Nagybánya és Vidéke, 1900 (26. évfolyam, 1-53. szám)
1900-01-07 / 1. szám
Nagybánya, 1900. Január 7. 1. szám. XXVI. évfolyam. NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE TÁRSAPALMI HETILAP. A NAGYBÁNYAI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. Előfizetési árak: Egész évre 8 Kor. Fél évre £ Kor. Negyedévre 2 Kor. Egyes szám 20 fill. Előfizetések, reklamácziók és hirdetések Molnár Mihály könyvnyomdájába intézendők. Közlemények a szerkesztő lakására — Felsőbányai-utcza 245-ik szám alá Nyilttér soronként 20 fill. küldendők. Láng Lajos beszámolója. Múlt számunkban jeleztük, hogy orsz. gy. képviselőnk a héten kerületébe érkezik s közöltük az itt időzésnek a programmját is. Most azt konstatálhatjuk, hogy a programra szószeri nt be volt tartva. 3-án Váralján, 5-én Felsőbányán, 6-án Nagybányán tartott beszédet. Váralján a fogadtatás szívélyes, magyaros volt. A képviselőt Papolczy Béla nagybirtokos fogadta vendégül s tiszteletére délben 50 terítékű ebéd volt a »Koronádban, hol toasztok- ban nem volt hiányosság; ez az ebéd 9 óráig tartott s itt mondta el a fehér asztal mellett Láng beszámolóját. Nagybányára 3-án érkezeit meg. Tiszteletére a várost fellobogózták. 4-én látogatásokat telt a lelkészeknél, hivatalfőnököknél és a két kaszinó elnökeinél. Délben 1 órakor Bittsánszky Ede min. tanácsos 40 teritékü fényes ebédet adott a magas vendég tiszteletére. Megvoltak ide hiva s képviselve voltak az értelmiségnek legkülönbözőbb osztályai. — A választékos menü és finom borok mellett ritka kedélyes hangulat uralkodott. Az ebéd 5 óráig tartott. Láng Lajos felköszöntötte a háziasszonyt, Bátz Pál prépost Láng Lajosi, Virág Lajos a házigazdát Bittsánszky Edét. 8 órakor az úri kaszinóban sikerült estély volt, melyen a fiatalság lánczn kerekedett s vígan járta a csárdást és rendezte a négyeseket. Képviselőnk igen jól érezte magát a kedélyes és díszes társaságban s ;sak éjfél után ment haza, mikor aztán a hölgyek is elvonultak, de egy kitartó. »finom asztfl« (mint Szat- ináron mondják) majdnem bajm.lig nyújtotta a mulatságot. A pénteki nap egészen Felsőbányának volt szánva. Itt délelőtt Farkas Jenő polgármester kitűnő villás reggelit adott az érkező vendégek tiszteletére, kik több kocsin vonultak fel a polgár- mester várszerü díszes uj lakáb;. v2 12 órakor számos lagból álló küldöttség kereste fel a képviselőt, hogy tán ogalásál kérje. Nagybánya a szigeti vonalnak azon terv A „NAGYBANYA ES VIDF1E” tározója. József nádor Felsőbányán. Hazánk bővelkedik remek szép tájakban; a külföldi utas, ha hozzánk vetődik, elragadtatással beszél gyönyörű hegyvidékeinkről; — és tn bányaiak a Gatin, Rozsály és a többi hegy-óriások sziklacsoportjait büszkén sorozhatjuk Magyarország legszebb, legkiesebb vidékei közé. Bánya vidékünk nem egy unalmas hosszúra nyúló hegygerincz előhegyekkel és kopár iombsorokkal, a melyekből ugyszólva ki kell hogy bö igéssze a turista a szebb helyeket, hanem nyitott, egyszerre áttekinthető láthatár, a melyből mindenki egy tekintetre kiválaszthatja azt, a mi szivének, lelkét ek, hangulatának leginkább megfelel, a mi után vágyiL vagy eped. Ezt az üde, kies, sürü erdőkkel borított bányavidéket az 1805-ik évben meglátogatta a nagy József nádor is és mindenütt tárt károkká fogadtatott. — Utazásának politikai czéljai voltak, kíséretében voltak: gróf Szapáry József szerémi főispán, belső titkos tanácsos, gróf Cziráky Antal kamarás, gróf Klobusiczky József kamarás és Semsey András u'ocsai főispán, az illustris társaságot báró Vécsey Miklós szatmári főisszerinti kiépítésében, mely Felsőbányát is érinti. A kegyelmes ur szívesen ajánlkozott, hogy ez ügyben el fog járni. 