Nagybánya és Vidéke, 1900 (26. évfolyam, 1-53. szám)
1900-10-28 / 44. szám
(2) szám. 44. 1900. október 28. Végül 19. Tiszti ügyész beterjeszti az idegenek településéről szóló szabályrendelet módosítását, miszerint a község kötelékébe nem tartozó lakosok kötelesek a közvagyon gyarapításához s a közterhek hordozásához hozzájárulni s ebből folyólag a város házi pénztárába állami adójuk után 20 százalék községi adók fizetnek. A képviselet a módosítást jóváhagyja. A gyűlés 12 óra előtt ért véget. Tanitógyülés. A megyei általános tanitó-egyesület nagybányai köre e hó 20-án tartotta őszi gyűlését, a tagok kiváló érdeklődése mellett, a somkuti intelligenczia jelenlétében, Nagy-Somkuton. A gyűlés kezdete előtt9—3/410-ig Kölesei Rudolf helyettes tanító tanított. A tanítás anyagát képezte a 4 fogalmának kelelkeztetése s 1—2 összeadási képzet alkotása a 4-es körben. A jelen voltak a tanítást élénk érdeklődéssel nézték és hallgatták végig s végül a bírálatnál érdekes vita fejlődött ki, melyben nők és férfiak vettek részt. A gyűlésen elnökölt: Doroghy Ignáez; jegyzett: Rozsos István. Doroghy elnök, megnyitójában örömmel üdvözli az oktatásügyi miniszternek a polgári iskolák belső életének előmozdítására tett azon rendeletét, melylyel a gondnokságot az iskola külső ügyeinek intézésével bizza meg csupán. Beszél azután az iskolaszékek és gondnokságok újjászervezésének irányáról s kifejti miként véli jónak a megoldását ezen szervezkedésnek. Rozsos jegyző, a tavaszi gyűlés csinos, gondos összeállítású jegyzőkönyvét olvassa fel, mely után az elnök nehány különböző természeti ügyről jelentést téve a tárgysorozat következő pontja: a megyei tanítók középiskolában, vagy polgári és felsőbb leányiskolában tanuló gyermekeinek segélyezése képezte megbeszélés tárgyát. Székely Á. ezen ügyet egy beadványban terjedelmesen indokolva, az ügy megtestesítésére, a következő indítványokat tette: 1. A szatmármegyei tanítóknak polgári, felsőleány vagy középiskolában tanuló fiú, vagy leánygyermekeinek segélyezéséről gondoskodjunk. 2. Erre a czélra a megye területén lakó tanítók, nemzetiségi és vallási tekintet nélkül évről-évre fizessenek 2—2 koronát. 3. A megye területén levő tanitó-egyletek járuljanak e segélyezéshez bizonyos évi összeggel. 4. Kéressék fel a közigazgatási-bizottság annak keresztülvitelére, hogy a megye piinden községe részéről erre a czélra a kulturadóból 2—2 korona adassék. 5. Kéressék fel a Széchényi-társulat bizonyos évi segély nyújtására. 6. A segélyezésben: koszt, szállás vagy tanitta- tási költségben részesülnek, a megyei tanítóknak azon gyermekei, kikben a tanulásra tehetség van. 7. A segély-alap esetleg internatus vagyonát kezelje, a megye területén lévő tanitó-egyleteknek 3—3 évre választott 1 — 1 képviselője, kik mellé az esetleges változásokra való tekintettel 1 — 1 póttag is választandó. 8. A megyei kir. tanfelügyelő és segéd-tanfelügyelő urak kéressenek fel ezen ügy méltó felkarolására. 9. Ezen pontok beható tárgyalására kéressék fel az általános tanitó-egyesületnek többi köre és a megyében lévő tanitó-egyletek. Azután Fazekas Lajos hagymásláposi áll. isk. igazgató tartott tartalmas felolvasást, a tanítók továbbképzéséről. Ö, ki a júliusban Baján tartott tanítói továbbképző tanfolyamon volt, felolvasásában azt kívánja, hogy a tanfolyam tartson 2—3 nyáron s végezetül vizsgálat rekeszsze be, amely a tanítói diplománál többre kvalifikáljon. Egyszóval, hogy a tanulás és munka bizonyos előhaladást biztosítson. Felolvasónak köszönetét mondott, a testület nevében, az elnök s ezt követőleg, \mbrus Mózes hosszufalusi tanító, az egy tanitós iskolák heti részletes órratervének beosztásáról értekezett igen csinosan, talpraesetten. Egy • szersmind, bemutatott 2 óra tervet, melyek a 6 osztályú 1 tanitós