Nagybánya és Vidéke, 1900 (26. évfolyam, 1-53. szám)
1900-12-30 / 53. szám
Nagybánya, 1900. Deczember 30. — 53. szám. XXVI. évfolyam. ff TÁRSADALMI HETILAP A NAGYBÁNYAI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE ivítiisrisEiisr ■xz-.^.s.Á-rRasr.A.iE5 Előfizetési árak: Egész évre 8 Kor. Fél évre í Kor. Negyedévre 2 Kor. Egyes szám 20 fill Előfizetések, reklamácziók és hirdetések Molnár Mihály könyvnyomdájába intézendők. közlemények a szerkesztő lakására — Felsőbányai-utcza 245-ik szám alá — küldendők Nyilttér soronként 20 fill. T. Olvasóinkhoz! Lapunk jelen számával befejezzük a XXVI. esztendőt s a XXVII. évfolyamba lépünk át. Egy negyed század szakadatlan szellemi munkája elismerést érdemlő még azok előtt is, a kik különben lenézőleg kicsinyelni szokták a vidéki lapok hivatását. Magyar lapot fenntartani olyan városban, a melynek magyar vidéke nincsen, hol az előfizetők csekély száma mellett, jövedelemre alig van kilátás, bizonyára nem kis feladat és áldozat nélkül alig lehetséges. A szerkesztő, ki az ily munkára vállalkozik, előre tisztában lehet azzal, hogy a gondokból, félreértésekből, a halaszthatatlan és kér- lelhetlen teendőkből bő része lesz, de kincset, befolyást, érdemet, dicsőséget nem fog szerezni. Szükséges rossznak tartják többnyire a lapot, mely nélkül el lenni nem lehet ugyan, de akárki legyen is szellemi vezetője, azzal nincsenek soha megelégedve. Ha a lapnak van politikai vagy felekezeti iránya, az a baj; ht nincsen, ha tárgyilagos igyekszik lenni s mindenkinek egyenlő mérleggel mér, akkor az a hiba, hogy miért nincs valami különös iránya. Baj, a mit közöl, és baj, a mit nem közöl. Sokan azt hiszik, hogy a lapban mindennek meg kell jelennie, a mi a városon történt, akármilyen semmiség legyen is az, mások azt is sokalják, a mi benne van. Legtöbbször az az Ítélet, hogy üres a lap, nincs benne semmi, pedig mindig benne van a szerkesztőnek és a nyomdának egy-két napi munkája. Főerőssége mindazáltal lapunknak, s ez volt és ez lesz fenntartója: a munkatársak tekintélyes serege, kik a »Nagybánya és Vidéke« körül csoportosulnak. A helyi értelmiség kebeléből számosán s a fővárosból, a megyéből is többen vannak, a kik közleményeikkel felkeresnek bennünket. Az a lap, a melyet egyedül a szerkesztő ir meg elejétői végig, rövid idő alatt meg szokott bukni. Pártolásra csak az olyan számíthat, A „NAGYBANYA ES VIDEO" tárczája. jSziÍDeszferhop. 1900. Nagy temetés van készülőbe: Egy század dől a sirgödörbe ; Száz év reménye, száz év álma Van a koporsóban lezárva S imé a sir már megvan ásva. Népek veszik körül a hantot. Húzzátok meg a gyászharangot! Hadd zúgja bé a nagyvilágot, De hangjában ne légyen átok. Legyen borongó, méla ének. Lágy hangja az engesztelésnek. Sirassuk, amit elvesztettünk; Zokogjunk, mert árvábbak lettünk. Zúgjatok, zúgjatok harangok, Komor, fenséges, bánat hangok ! Így lesz méltó a gyász, a pompa Ahhoz, ki nyugszik siriboltba. ... S ha szivetek magát kisírta, Könyütöket a hant beitta : Jertek mind-mind, ;;kik temettünk, Jertek együtt és ünnepeljünk. a melyet maga a közönség tart el szellemi táplálékkal. Egyévtizedcken ál létező újságról tehát elmondhatjuk, hogy tükre a város műveltségének. És mi, úgy hiszem, szégyent nem hoztunk városunkra. A »Nagybánya és Vidéke« soha sem adott helyet kiméle len