Nagybánya és Vidéke, 1900 (26. évfolyam, 1-53. szám)

1900-07-15 / 29. szám

Nagybánya, 1900. Julius 15. 29. szám. 900YU 15 XXVI. éyfolyi^^ 4} NAGYBÁNYA ES YIDEKff TÁRSAPALMI HETILAP A NAGYBÁNYAI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE megjelelik: mileeit vzisAsisr^p Előfizetési árak:'. Egész évre 8 Kor. Fél évre 4 Kor. Negyedévre 2 Kor. Egyes szám 20 fill. Előfizetések, reklamácziók és hirdetések Molnár Mihály könyvny indájába intézendők. Közlemények a szerkesztő lakására — Felsőbányai-utcza 245-ik szám alá — küldendők. Nyilttér soronként 20 fill. Közrendészeti szabály rendelet. 11. Mull számunk vezérczikkében felveteltűk az eszmét, hogy Nagybánya városára is felférne, ha a halóság közrendészeti szabályrendeletet alkotna, mert igy gyorsabban és eredményeseb­ben lehelne eljárni éppen olyan ügyekben, a mikre nézve legtöbb panasz szokott fölmerülni a közönség köréből. Ismertettük részben egy szomszéd megye­beli város e fajla szabály, a tett s most befejező közleményül folytatjuk, bogy igy tájékoztatásul képet nyújtsunk arra nézve, minek kell egy köz­rendészeti szabályrendeletben helyet foglalnia. Kimondandó volna ezen szabályzatban, hogy az udvarok és lakóházak tisztán tartandók, a nagyobb mérvben összegyűlendő szemét az ud­varokból legalább minden két hétben kihordandó. Az árnyékszékek szintén minden évben legalább kétszer kitiszlitandók, s a nyári hóna­pokban megfelelő mennyiségű vasgáliczczal fer- lőtlenitendők. A háztulajdonosok és bérlők május l-lől október 15-ikéig tartoznak minden reggel 6 óráig a járdákat tiszta vízzel megönlözlelni és lese­perteim. Erre nálunk különösen nagy szükség van, hol mindent csak a várossal akarnak csináltatni. Háztulajdonosok vagy bérlők gyanús egyé­neket nem fogadhatnak be, mindazokat pedig kiknek lakhatási engedélyük nincs a lakhely bérbeadásától vagy befogadástól számított 8 nap alatt a rendőrkapitánynak bejelenteni tartoznak, ki, ha a tolonezrend-szabályokban jelzett esetek valamelyike fenn fo og, saját hatáskörében inléz- kedik, egyébként lakhatási vagy ideiglenes tar­tózkodási engedély kérésére utasítja őket akként, hogy hat nap alatt kötelesek előtte igazolni, hogy aziránti kérvényüket beadlák, elleneseiben ellolonczoltalás terhe mellett távozásra hívja fel őket, valamint az esetben is, ha a lakhatási engedély a tanács által, vagy az ideiglenes tar­tózkodási egedély, a mely fél évnél hosszabb időre nem szólhat, a polgármester állal meg nem adatik. A vendéglősök és szálloda lulajdonosok vagy a szállodák bérlői kötelesek a gyanús szál­lókat a rendőrkapitányi hivatalnál azonnal be­jelenteni. Minden vállakozó, a ki huzamosabb időre 10-nél több idegen munkást hoz be a város területére, ezen körülményt a munkások név és lakjegyzésük bemutatása mellett, tartozik a rendőrkapilányi hivatalnak a munka megkez­dése napján bejelenteni. A piaczokon köztereken vagy utczán és járdákon a csoportokban való ácsorgás, s a járdáknak köpködés által vagy más módon való bemocskolása tilos. A városban vagy halárban ültetett fák, cserjék, dísznövények, virágok, kertek, hidak, építkezések, vizimüvek, csatornák, átereszek, köz- világításra szolgaló lámpák, villamos és táv­beszélő vezetékek és egyéb köztárgyak ron­gálása és bemocskolása az 1879. XL. t.cz. 80. §-ában megállapított büntetéssel sujtatik. A ki a növényekre, s fákra kártékony álla­tokat a hatóság figyelmeztetése daczára, a ki­tűzött határidő allalt irtani elmulasztja, aki az utak vagy bckeritell földek elzárására szolgáló kerítéseket, sorompókat, kapukat és más ha­sonló készülékeket jogosulatlanul kinyitja, végül, aki saját területén bárminemű döglött állatot tudva elásatlanul hagy, vagy bármely területen elásott döglött- állatot ipgosulatlanul kiás, az 1894. XII. l.