iskola heti munkáját fölötte praktikusan mutatják be. Felolvasását, a tagok köszönettel fogadták s az e tárgyban beadott indítványát, melyben azt ajánlja, hogy ilyen óratervet évről-évre a tantestület vagyis a tanitói-kör tagjai készítvén, a legjobban összeállított, amelyet egy köri gyűlésen a'kotnának, a közelebbi iskolai évre, kötelező erejű legyen, elfogadták. Ezután elfogadták Rozsos Istvánnak egy 2 pontból álló s a megelőző gyűlésről elmaradt indítványát. Most Székely Á. tartott igen rövid szabad előadást a népiskolában tanítandó mesékről. Tapasztalata szerint a tanító szabad előadása utján tanítható iskolai használatra irt jó mese kevés van s az a kevés sincs összegyűjtve. Ajánlja, hogy az effajta mesék gyűjteményét állítsuk össze, vagy ha az nem lehet, legalább a czim- jegyzékét a forrás megnevezésével. Arra nézve, hogy a magyar történelemnek 1 — 1 alakjáról könnyen lehet feldolgozni az elemi iskolai gyermekek számára alkalmas mesét pl. Benedek Eleknek, Móra Istvánnak, Gárdonyinak, elmondja nézeteit. Egyúttal bemutat 2 magyar történelmi tárgyú mesét, melyet kísérletül ő irt. Most következett a gyűlésnek egyik igen érdekes része. Doroghy elnök s vele a tisztikar lemondott. Újra megválasztották őket titkos szavazással. De ők NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE a munka megosztásra hivatkoztak s igy ismét választani kellett. Doroghyt újra megakarták választani elnöknek, mivel azonban semmi szin alatt elfogadni nem akarta, az uj választás eredménye ez lett: Elnök: Székely, jegyző: Szokol Margit, pénztáros: Gerhard Katinka, könyvtáros: Alexy Kornél. Székely a bizalommal szemben is erősen tiltakozott, mivel azonban a tagok egy része eltávozott, a legközelebbi gyűlésig kényszerűségből kénytelen volt elvállalni e tisztet. Sajnos, hogy a tagok távoztával az indítványok elmaradtak. Vélemény a tejgazdasági szövetkezet alapításához. Mivel a gazdasági egyesület által közzétett felhívásra egy gazdatársam sem adta eddig véleményét, ezen az utón is megkísérlem, hogy gazdatársaimat az értekezleten is nyilvánított véleményem helyességének elismerésére rábírjam. Az értekezleten számításba vétetett 300 drb. tehénnek az izvorai legelőn tartása, télen, nyáron. Az én véleményem az hogy : Ha az Izvoráról naponkint 300 tehén teje jő be a városba, akkor elözönli a várost a tej és a városban költségesebben tartott tehenek teje, amazzal a versenyt meg nem állhatván, elhelyezés nélkül marad. Ennek az lesz a következése, hogy, mert a tejet veszteség nélkül értékesíteni nem lehet, a városbeli tehenek közül mintegy 300 darab, a tehén tartással felhagyás következtében vásárra kerül s a városból elviszik. — Ez magában véve nem volna nagy baj, hanem a gazdaság felvirágozása tekintetéből rendkívüli kár ez, hogy azzal a 300 tehénnel elvesztett a város határa évenkint háromezer szekér trágyát. Ez azután az igen nagy baj. A városban elhelyezett tehenektől akár tőgymeleg tejet kaphat a város közönsége. Az Izvoráról azonban friss tej egyátalán be nem jöhet. Az esteli tejet kapná a város reggel. Ez csak azon családok szempontjából volna hiba, akik az Izvoráról reggel kapott esteli tejet nem forralhatnák fel azonnal. Hanem az azután minden család szempontjából nagy baj, ha hófúvás idején a hóban reked az izvorai tej s egy-két napig semmijen tej sincs. Mert a városbeli tehenek eladattak, városbeli tehenek után nincs tej. Az az egypár falusi asszony, a mely a sokak által járt, tört országúton mégis csak be hoz a városba nehány liter tejet, milyen árat fog fizettetni borjú- nyálas és más egyéb tartalmú tejért, a midőn ez idő szerint is 8—9 krajczárral fizettetik literjét, ha kevés a piaczon a tej. Igaz, hogy a hófúvást eltisztitani lehet, de nem megy az gyorsan és egész télen át többször esik a hó