Nagybánya és Vidéke, 1899 (25. évfolyam, 1-53. szám)
1899-05-21 / 21. szám
1899. Május 21 NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE 21 szám. (3) Takács József. Egy törekvő fiatalember életét oltotta ki ma reggel 7 órakor a kérlelhetetlen halál. Takács József állainvasuti tisztviselő volt, a ki Nagy- Bányán, Kolozsváron, Budapesten s több helyt volt szolgálatban, mindenütt megnyerve feljebbvalói megelégedését és becsülését. Legutóbb Budapesten volt alkalmazásban, honnan a napokban betegen jött haza s itt pár napi szenvedés után életét be is fejezte. Nagy számú rokonság gyászolja a 28 éves fiatal embert, a ki előtt még oly szép reményteljes jövő állott. Temetése holnap délután lesz. A család által kiadott gyászlap a következőleg hangzik: Alulírottak úgy a maguk, valamint az összes rokonság nevében mély fájdalomtól megtört szívvel tudatjuk a szerető fiú, legjobb testvér, illetve sógor és rokon Takács József m. kir. állainvasuti tisztviselőnek f. évi május hó 20-án reggel 7 órakor éleiének 28-ik évében rövid szenvedés után történt gyászos elhunytát. A megboldogul: teteme f. hó 21-én d. u. 5 órakor fog az ev. ref. egyház szertartása szerint örök nyugalomra tétetni. Nagy- Bányán, 1899. évi május hó 20-án. Legyen álma csendes! A béke angyala virraszszon a kedves halott porai felett! Ifj. özv. Takács József'né sziil. Vigh Etel. Vigh János és neje szül. Incze Teréz, id. özv. Takács Jó- zsefné szül. Fehér Eszter nagyszülői. Takács Sándor, Takács Etel férj. Glavitzky Károlyné, Takács Ferencz testvérei. Glavitzky Károly sógora. Takács Károly, neje és gyermeke. Takács Róza férje Bányay József és gyermekei. Takács Lajos, neje és gyermekei. Vigh Róza, férje Thurzó Ferencz és gyermekei. Vigh Dezső, neje és gyermekei nagybátyjai. nagynénjei, illetve unokatestvérei Jótékonyság. Pánt Pál tűzvész által súlytott városi hajdú részére a héten a következő adományok érkeztek : Waigandt Anna 1 frt, a polgári leányiskola III. osztályának gyűjtése 71 krajczár. Meggyilkolt gyermek. Misztótfaluban tegnap kapálás közben egy fazékban a mezőn gyermekhullát találtak melyet kétségkívül egy szégyenét takargató anya kegyetlen keze fojtott meg. A vizgálat a jelzett irányban erélyesen folyik. Kegyes adakozás. A helybeli ev. ref. egyháznak a temető kapu készítésére Petróczy Ferencz presbyter gyűjtő ivén adakoztak: Turman Olivérné 10 frt, Wass Istvánná, Dienes Dezsődé és özv. Diószeghy Sándorné 5—5 frtof. Egp valaki pedig oszlopfalakat ajándékozott. Egy kegyes nő a templom egyik ablakára az orgona háta megé függönyre adott 6 forintot. A nagybányai Részvény-Takarékpénztár a templomkeritési alapra ez évben is ajándékozott 50 frtof, ezen felül pedig két szegény nő számára pünkösti ajándékul küldött 4 frt 50 krt, a mi azonnal a kitűzött czélra for- dittalott. Fogadják a kegyes adakozók az egyház hálás köszönetét. Gergely Károly ref. lelkész. Vettük a következő gyászlapot. Alulirattak az övék meg a nagyszámú rokonság nevében mélyen megszomorodotl szívvel tudatják, bogy a szerelő feledhetetlen jó feleség, anya, anyós, testvér és rokon Benedek Károlyné, szül. Tótfalusy Julianna életének 62-ik évében rövid kínos sz-.nvedés után f. hó 15-én este 9 órakor, övéinek mély bánatára elhunyt. A megboldogult hült tetemei f. hó 16 án délután 5 órakor fog az itteni kath. temetőben örök nyugalomma tétetni. Legyen nyugalma csendes, könnyű a föld áldott ham- vali felett! — Mostar, 1899. máj. 15-én. Benedek Károly, mint férj. Benedek Róza, férj. Puhr Rikhardné mint leánya. Tótfalusy János, mint testvér. Puhr Rik- hárd, mint veje. Házasulok kihirdetése. Kihirdetés alatt állanak: 1. Izsák Sámuel és Sterch Róza nagybányai, 2. Pa- puza Gábor nagybánya-borpataktelepi és Takács Mari özv. Enyedi (Szabó) Istvánná nagybányai lakosok. Tanítóknak, iskolaszéki tagoknak nélkülözhetetlen. Dr. Szabó Mihálynak »Tanítók jogai és kötelességei« ez. munkája 3-ik teljesen átdolgozott kiadása megjelent. A könyv kapható szerzőnél N.