Nagybánya és Vidéke, 1900 (26. évfolyam, 1-53. szám)
1900-07-08 / 28. szám
Nagybánya, 1900. Julius 8. 28. szám. XXVI. évfolyam. TARŐAPALMI HETILAP A NAGYBÁNYAI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE IMIIILTIDIEIbT "N7-^.S A IEBUnT ^:E= Előfizetési árak -. Egész évre 8 Kor. Fél évre á Kor. Negyedévre 2 Kor. Egyes szám 20 fill. Előfizetések, reklamácziók és hirdetések Molnár Mihály könyvny mdájába intézendők. Közlemények a szerkesztő lakására — Felsőbányai-utcza 245-ik szám alá — küldendők. Nyilttér soronként 20 fill. Közrendészeti szabályrendelet. i A városok az újabb korban nagymennyiségű szabályrendeleteket alkotnak s készséggel elismerjük, hogy ezeket bizonyos körültekintéssel, gondosan és üdvösen szerkesztik meg, igen sok jó elv és intézkedés van egységes keretbe foglalva az ilyen szabályrendeletekben, kár, hogy azlán rendesen nem hajtják végre. Ám azért kicsoda tagadná, hogy a lakbér, kéményseprő", bérkocsi-ipar, bejelentési, hasvágási slb. szabályrendeletekre elsőrendű szükség van. Nagybányának van is elég ezekből a §-sokból, azért előre tudom, hogy népszerüllen eszme lesz, ha egy újabb szabályzat alkotására akarom az intéző körök figyelmét felhívni. Tudtommal nekünk nincs kizrendészeti szabályrendeletünk. Pedig ez az, a mely felöleli a nagy közönség legkülönfélébb kívánalmait és érdekeit. Ez irányban van a legtöbb baj és legtöbb panasz úgy a sajtó, mint egyesek részéről, talán éppen azért, mert nincs megfelelő szabályrendeletünk. Egy szomszéd megyebeli városban most alkották meg a közrendészeli szabályzatot s ebben annyi sok jót látunk, hogy terjesztését igazán üdvösnek tartjuk. Ez a közrendészeti szabályrendelet kiler- jeszkedik arra, hogy a közrend, a vagyon, személybiztonság, a köztisztaság, közlekedés érdekében kiadott városi halósági utasításokat és felhívásokat köteles a lakosság teljesíteni. Kötelesek a háztulajdonosok és bérlők a hóhányás, sár, por lelakarilása, általában a járdák tisztántartása végeit kiadott haló-ági utasításokat foganatosítani. Szemetet kihányni, az ulczára szőnyegeket, függönyöket egyéb ruhadarabokat kirázni, tárgyakat az utczára kidobni, czövekeket leverni slb. tilos. A házak földszinti s 2 méter magasságon aluli ablakainak és redőnyeinek kitámasztása, tiltva van A gyalogjárókon lovakat, marhákat s egyéb házi állatokat hajtani tilos. Kerékpárral a gyalogjárókon szintén nem szabad a közlekedés. Építkezésnél köteles a vállalkozó jelzőket s este lámpákat beállítani, kutyáknak szájkosár és vezeték nélkül, valamint szárnyasoknak az utezára való szabadon bocsátása tilos. Kutyákat vendéglőkbe, kávéházakba póráz nélkül vezetni lilos. Sélnutakon (liget) a lovagiás és kerékpározás nincs megengedve. Szigorú büntetés alá esnek azok, kik veszélyes állataikat zár alatt és oly módon nem tartják, hogy az ember le-sli épsége és vagyona veszélyeztetve ne legyen. A kapuk téli szezonban 9 órakor, nyáron 10 órakor bezárandók s ezen időn túl cselédeknek a kapuban ácsorogni tilos. Tilos továbbá a rendőrhatóság engedélye nélkül az ulczákon való Zenélés és kintornázás. Gyúlékony anyagokkal való hajigálás, robbanó tárgyak dobálása szigorúan tiltva van. A közönségei nyugtalanító,félrevezető, vagy megtévesztésére ezélzó falragaszokat kiragasztani nem szabad senkinek, még a saját házán sem. A házak között nagyobb mennyiségű szalma, széna, fa s egyéb gyúlékony anyag raktározása lilos. Piac.zokon az árulás csak a rendőrhatóság állal kijelölt helyeken történhetik. További eladásra a piaczokon délelőtt 9 óra előtt senkinek semmit vennie nem szabad. Már ezen első részletből is láthatjuk, mennyi sok jó in ézkedés foglalható össze egy közrendészeti szabályrendeletben. Ha a minisztérium által jóváhagyott s büntetési záradékkal ellátott ily kimerítő és jó szabályrendelete van a rendőrkapitánynak, mennyivel nagyobb hatalmat adunk igy a kezébe a rendfenntartásra nézve. S megkönnyiljiik és eredményessé tesszük az eljárást. Jövő számunkban folytatni fogjuk a szabályzat ismertetését, mert úgy vagyunk meggyőződve, hogy nagyon is patriarehalisan gondolkozó közönségünkre szintén igen jó hatással volna, ha a közrend betartására minden irányban köteleznék. A főgimnázium értesitője. A nagybányai áll. főgimnázium ez évi értesitője 112 lapon érdekes tartalommal jelent meg Vida Aladár szerkesztésében. A szokásos tudományos értekezést ez idén Myskovszky Ernő rajztanár irta »A képzőművészetek fejlődésének vázlatos ismertetése« czimmel. Szerző rövid 30 lapon megismertet minket a művészetek történetével. — Általános képet nyújt a művészetek bölcsejétöl kezdve napjainkig, nagy szolgálatot téve igy azoknak, kik nagyobb tanulmányokra helyzetüknél fogva nem vállalkozhatnak, de művelt emberek lévén, örömmel igyekesznek maguknak legalább rövid áttekintést szerezni a művészetek fejlődéséről. A művészeteket térbeli és időbeli osztályokba sorozza, előbbiekhez tartoznak az épitészet, szobrászat, festészet, utóbbiakhoz a zene és költészet. Térben és időben jelenik meg a színművészet. 