és többször van hófúvásra kilátás. Az Izvorán is e vidéki falusiak bánnak majd a tehenekkel, kik falusi megszokottságuknál fogva úgy fejnek mint othon a faluban ; egyfelől a borjú szopik, más felől fejnek, ha a borjú tögybimbót cserél ők is cserélnek s fejik a borjunyálat a másik bimbóról a tejbe stb. Hogy a legszigorúbb ráparancsolásnak is mi lenne a foganatja, az midőn az ellenőrzést a Nagybánya és az Izvora közti távolság gátolja, arra nézve vonjunk következtetést abból, hogy általában mi a foganatja a ráparancsolásnak akkor, ha cselédünk nem mindig szemünk előtt ugyan, de mégis százszor közelebb van hozzánk dolog közben mint ide az Izvora. Tehát egyfelől a város nem volna ellátva rendesen tejjel és soha sem egészen friss tejjel; másfelől nem hogy fogyna határunkban a káka és disznóserte, hanem még ott is ismét tért foglalna, ahol a trágya, eke és kapa már kiirtotta. — A káka újabb térfoglalásával ujjabb tért foglalna az általános elszegényedés is. Ezek után abban foglalom össze javaslatomat hogy ne vigyünk az Izvorára egy tehenet sem, hanem ha nem vihető keresztül, hogy a tehenek, mint a szövetkezet közös vagyona, közös istálóban a város határában tartassanak, még az esetben is maradjanak a tehenek a város határában a gazdák saját istálójában, saját felügyeletük alatt. Az izvorai legelő pedig, melynek megszerzése minden fáradozást és minden módot megérdemel, szinte nélkülözhetlen csakis borjuk, és pedig mentül több borjú felnövelésére volna felhasználandó. így nem csak tehén állományunk maradna meg, hanem az Izvorán olcsón felnövekedett borjuk legszebbjeivel a tehén létszám könnyen szaporodnék s igy a fokozott mennyiségben nyert trágya mellett úgy a szántóvető, mint kertgazdaságunk felvirágoznék, mesterséges takarmánytermelésünk gyarapodnék, a mostani költségnél olcsóbban több és több tehenet tarthatnánk és a várost, illetve a majd felállítandó tejescsarnokot mérsékelt áru, egészen friss, tiszta tejjel bőségesen elláthatnánk. Lakos Imre. Heti krónika. Sohasem volt olyan Eldoradónk képviseleti közgyűlésekben, mint most. A héten csak kettő volt ösz- szesen. Baszélik, hogy az udvarias h. polgármester azt akarja, hogy mire a házasság békés kikötőjébe evező ifjú polgármesterünk átveszi a hivatalt, ne maradjon semmi hátrálék. Tárgyalunk tehát éjjel és nappal, háborúban és békében. Szerdán 20 tárgyat, szombaton kettőt, de az nekünk úgy látszik, mindegy, mert ebédig senki sem enged a 48-ból. Végre valahára leleplezzük tehát a Lendvay- szobrot is, bemutatjuk az ország színe előtt az ifjú művész szép alkotását s egyszerre a nagy városok közzé emelkedünk, most hát nekünk is van szobrunk, nemcsak Debreczennek, Pozsonynak, Aradnak, vagy Nagykárolynak, Szatmárt nem is említve, mert a mi Lendvay szobrunkból 6 olyan vékonvpénzü Kölcsey is kitellenék, a milyen Szatmár végtelen piaczán szerénykedik. Milyenek lesznek a leleplezés arányai, ma még nem tudjuk, elég nekünk, hogy meg lesz s városunk közönségének egy régi vágya megvalósul. Ez a művészet öröme. — Hozunk azonban a mercantilistáknak is hirt örömet s ez az, hogy Nagybányának immár nem 4, de 5 vásárja van. Ha ötödik kerék is, csak kerék. 500 frtot ad érte a bérlő a városnak, ez is egy olyan váratlan fedezet, mely nincs benn a jövő évi költségvetésben s a melyre komolyan senki sem számított. Igazán olyan könnyen megadták, hogy szinte kedvvel kérne még egy hatodik vásárt is a krónikás. Különfélék. Kinevezés. Ludinszky Lajos törvényszéki bírót az igazságügy miniszter kir. táblabirói ranggal országos központi telekkönyvi főnökké nevezte ki. Személyi hir. Dr. Csák Alajos Czirjék a minorita rendnek főnöke, lapunk egykori érdemes szerkesztője e hó 20-án az esti vonattal városunkba érkezett s itt hivatalos minőségben 5 napot töltött. E hó 26-án