-cz. alapján büntetendő. A szabályrendelet rendelkezéseinek meg­szegése kihágást képez, ki a szabályrendelet rendelkezéseit nem tcljesiii vagy szabványait megszegi, azon felül, hogy közigazgatási vég­rehajtás terhe mellett a határozat végrehajlá- sára kötelezhető, amennyiben a szabályrende­letben az egyes szakaszoknál valamely tör­vényre és ebben meghatározott büntetésre hi­vatkozás nem történik, 40 koronáig terje Ihető pénzbüntetéssel büntetendő. A pénzbüntetés be­hajthatatlansága esetén ennek helyébe elzárás büntetése lép. Ezen álváltoztatásnál 4 koronát felül nem haladó pénzbüntetés helyett 12 óránál hoszabb ideig tartó elzárás nem állapítható meg. Négy koronától 20 koronáig terjedő összeg helyett egy-egy napi elzárás állapítandó meg. A pénzbüntetés legkissebb összege 2 korona, az elzárás legrövidebb larlama 6 óra, leghosz- szabb 3 nap, az esetre, ha mindkét büntetés- nem együttesen alkalmaztatván, a pénzbünte­tés ennek behajthatlansága miatt változtatandó át elzárásra. Azon pénzbüntetések, melyek az 1879. LX l.-cz alapján szabalnak ki, az 1892. XXVII t.-czben meghatározott czélra, melyek közegész-, ségügyi kibágási ügyekben a szabályrendeletben alapján rovatnak ki. A város közegészségügyi czéljaira, a szabályrendelet alapján kiszabott egyéb pénzbüntetések pedig fele részben a rendőri segélyzö egy lel, fele részben a tisztvi­selő nyugdíjalap javára fordítandók. A kihágási ügyekben a 22 §-ban felsorolt eseteket kivéve, mikben az 1894. XII.- t.-ez. 102. §-ában megjelölt hatóságok vannak hivatva el­járni, első fokban a városi rendőrkapitány vagy helyettese, másod és harmadfokban a 38547— 1880. számú belügyminiszteri szabályrendeletben megjelölt hatóságok, ezen szabály rendeletben előirt eljárás szerint járnak el. Nem mondjuk mi azt, hogy a két közle­ményben ismerlelett szabályrendelet tökéletes, d<? kivetnivaló mm igen van benne, inkább le­hetne tágilani. Czélunk csupán az volt, hogy föl­vessük az eszmét, vájjon nem volna-e már ideje nálunk is valamit komolyan tenni a közren­dészetért. A magyarországi kárpátegyesület keleti kárpátok osztályának közgyűlése. A nmgyarországi kárpátegyesület keleti kárpátok osztálya f. é. augusztus hó 19-ikén délelőtt 10 órakor Huszlon tartja XXIlI-ik közgyűlését és erre, valamint az ezzel, összekötött kirándulásra az egyesület összes tagjait barálait tisztelettel meghívja. Sorrend: Augusztus hó 19-én (vasárnap) délelőtt 8 óra 30 perczkor félmenet a huszti várromhoz. Közgyűlés. Közgyűlés után a messzelátó és az új ültetvények fölszentelése, a várromok megtekintése. Visszatérés Husztra és 12 órakor közös ebéd. Délután 3ff-kor indulás a gyorsvonattal Kőrös­mezőre ahová este 7^-kor lesz az érkezés. Ez alka­lommal a turisták a regényes szép Tiszavölgyet is láthatják. Közös vacsora a kőrösmezői pályaudvaron és meghálás. Á „NAGYBANYA ES VIDÉKÉ” iárczája. Ha olykor ........ Ha olykor bánat ér És lelked felzokog. S keserveid között Létedet átkozod. Nem vesztél semmit el Mig reményed birod, Jöhetnek, s jönnek is Még rád derült napok. De ha bánat között Reményed elveszett, Sírhatsz, sirathatod Czéltalan életed, Senki. A peczkás. (Dialog egy égő szérűnél. Személyek : Gyűri bácsi és Fillér.) Fillér: Jaj, jaj. végünk van; szegény jó gazdám, szegény Steiner tekintetes ur! Mit mond, majd ha haza jön? mire jön haza? miből élünk, hogy leszünk el, mit teszünk, hogy eszünk ? alig értem rá elsza­ladni a tüztől, azt se tudom, hogy értem vissza? Gyuri bácsi: Hiszen még csak most lesz igazán mit ennetek te! vagy tán be se volt biztosítva ez a szérű? de mégis mintha láttam volna a reggel rajta az útról a táblát. Fillér: Én magam tettem fel saját kezeimmel épen a tetejébe. Gyuri bácsi : Mit te fillér, az izét? Fillér: Hát persze, hogy azt. Jaj mi lesz belő­lünk ? meg kell halni, el kell vesznünk éhen. Gyuri bácsi: Ne orditoz te, mig egy ilyen Fillért szőrit gazdád, mint te, addig nem haltok meg éhen. Csak ki ne is adjon a markából, mert akkor meg­járja, de még jobban, ha te adod ki őtet, ügyi le? Fillér: Hova gondol Gyuri bácsi? egy olyan áldott jó embert, mint az én uram, hogy bántanék én meg ? most is lovat vészén nékem bérembe, a vasas szekér meg már készül is hozzá. Az Isten is áldja meg érte Steiner tekintetes urat. Gyuri bácsi: Nem csoda (e Fillér! sok forinlot behajtasz te neki, hát illő is, hogy ő se felejtkezzék el rólad. Csak azt nem értem, miért hordottátok két­felé a terményt és miért gépeltették ki a másik szérűn még a múlt héten, ezt pedig nem ? Fillér: Hát tudja kend Gyuri bácsi, mikor az ember ilyen esetre számit, az egészen más: nem te­hettük ezt is a falu alá, mint a másikat, mert Mikola is a szérű által, a tarlóról égett le, mi pedig nem akarunk a falunak ártani. Gyuri bácsi: No lám ez mégis szép tőlelek, igazán, annál is inkább, mert most már 4 év alatt harmadszor van tűzetek. Fillér: Pedig most is elutazott szegény tekin­tetes ur, még tegnap reggel jó előre, hogy nehogy azt gondolják, hogy ő volt. Gyuri bácsi: A bizony szegény, még okos ember az a te urad, még jó, hogy nem az a másik szérűtök gyűlt ki, a mit elgépeltetek, pedig az volt a java. Fillér : Tudja kend, megakartuk menteni, a mit lehetett, hogy legyen vetőmagunk is, meg a cselé­deknek, meg hogy magunknak is jusson valami, azon­felül meg hogy el is adhassunk belőle. Gyuri bácsi: Okosan, helyesen, hanem le Fillér te! hanem mégis mondd meg uradnak, hogy a fülembe jött, hogy a hátam mögött lebitangolt engemet, kinek még szép apám is itt született és a ki a légynek se ártok, azért a miért egy tinóm az ugarföldjére lépett; mondd meg neki, ne nagyon osztogassa az e fajta czimeket olyan szabadon, mert a mil a filléres gyufa hajt neki jövedelmet, könynyen odafizetheti a rágal­mazás! pörbe. Akkor lennék bitang, ha elégetném a becsületemet, mert még volna mit, de mindig ilyennel éljen urad, ne jusson más keresethez, csak te Fillér! össze ne tévesszétek az én szérűmet a gazdátokéval, mert az enyém nincsen ám biztosítva. Fillér: Már hogy mondhat olyat Gyuri bácsi, mikor olyan áldott lélek az én uram, most is egy fejős tehenet vett nékem, az Isten is úgy áldja meg, a milyen igaz hozzám. Gyuri bácsi: Ne beszélj már te ! hát egy négy lovas hintót nem vesz, benne egy szép koszorús menyasszonynyal ? Te Fillér az lenne csak a szép dolog, egy olyan finom patyolat úri kisasszony, mi? mit szólnál hozzá te ? Fillér: Ugyan ne ízeljen már, mire gondol? mit csinálna egy ilyen szegény ördög egy úri dámával?

Next

/
Thumbnails
Contents