személyeskedéseknek, felekezeti torzsalkodásoknak, nem szított végletekig menő pártoskodást, nem nyitott tért a személyes bosszúnak. Ezek szokták a vidéki lapokat annyira lealacsonyítani. Ilyenek helyett ápolni fogjuk jövőre is a békét, az egyetértést. Nagybánya czimeréhez hívek maradunk, melynek feliratán ezek a bölcs szavak olvashatók: »Mutuus ajnor civium optimum est civitatis firmamentum«. Ám azért kritikát gyakorolunk a közügyek terén, csakhogy nem a személyekkel, de az ügyekkel akarunk foglalkozni. Igyekszünk továbbra Is helyiek maradni, lehetőleg helybeli, vagy városunk iránt érdeklődő szellemi erőktől hozni czikkeket, a fővárosi hírlapirodalommal versenyeznünk úgy sem lehet, létjogunkat az adja meg, ha helyiek tudunk lenni. Érezzük abbeli kötelességünket is, hogy városunkban csak egy lap lévén, az ellentétes nézeteknek tért kell adnunk. Megtettük, s megtesszük a jövőben is, ha : tisztesség hangján, igaz érvekkel és nem .ki k o-sekkel jelentkezik az ellenvélemény. Szabad legyen kulturális munkánkban továbbra is számítanunk művelt közönségünk támogatására. Ezzel a reménynyel lépjük át az uj század küszöbét. S minden szerénytelenség nélkül reá mutatva a haladás terén lapunk kezdeményező czikkei s ösztönzései által elért eredményekre, úgy hisszük, hogy a »Nagybánya és Vidéke« jövőben is az lesz, a mi eddig volt, a város művelődésének és fejlődésének egyik hivatott és méltánylandó orgánuma. ZEllőfi-zetési ára,k: Egész évre — — — 8 korona. Fél évre — — — — 4 ,, Negyed évre — - — 2 „ Mólnál* Mihály, Révész János, kiadó. szerkesztő. Bort, lángolót a bilikomba ! Kezdjünk vig ünneplő dalokba. Keresztelőjén uj száz évnek Harsogjon az üdvözlő ének! Szent lelkesülés égő lángja Borítsa lelkeinket lángba : A tört remények, tépett álmák, Mit nem váltott be az elmúlt század. Az újba majd valóra válnak ! Szalmadi József. A kereszthegyi m. kir. bányamű Nagybányán. — Résztet Remenyik L jós művéből. — Szatmár vármegye Nagybánya városának éjszaki hátterét képező magas Kereszt-hegy és Fagyas- hegyek tövében, a Zazar-patak mellett fekszik a kereszthegyi bányatelep. Bányászatának keletkezése a római gyarmatosítás idejére vezethető’ vissza. A bányamű 1854. évbén került a kincstár birtokába. Legbalabnasabb a „főér“, mely éjszakkelet iránya 1000 métert meghaladó csapáshosszal és 75o éjszaknyugati dőléssel bir; 2—8 rn. vastag töltemé- nye tömör quarczból áll, mely finom arannyal van behintve, közönkint aranytartalmu pyrit.et, helyenként pyrargirilot, ritkábban galenitet is tartalmaz. A főér fekvőjében van a két „Csóra‘--ér, melyek 0.5—3.0 in. vastagsága gyéren pyrargiritet, nagyobb mélységben aranyat is tartalmazó quarczos anyagból állanak, csekély kiterjedésben s főleg csak oü érdemesek a művelésre, a hol a főérrel egyesülnek. Fuvardíjak az orsz. kép viselő v lasztás alkalmával. Szabályrendelet az országgyűlési képviselő választások alkalmával Szatmárvármegye területén adható fuvardíjakról. t. §. Ha és amennyiben az országgyűlési képviselő választások alkalmával a választóknak a választási székhelyre való beszállítására szavazásra jogosult választ > vagy vele egyháztartásban élő hozzátartozója fogadtatik fel, — a fuvarért az ezen szabályrendelet mellékletét képező táblás-kimutatásban kitüntetett és minden egyes községre külön-külön, kilométer távolság szerint megállapított fuvardíj adható, és annak adása az 1899. XV. t.