0 csupán a képzőművészetekkel foglalkozik. Szól az egyptomiakról, majd a görög, római művészetről. Az ó keresztény korszakról. A renaissance, barokk Ízlésről. A magyar képzőművészet történetét szintén vonzóan és érdekesen adja. Az újabb festőművészeti mozgalmakat kellően méltányolja, a secessióról azonban úgy nyilatkozik, hogy ez a századvégi szellem visszatükröződése, mely az élet igazságait ideges nyugtalansággal igyekszik megingatni, s minden áron újat teremteni, képtelen színezése csak a látszatból él, tartalmilag üres. A secessiólól nem sokat vár. Értekezését nem végzi resignatióval, sőt kijelenti, hogy a magyar géniusz, mely a hareztéren annyi dicsőséget szerzett, képzőművészelünket is érvényre juttatni fogja. Myskovszky értékes tanulmányából legközelebb részletet fogunk közölni tárczarovatunkban. Az igazgatói jelentés szerint a tanári karban annyi vállozás történt, hogy Gergely Károly a korán elhunyt tudós hittanár helyére, Soltész Elemért jelölte az ev. ref. egyház hittanárul, kit a minisztérium elfogadott és megerősített. A tanári kar ez idén is nagy irodalmi tevékenységet fejtett ki. Volt az intézetnek összesen 301 beirt tanulója, kik közzül bizonyítványt nyert 274. Vallás szerint r. kath. 93, gör káth. 85, g. kel. 5, ev. ref. 29, ág. ev. 9, unit. 1, izr. 52 és pedig 206 magyar, 2 német, 66 román. Külön kiemeli az értesítő a tanév végén tartott szép tornaversenyt, mely valóban nagyszerűen sikerült, s melyért az igazgatót és a tornatanárokat méltán hála és elismerés illetheti. A város 30000 m2 játszóterületet engedett át az intézetnek. A „NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKfi" tárczája. IJoídas estén. Holdas estén édes dalt zeng A kis csalogány, Csöndes érzés kél szivemben Hangja hallatán, Elnémult az élet zaja Minden megpihen, Nyugodalmat, békességet Talál idelenn. És a hold ezüst sugárit Hinti szerteszét, Nem zavarja semmi zaj az Alvó föld neszét. Csak a kis madárka csattog S nem fárad bele Olyan teli boldogsággal Plcziny kebele. Csattogj, csattogj kis madárka A nyár oly rövid, Éljed édes boldogságban Kevés napjaid. Mert jő az ősz és elhervad Fészked lombja is, És elhallgat dalos ajkad Édes hangja is. Addig zengje picziny ajkad Boldogság dalát, Mig az ősz rád nem boritja Szürke fátyolát. S enki. A Bodeni=tó. Irta: Itohellyné. Egy kedves fiatal barátném a ki tud lelkesedni a szabad természet szépségei iránt, azt kérdezte lőlem : Lállam e már szebb helyet Miramare-nál ? — Igen, a Bodeni-tót!. Most aktuálissá vált feleletem, — mert az egész müveit világ szeme e napokban a Bodeni-tó felé irányul. Számosán jelentek meg hivatalosan, de ennél sokkal többen mulatási vágyból e festői szépségű tó partján, a Zeppelin gróf kormányozható léghajójának fölboesátási ünnepélyén. Századokon keresztül, sőt már Kr: e 102 évvel is, mikor a Római birodalomhoz tartozott gyakori ünnepélyek színhelye volt. — Augustus császár alatt Bregenzi-tónak hívták, abban a korban mikor Augsbur- got is Augusta Vindelicorum-nak. Még régibb adatokra is találunk a Constanzi, Mont lóri Lindaui, szóval a régi parti városok múzeumaiban. Ezen kívül a Zürichi világhírű egyetem dísztermében van egy rendkívüli méretű olajkép, mely a Bodeni-lőt mutatja abból az időből, mikor még oly meleg volt, hogy partjain crokodilok, elefántok, majmok, papagályok tanyáztak. — Ez abban az időben lehetett mikor állítólag — a Zűrichi-tó és a Bodeni-tó egy volt. Erre vall az az Óriási mamutcsontváz, a mely szintén ott van egy — csak ezt tartalmazó — szobában fölállítva, melynél nagyobbat még e földön eddig nem találtak. A Bodeni-ló bőségét mutalja leginkább : hogy csak igen ritkán fagy be. — így az utóbbi hat század alatt a következő években fagyott be: 1277, 1435, 1560, 1573, 1695, 1830 és 1880. mikor Jubileumot tartottak a Bodeni-tó 50 éves befagyása örömére, emléklapot nyomattak a jég felületén, zene, táncz tűzijáték kíséretében. Különösségét emeli a paradicsomi szép vidéknek még az, hogy inig lent a legnagyobb bőség uralkodik, addig 2000-4000 m. magasban hóhegyek vannak a tó közelében, melyen a hó a mai frissen hullottól egész a multévről ott maradiig, felől rőt kezdve a fe- hérszin minden árnyalatát mutatja egész a hegy tövéig, a hol is már olvad és sárral vegyül! Több ezerre menő idegen fordul meg itt évenként e fenséges vidék tavának partjain, mert ennél gyönyőiübb panorámát látni nem lehel! !