-Enyeden 2 frt 60 krajezárért. Bolti ára jóval magasabb lesz. Ha a könyv árának egyszerre való kiadása valakire nézve terhes lenne, kivételesen beleegyezik a szerző, hogy a fenti módozatok mellett a pénzösszeg 2 részletben fizettessék be. Az előfizetési pénzek és megrendelések szerzőhöz (Nagy-Enyedre) czimzendők. Gyűjtők 6 példány után egy ingyen példányt nyernek. A sajtó alatt levőnek kiegészítő részét képezi s a t. tanitó urak és iskolaszékekre nézve nélkülözhetetleneknek bizonyultak, szerzőnek az iskolai administratióra vonatkozó következő munkái: 1. »Népoktatásügyi községi közigazgatás« E munka 2-ik kiadásban nem rég jelent meg. A tanitók 2 frt kedvezmény-ár és 20 kr porto fejében szérzőtől (Nagy-Enyeden) beszerezhetik. A könyv ára kivételesen két részletben is törleszthető. 2. »Nép- oktatásügyi teendők határidő jegyzéke.« E munka szintén a fennálló törvények, szabályrendeletek, körren- deletek stb. alapján naptárszerüleg mintegy emlékeztető gyanánt sorolja elő a tanítóknak stb. időponthoz (terminushoz) kötött összes administrationalis teendőit s igy egyöntetű és pontos eljárás szempontjából útbaigazítással szolgál. Ára 1 frt porlómentesen. Kapható szintén szerzőnél (Nagy-Enyeden.) E két munkából is a megrendelést gyűjtők minden 6—6 példány után 1—1 ingyen példányt kapnak. A ki mind a három munkát egyszerre rendeli meg, annak azok 5 forintért portómentesen küldetnek meg. Ha pedig valaki ezen összeget egyszerre nem szándékozna kiadni, beleegyezik szerző, hogy az illető az 5 forintot esetleg havi 1 forinttal öt egymás után következő hónapban tör- leszsze.« A »Tanítók jogai és kötelességei« előző kiadásai teljesen elavultak. Tehát ez uj 3-ik kiadást azok is szerezzék be, kik az előző kiadások birtokában vannak. A rengeteg fáradságba és költségbe került ez úttörő munka összeállításával a népoktatásügyi teendőket rendszerileg preczizirozza s úgy a tanügyi administrate egyöntetűségére és helyességére befolyással leend, mint a tájékozatlanságból eredő sok közbeeső intézkedést kevesbíteni fogja. Az iparosok adója. (Miniszteri rendelet.) A gyárakban és iparos műhelyekben alkalmazott egyének adójának kivetése és beszedése tárgyában múlt évi október hó 27-én 76785. sz. a. kiadott és a »Pénzügyi Közlöny« 1896. évi 28. számában közétetett körrende- letcmet következőleg egészítem ki, illetve módosítom: A darabszámra dolgozó segédek és segédmunkások I. oszt. kereseti adójának szavatossága alól a munkaadókat felment:m és elrendelem, hogy ezek a munkások, amennyiben az alábbiak értelmében adókötelesek volnának, önállóan adóztassanak meg, a kivetett adó pedig közvetlenül tőllük szedessék be. A napszámosok adómentességéről szóló 1883. X. t.-cz. a darabszámra dolgozó munkásokra nézve is alkalmazandó lévén, elrendelem, hogy a gyárak és iparosmühelyek tulajdonosai által alkalmazottjaikról beszolgáltatandó névjegyzék alapján csak azok a darabszámra dolgozó segédek és segédmunkások adóztassanak meg, akiknek átlagos napi keresete a lakhelyükön szokásos közönséges napszámot felül haladja. Enn:k a körülménynek elbírálására az 1883. X t.