alkalmával Szatmárvármegye területén adható fuvardíjakról. t. §. Ha és amennyiben az országgyűlési képviselő választások alkalmával a választóknak a választási székhelyre való beszállítására szavazásra jogosult vá­laszt > vagy vele egyháztartásban élő hozzátartozója fogadtatik fel, — a fuvarért az ezen szabályrendelet mellékletét képező táblás-kimutatásban kitüntetett és minden egyes községre külön-külön, kilométer távol­ság szerint megállapított fuvardíj adható, és annak adása az 1899. XV. t.-cz. 7. §-a értelmében veszte­getésnek nem tekinthető. 2. §. Az ezen szabályrendelet mellékletét képező kimutatásban kitüntetett fuvardíjak a választóknak lakhelyüktől a választási székhelyre való oda és visz- szaszállitására szólanak, — miért is egyéb költségek fel nem számit hatók. 3. §. A megállapított díjtételek azt a maximalis határt jelölik meg, melyen belül a képviselőjelölt vagy megbízottja fuvardijat adhat, —- a nélkül, hogy vesz­tegetést követne el, — magasabb díjtételek felajánlása ellenben mint vesztegetés, az 1878. V. t.-cz. 185. és 180. §-ai és az 1899. XV. t.-cz. 3. §-a alá eső bün­tetendő cselekményt képez. 4. íj. Az ezen szabályrendeletben megállapított s az annak mellékletét képező kimutatásban feltün­tetett fuvardijak csupán azon szolgáltatást jelölvén meg. — melyet a képviselő-jelölt választóinak azért adhat, hogy azokat polgári és politikai jogaik gyakor­lásához hozzá juttassa s minthogy a tuvardíj adása az 1899. XV. t.-cz. szelleméből kifolyólag csakis azért engedtetik meg, hogy a képviselő-jelölt választóinak szavazatát a maga részére lehetővé tegye és bizto­síthassa, tehát csak egy engedmény az a képviselő- jelölt javara, — ennélfogva a fuvarosok részére, kik­nek politikai jogaik gyakorlatának ingyenes teljesítése, és azoknak teljesítéséhez másoknak is hozzájuttatása erkölcsi kötelességük, — e szabályrendelet intézkedé­sei a képviselő-jelölttel szemben kereseti jogot nem biztosítanak. 5. §. Minden egyes felfogadott fuvar a megálla- pitölt díjtételek keretén belül a kocsison kivül lega­lább 3 választót köteles a választási székhelyre és vissza szállítani. 6. §. Ha a fuvaros 3 választónál többet szállít ezen fuvaros részére a képviselőjelölt vagy megbí­zottja a megállapított fuvardíj össztételének l/i-ét felülfizetheti, — ha pedig kevesebbet szállít az össz- tétel 1/i-ével kevesebbet köteles adni. A Zsigmnnd- és Kakuk-erek még korlátoltabb kilerjedésüek s nagyobbára már le vannak művelve. A bányamű legmélyebb külső tárója a Lobko- vicz-altáro, mely a Kereszt-hegy déli oldaláról kiin­dulva több, mint 1200 m. hosszú. Az altáró szintjén, 241 m. magasságban a ten­ger színe felett van telepítve a Werner-akna, mely három részre van osztva; ezek egyike a járó- és géposztály, keltőben pedig a szállító kasok köz­lekednek. Az aknaszállitást egy 16 lóerejü gőzgép végzi, a vizemelést pedig egy 30 lóerejü vizoszlopos géppel, vizerő hiányában pedig egy katarakt gőzgéppel esz­közöltetik. E gépek mind az altáró szintjén, az akna körül vannak beépítve. A gőzerőt 4 fekvő gőzkazán fejleszti, melyek a gépek mellett a bányában vannak telepítve, a füst pedig régi műveléseken át, a hegy csúcsán száll ki. A vizoszlopos vizemelőgép erővizét, mely 110 m. eséssel működik, a románai völgyből számos alaguton át haladó. 16 kilométer bosszú vízvezeték szolgáltatja. Az akna eddig az allárna alatt 330 m. mély­ségre hatolt, mely 8 felnyitó szintre van felosztva. Ezen fővágatok, melyeket közönként átalkák kötnek össze, feltárásra, szállításra, vizvezetésre és légvezetésre szolgálnak s ezekből indulnak ki a fej­tési pászták is. A fejtést nyomban követi a tömedékkel való berakás. A fejtményeket a főszintek vasutain munkások szállítják az aknához, a szint talpa alatt kivájt. gyüj- tőtartányokba; innen a bányatermények a gőzgép

Next

/
Thumbnails
Contents