1 órakor közebéd volt a »Koroná«-ban, mely pompásan sikerült. Itt Láng a királyra, Farkas Jenő polgármester Lángra, dr. Szokol a kormányra, Imreh Károly a vendégekre. Láng a felsőbányaiakra, Gellért Endre Láng Lajosra, Nagy Lajos szintén Láng Lajosra mondott köszöntőt s aztán a képviselő 50 perczig tartó beszédet mondott, mely körülbelül megegyeze t a nagybányi beszéddel. Az ebédnek 4 órakor volt vége. Ma szombaton tartotta beszámolóját Nagybányán déli 1 órakor a díszteremben, népes és fényes banketten s az itt mondott poli- iikai jelentőségű beszédet ime egész terjedelmében közöljük: Midőn Nagybánya városában és annak polgáraihoz szólok, az első gondolat, melynek kifejezést kell adnom, a kegyeletes megemlékezés arról a férfiúról, a ki a kapcsolatot közönünk megteremtette, s a ki azóta hogy utolszor időztem vendégszerető körükben, mindnyájunk mély bánatára elköltözött az élők sorából. Amit ő a városért és lakóiért tett és fáradott, kiollhatatlan betűkkel van felírva mindnyájunk szivébe. De az ő érdemei ezzel nincsenek kimerítve. Mert ama nehéz órákban, midőn a nemzet nagy megpróbáltatások és megrázkódtatások közepette egy jobb és tisztultabb politikai irány felé indult, mely nemcsak a közjogi alap minden védőjét egyesítette, hanem a közjogi alap ellenesei között is tisztelettel és rokonszenvvel találkozott, a mi korán elhunyt barátunk, a maga egyszerű igénytelenségében, az elvhiiség és önfeláldozás oly nemes példáját adta, mely kedves és szeretett alakját a hazafiul' érdemek fényével aranyozza meg. Legyen áldott az ő emléke és ragyogjon előttünk az ő példája, valahányszor e város érdekéről és a haza iránti kötelességről van szó. A gyász, melyet halála e városra borított, tartott vissza attól, hogy a bevett szokásnak megfeleiőleg, már az elmúlt őszkor számot adjak önöknek a lefolyt politikai eseményekről és az ezek által előirt teendőkről. A sokoldalú elfoglaltságom mellett kínálkozó első alkalmat megragadva, megjelentem most szeretett körükben, nem azért, mintha csak a legkevésbé is igazolni akarnám azon minduntalan felmerülő híreket, hogy a legközelebbi jövőben uj választások előtt állanánk, hanem tisztán azon okból, mert siettem letör- leszteni a közöttünk hála Isten mindig bensőbbé váló kapcsolat mellett már rég esedékessé vált hátralékos tartozásomat, hogy rövid szavakban nyilatkozzam a politikai helyzetről. Az elmúlt év lezártával a szabadelvű párt nagy átalakulásából kikerült kormány elégülten mutathat arra a nagy eredményre, hogy a gazdasági kiegyezést Ausztriával, a viszonosság alapján az egész vonalon befejezésre juttatta, daczára a számtalan nehézségeknek, melyek a magában sem könnyű feladat felé tornyosultak, és daczára azon fáradhatatlan baljóslatoknak, melyek e nagy munka hajótörését minduntalan és minden képzelhető alakban hiresztelték. A másik eléggé nem becsül ,ető nagy eredmény az, hogy a kvóta ügyét sikerült éppen a kormány bölcs és tapintatos közreműködése mellett, magukban az arra első sorban hivatott testületekben, a két kvóta- deputáczióban egyezség utján megoldani. S habár formailag m i még fejedelmi döntés alakjában áll fenn az uj arány, azért úgy hiszem, mindenkire nézve világos és kétségtelen, hogy lényegében ez a kérdés el van döntve, és pedig oly módon, mely egyedül alkalmas arra, hogy megnyugvást idézzen elő mindkét államban. A kvótának ily módon való megoldása által éppen azon elem van a kiegyezési kérdések tömegéből