-cz. 4. §-a értelmében községekben a községi elöljáró, városokban pedig a polgármester lévén hivatva, e feladatukra a névjegyzéknek az adókivetés czéljából való kiadása alkalmával az I. oszt. kereseti adó kivetésére illetékes közegek a kir. pénzügyigazgatóság által különösen is figyelmeztetendők. Meghagyom a pénzügyi igazgatóságnak, hogy amennyiben a gyárakban és iparosmü- helyekben alkalmazott egyének adójának kivetése a folyó évre már megtörtént, a darabszámra dolgozó segédek és segédmunkások megadóztatása tekintetében az adókivetési munkálatoknak e rendeletem értelmében leendő helyesbítése iránt haladéktalanul intézkedjék. Budapest, 1899. márczius 19. Lukács s. k. Közli a keresk. és iparkamara. A viliamvilágitás. rohamos terjedése, nagy előnyösségénél fogva, a Siemens és Halske ezég által létesített számos berendezések fényes sikereinél fogva is vált közmeggyöződéssé hazánkban is hogy a mesterséges világítások közt a legszebb, legjobb és leg- jutányosabb a villamvilágitási módszer; ezé az elsőség és a jövő; ennek bizonyítékai, hogy már Magyar- országon igen sok városban be van vezetve a villám- világítás s igen sok helyen most van folyamatban annak létesítése; mert ott, a hol a világítási módszereket alaposan tanulmányozzák, felismerik, hogy a viliamvilágitás a legczélszerübb. A Siemens és Halske ezég nemcsak hazánkban rendezett be számos villam- világilási és erőátviteli telepet, hanem a keleten is nagy elterjedést biztosított magának; az utóbbi időben Szerbiában létesített számos berendezést, még pedig oly sikerekkel, hogy ezek elismeréséül 1. Sándor szerb király a Siemens és Halske ezég nevében, annak budapesti vezetőjét, Wiedenkeller Bélát a szent Száva- rend arany keresztjével s Molnár Lajos mérnököt pedig ugyanazon rend lovagkeresztjével töntette ki. Legújabban ismét Uzlce város bízta meg a Siemens és Halske ezéget villamvillágitást és erőátviteli berendezéssel, mely a vizerö kihasználásával, mintegy 20 kilométer távolságról vezetve, a világításon kivül egy most épülő nagy fonó- és szövőgyár gépeinek hajtására is fog szolgálni. Elhaltak névsora. 135. május 12. Farkas Teréz, gór. kath. 9 hónapos, bányász gyermeke, hörggyuladás. 136. május 13. Klein Linka özv. Friedmann Simonné, izrael, 88 éves, aggkor. 137. május 14. Rogozsán Simon, gör. kath. 1 hónapos, bányász gyermeke, hörggyuladás. 138. május 16. Pityik Lászlóné, szül. Kerekes Mária, gör. kath. 48 éves, nyugbéres bányász neje, tüdőgümőkór. 139. május 16. Pap László, gör. kath. 15 hónapos szölőmunkás gyermeke, bélhurut. 140. május 18. Zupcsek János, gör. kath. 7 éves, kincstári erdőmunkás gyermeke, tüdőgyuladás. Útmutatás a rügyfuró bogarak (Anthonomus porno- rum és Ä. piri) ellen való védekezésre. Kártétel. A gyümölcstermelők igen jól ismerik azt a jelenséget, hogy tavaszszal az almafa némely bimbója nem nyílik ki tökéletesen, hanem hogy a széleikkel egymáshoz tapadt szirmok egy tokot alkotnak, megbámulnák és elszáradnak (h) végre pedig lehullanak. A körtefán tavaszszal hasonlóképpen gyakori egy másik jelenség, az t. i., hogy a rügyek némelyike nem fakad ki, hanem mind jobban összeszáradva tönkre megy ; ezt az utóbbit a gazda hacsak a baj nem igen nagy, már ritkábban veszi észre, mert az elpusztult rügyek nem oly szembe ötlők, mint az elhervadt barna bimbók. Az ilyen tönkrement almabimbót vagy körte rügyet felbontva, belsejében egy jókora riskásaszem nagyságú lábatlan pondrót találunk, a mely nem egyéb, mint a rügyfuró bogár lárvája s a kár okozója. Ez a lárva a rügyben, illetőleg a bimbóban később bábbá alakul, mely már nem táplálkozik; a bábból pedig a bogár fejlődik ki. A bogár. A körterügyből és almabimbóból kibújó bogár azonban nem egyforma, az almabimbóban az almarügyfuró (Anthonomus pomorum) a körterügyben a körterügyfuró (Anthonomus piri) fejlődik ki. Lássuk ezek ismertetését. Az almarügyfuró jókora almamag nagyságú bogár, fejének eleje előrefelé igen menyult, hosszúsága (fejének nyu!t része u. n. orrmánya nélkül) 35 mm. Szine vöröses barna ; a szárnyfedő hátulsó harmadában egy-egy világosabb harántos sáv van, mely szárnyfedő külső szélének közepe táján ered s egyre keske- nyedve ferdén a középvonalig ér, úgyhogy ez a sáv mindkét felől a szárnyfedő felszínén összevéve, egy előrefelé nyitott V alakú szögletet alkot. A harántsáv feketés színnel és több kiemelendő fehér