reggel utazott el városunkból Képviseleti közgyűlés volt ma délelőtt 11 órakor Torday Imre elnöklete alatt, a rendkívüli közgyűlésre csupán 2 tárgy volt kitűzve. Egyik a Magtár- és Zárt- utcza, valamint a Széktér nevének megváltoztatása. A képviselet egyhangúlag elfogadta Révész Jánosnak azon Írásban beadott indítványát, hogy a Magtár-ulcza ezután Felsőbányái ntczánalc, a Zárt-utcza Vízpartnak s a Széktér Szent Miklós térnek neveztessék. Második tárgyként felolvasták a Lendvay szobor-bizottság jelentését, melyben nov. 11-éré a leleplezés kitűzését kérik. A közgyűlés megállapította Verő László szobrász tiszteletdiját s a leleplezési ünnepély rendezésére végrehajtó bizottságot választott. Az ötödik vásár, mint városunk polgármesterétől értesülünk, kinek Láng Lajos orsz. képviselőnk a napokban e tárgyban levelet irt, engedélyezve van. Befejezett tény tehát, hogy Nagybányán ezután 5 vásár lesz s ez a városnak közjövedelmeit fokozni fogja. Kinevezés. A pénzügyminiszter Bomerszbach Péter helybeli adótisztet, a marosvásárhelyi adóhivatalhoz adóhivatali segéddé nevezte ki. A szombati műkedvelői előadás szép közönséget hozott össze a díszteremben. Az első sorokban a helyek mind elkeltek s a továbbiakban sem látszott csak itt ott üresség. Általában közönségünk mindig melegen érdeklődik a műkedvelők iránt s szívesen venné, ha gyakrabban hallatnák és láttatnák magukat. Csiky darabját a »Vas embert« adták elő Mi ezt Csiky gyengébb alkotásai közzé sorozzuk. A házsártos mindenkivel veszekedő vasember, visszataszító alak a ki igy meg úgy a munka embere, de azért folyton házsártoskodik. Simon Aurél az ő szép orgánumával és temperamentumos szavalásával szerepét jól adta elő s aratott tapsokat sürven A vasember neje Bonis Istvánné volt, szép színpadi alak, kinek szelíd lelkiilete nagy ellentétben állott a gyakran kitörő Bandival, liácz Anna (Edithj már a gyakorlott műkedvelők közzé tartozik, aki sokszor nagy érzéssel alakított. Náray Aurél és Fáy Sándor festők, (Andor és Várhelyi) festőtől méltán elvárható természetességgel igyekeztek megoldani szerepüket. Bommersbach Szetgáli, a közönségnek szintén tetszett, bár játékával ellentétet képezett az, hogy tulfiatalnak volt maszkírozva Alágy Jánosnak most igen hálátlan szerepe volt, melyben érvényesülnie alig lehet, de játékát azért legkissebb kifogás sem illetheti. Kazay Endre a közszolgát adta. s a jókedvű közönség őt is megtapsolta. A második felvonás után Pethe Irénke diskrét zongora kísérete mellett Bujdosó Mariska énekelt tréfás kuplékat és népdalokat. A kisasszony már nem műkedvelő, a színi iskola rutinja meglátszik rajta s annyira tetszett, hogy háromszor is kitapsolták és ismét énekelnie kellett. A szereplő hölgyeket csinos csokrokkal lepte meg a figyelmes rendezőség. Végül nem szabad megfeledkeznünk Virág Lajosról a fáradhatatlan és szakavatott rendezőről, továbbá Csutor Sándorról is a kitűnő súgóról, kik szintén megérdemlik elismerésünket. Az előadás után társas vacsora és táncz volt, mely a Lendvay szoborra szépen jövedelmezett. A közönség az éjféli órákig együtt mulatott. Nagybánya város takarékpénztára ma d. u. tartotta szokott őszi választmányi gyűlését, melyen a kedvezőnek mondható I. félévi mérleget a választmány elfogadta és jóváhagyta. Az utczák elnevezése. Hogy valamelyik érdemekben gazdag polgár nevére keresztelt utcza megfeleljen azon czélnak, miszerint emléket őrizzen, emléket tartson fenn, okvetlen szükséges, kivált oly neveknél, melyeknek a nevén kívül, mint szónak, más jelentésük is van, a kereszt nevet is feltüntetni. így van az Budapesten is p. o. Kossuth Lajos utcza, Toldy Fe- rencz-utcza, Arany János-utcza, Rock Szilárd-utcza ,stb. Azt hiszem most is vannak Nagybányán, akik ha tudják, hogy a Fésüs-utcza a város egykori derék