-cz. 7. §-a értelmében vesztegetésnek nem tekinthető. 2. §. Az ezen szabályrendelet mellékletét képező kimutatásban kitüntetett fuvardíjak a választóknak lakhelyüktől a választási székhelyre való oda és visz- szaszállitására szólanak, — miért is egyéb költségek fel nem számit hatók. 3. §. A megállapított díjtételek azt a maximalis határt jelölik meg, melyen belül a képviselőjelölt vagy megbízottja fuvardijat adhat, —- a nélkül, hogy vesztegetést követne el, — magasabb díjtételek felajánlása ellenben mint vesztegetés, az 1878. V. t.-cz. 185. és 180. §-ai és az 1899. XV. t.-cz. 3. §-a alá eső büntetendő cselekményt képez. 4. íj. Az ezen szabályrendeletben megállapított s az annak mellékletét képező kimutatásban feltüntetett fuvardijak csupán azon szolgáltatást jelölvén meg. — melyet a képviselő-jelölt választóinak azért adhat, hogy azokat polgári és politikai jogaik gyakorlásához hozzá juttassa s minthogy a tuvardíj adása az 1899. XV. t.-cz. szelleméből kifolyólag csakis azért engedtetik meg, hogy a képviselő-jelölt választóinak szavazatát a maga részére lehetővé tegye és biztosíthassa, tehát csak egy engedmény az a képviselő- jelölt javara, — ennélfogva a fuvarosok részére, kiknek politikai jogaik gyakorlatának ingyenes teljesítése, és azoknak teljesítéséhez másoknak is hozzájuttatása erkölcsi kötelességük, — e szabályrendelet intézkedései a képviselő-jelölttel szemben kereseti jogot nem biztosítanak. 5. §. Minden egyes felfogadott fuvar a megálla- pitölt díjtételek keretén belül a kocsison kivül legalább 3 választót köteles a választási székhelyre és vissza szállítani. 6. §. Ha a fuvaros 3 választónál többet szállít ezen fuvaros részére a képviselőjelölt vagy megbízottja a megállapított fuvardíj össztételének l/i-ét felülfizetheti, — ha pedig kevesebbet szállít az össz- tétel 1/i-ével kevesebbet köteles adni. A Zsigmnnd- és Kakuk-erek még korlátoltabb kilerjedésüek s nagyobbára már le vannak művelve. A bányamű legmélyebb külső tárója a Lobko- vicz-altáro, mely a Kereszt-hegy déli oldaláról kiindulva több, mint 1200 m. hosszú. Az altáró szintjén, 241 m. magasságban a tenger színe felett van telepítve a Werner-akna, mely három részre van osztva; ezek egyike a járó- és géposztály, keltőben pedig a szállító kasok közlekednek. Az aknaszállitást egy 16 lóerejü gőzgép végzi, a vizemelést pedig egy 30 lóerejü vizoszlopos géppel, vizerő hiányában pedig egy katarakt gőzgéppel eszközöltetik. E gépek mind az altáró szintjén, az akna körül vannak beépítve. A gőzerőt 4 fekvő gőzkazán fejleszti, melyek a gépek mellett a bányában vannak telepítve, a füst pedig régi műveléseken át, a hegy csúcsán száll ki. A vizoszlopos vizemelőgép erővizét, mely 110 m. eséssel működik, a románai völgyből számos alaguton át haladó. 16 kilométer bosszú vízvezeték szolgáltatja. Az akna eddig az allárna alatt 330 m. mélységre hatolt, mely 8 felnyitó szintre van felosztva. Ezen fővágatok, melyeket közönként átalkák kötnek össze, feltárásra, szállításra, vizvezetésre és légvezetésre szolgálnak s ezekből indulnak ki a fejtési pászták is. A fejtést nyomban követi a tömedékkel való berakás. A fejtményeket a főszintek vasutain munkások szállítják az aknához, a szint talpa alatt kivájt. gyüj- tőtartányokba; innen a bányatermények a gőzgép