kikapcsolva, mely valamennyi közt a legkényesebb és uj bonyodalmak előidézésére a legalkalmasabb. S ha e kérdés megoldására visszatekintünk, lehetetlen, hogy ne adózzunk elismeréssel a volt nemzeti párt tagjainak, a kik a mikor a közjogi alapot veszélyeztetve látták, korábbi álláspontjuk daczára a hazafiul önmegtagadás tövises útjára vállalkoztak, csakhogy ez alapot a maga tisztaságában megvédeni segítsék. S épp azért nincs is okunk a szabadelvű párt egységének megbomlásától tartani. Nagy áldozatok árán jött az léire, majdnem minden oldalról. S a kik annyit áldoztak, azoknak érezniük is kell, hogy az egységre és összetartásra a hapán kalauzolta. Julius ‘22-én korán reggel Nagybánya- felől érkeztek Felsőbánya határához, a »Lyukas-kőhöz«, a hol Puskás Tivadar városi alügyész, 30 tagból álló bandérium élén, magyar szóval fogadta a főherczeget A város nyugoti végén az alsó hidnál Rézler György városi főjegyző üdvözölte latin beszéddel a magas vendéget, a honnan aztán a ezéhek és polgárok sürü sorfalai között lelkes éljen és vivát kiáltásoktól kisérve hajtattak a piaczon lévő kincstári épületig, a hol Se- Ieszky János kincstári főfelügyelő német szóval fogadta a nádort. A kincstári épület emeleti termeiben dús reggeli várta a vendégeket, a melynek elköltése után a főherczeg bányászruhái öltött és a »Borkúti bányába« szállt le s nagy érdeklődéssel nézte meg a hosszú tárnákat, a mély aknákat és gyönyörködött a bánya mélyén a gazd g arany és ezüst telérekban. A bányából kijőve á:öltözködtek az urak, megnézték a r. kath. templomot s aztán a városházára mentek, a hol Dióssy János a város főbírája magyar beszédben tolmácsolta a lakosság hódolatát. — Majd Csausz Kristóf és Cziglányi János bemutatták a nádornak a város kiváltság leveleit, a melyek mindeni- kéből kirí a viharos, a vészterh :s múlt. — A főherczeg csodálkozásának adott kifejezést a fölött, hogy annyi sok viszontagság, az ellenség dulása, a város kifosztása után is megóvta a felsőbányái polgárság szabadságát és fenntartotta a város önállóságát; sokáig beszélgetett azután barátságosan az egyes tanácstagokkal, intette a polgárokat, hogy továbbra is szép egyetértésben munkálkodjanak a város felvirágoztatásán, a mi az egész ország érdeke, kivált a mostani nehéz időkben (az .uj franczia háború előtt álltak). — Szívélyesen elbúcsúzott aztán a jelenlevőktől, lóra ült és egész kiséretével, követve a bandérium által, keletfelé a fővölgybe indult. Már jóval előbb ökröket fogattak a hintókba s azokat előre küldték a brébi utón (a laczfaiusi ut oly rossz karban volt, hogy arra életveszélylyel járt a közlekedés), a máramarosi határ felé. A »Királyasszony forrás« kis tisztásán pedig nagy sürgés-forgás volt, nagy tüzeknél, hatalmas üstökben főtt a gulyás, hosszú vas nyársakon sütötték a zamatos zsiványpecsenyét és hogy »Samu« (a város öblös kulacsa) jól töltötte be nem megvetendő fontosságú szerepét, az bizonyos. Útközben a nádor többször megállította a lovát és gyönyörködött a szép vidékben, különösen tetszett neki a »Hollókő« alatti rész, az erdő itt éppen akkor le volt tarolva és szabad kilátást engedett a Szamos pompás völgyébe, számtalan apró falvak terülnek itt el, a melyek közül Nagybánya városa vezérként tűnt föl. — Köröskörül őserdő terült el, lent a zugó patak sietett tovább vándor utján s oldalt hatalmas sziklák törtek az ég felé. A nádort annyira megragadta e kép, hogy e szavakkal fordult a szatmári főispánhoz: eredeti vételárakban kaphatók könyvkereskedésében 1ST a,g'3r~báin37-ái el. Húzás jan. 9., 10. és 11-én.