szőrcsomóval van övezve. A körterügyfuró az előbbihez nagyon hasonló, de valamivel kisebb és zömökebb és a szárnyfedőkön levő világosabb harántos sáv nem ferdén, de merőlegesen halad a középvonal felé. Életmód. Az almarügyfúró kora tavasszal (már április első napjaiban, vagy meleg tavasz esetén talán még korábban is) elhagyja téli búvóhelyét (kéregrepedések, levelek közt, földrögök alatt) s a törzsön mászva felvándorol a fára, a hol párzás után a nőstény hosszúra nyúlt fejével a fejlődő virágbimbó oldalán lyukat rág és belsejébe egy mákszem nagyságú szennyes fehér szinü petét rak. Ebből kel ki a kártékony lárva, vagy pondró, a mely a bimbó fenekén élősködik s mindaddig növekedik, mig csak bábbá nem alakul át, hogy végül ismét bogár alakot öltsön magára. Ezek szerint a bogárnak petéből való kikelésétől számítva egészen tökéletes kifejlődéséig csak igen rövid, 3—4 heti időszak szükséges. A bogár ezután egész nyáron át a fa leveleit rágja, ilyen alakjában áttelel és csak tavasszal keresi fel a párzás végett. A körterügyfuró életmódja hasonlít az előbbiéhez, csakhogy a nőstény nem a körtefa bimbóját, hanem annak rügyét támadja meg s ebbe rakja petéjét, mig tehát az almarügyfuró lárvája csak egy almabimbót tesz tőnkre, adig a körterügyfuró lárvájának egy egész rügy, tehát rendesen több bimbó és sok levél esik áldozatul. Védekezés. A rügyfuró bogarak ellen oly módon léhet védekezni, hogy a bogarak az almafáról, különösen az első melegebb tavaszi napokon (április elején vagy ha a tavasz igen meleg akkor márczius végén is), a midőn a bogarak az ágakon párzanak, a fa alá terített lepedőre, ponyvára lerázzuk és azután meleg vízbe bele fojtjuk. Minthogy a nőstény összes petéjé- jének lerakására több nap szükséges és a petelerakás két hétig is eltarthat, tanácsos a bogaraknak ily módon való irtását gyakran megismételni, sőt mindaddig folytatni, a mig csak rázáskor bogár hull a fáról. Hogy pedig az e mellett is életben maradt bogarakat is elpusztítsuk, e czélból ősszel (szeptember hó folyamán) a fák derekára az elágazódás alatt széna vagy szalmakötelet kell kötni s az itt telelésre meghúzódó bogarakat azután a tél folyamán (deczember- ben, januárban) kötelestül együtt elégetni. Közli: a Gazdasági Egyesület. Felelős szerkesztő: Révész János. _________Kiadótulajdonos: Molnár Mihály._________ 84 1/1899. tkvsz. Árverési hirdetmény. A nagybányai kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy Hirácsek Vilmos utódai kereskedő ezég végrehajtatnak Pokol Elek és neje Oncsa Mária végrehajtást szenvedő elleni 49 frt 77 kr tőkekövetelés és járulékai iránti végrehajtási ügyében a nagybányai kir. járásbíróság területén lévő, a nagybányai 994. sztjkvben foglalt Oncsa Mária férj. Pokol Elekné tulajdonául telekkönyvezett 1716. hr. és 199. sorsz. házra 430 frt kikiáltási árban, továbbá az ugyanottani 995. sz. tj könyvben foglalt ugyanennek tulajdonául telekkönyvezett 1715. hr. és 198. sorsz. házra az árverést 166 frtban ezennel megállapított kikiáltási árban elrendelte és hogy a fennebb megjelölt ingatlanok az 1899. évi junius hó 30-ik napján d. e. 9 órakor a nagybányai kir. tkv. irodájában megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alól is eladatni fognak. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlan becsárának 10'Vo'át vagyis 43 frt és 16 frt 60 krt készpénzben, vagy az 1881. LX. t.-cz. 42. §-ában jelzett árfolyammal számított és az 1881. évi november hó 1-én 3333. sz. a. kelt igazságügyminiszteri rendelet 8. §-ában kijelölt óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881. LX. t.-cz. 170. §-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgáltatni. Kelt Nagybányán, 1899. évi ápril hó 5-én.. A nagybányai kir. jbiróság mint telekkönyvi hatóság. Km. Pap Sándor. kir. it. táblai biró, mint jbi*ó
