Nagybánya és Vidéke, 1899 (25. évfolyam, 1-53. szám)
1899-05-14 / 20. szám
Nagybánya, 1899. Május 14. — 20 mm. XXV. év Előfizetési áralc: Egész évre 4 frt. Fél évre 2 frt. Negyedévre 1 frt. Egy szám ára 10 kr. Előfizetések, reklamácziók és hitdetések Molnár Mihály könyvnyomdájába intézendők. Közlemények a szerkesztő lakására — Felsőbányai-utcza 246-ik szám alá — küldendők* Nyilttér soronként ÍO Icr. Használjuk fel az alkalmat. A ki az időt helyesen fel tudja használni, az boldogul s a ki az alkalmat egyszer elszalasztja, az rendesen többé hiába vár reá. Ez a sokszor megbizonyosodott régi igazság arra ösztönöz, hogy habár röviden is felhívjuk a közfigyelmet egy olyan nevezetes kérdésre, mely Nagybányának fejlődésével, jövőjével a legszorosabb összefüggésben áll. Úgy értesültünk ugyanis, hogy a jelen időpont legalkalmasabb arra, hogy Nagybánya városának katonaságot szerezzünk. A csapatokat szaporítani fogják, a honvédségnél uj zászlóaljakat szerveznek s az ország több részében már is megindult a mozgalom, mely oda irányul, hogy egy-egy vidék, egy-egy város katonaságra tegyen szert. Városunk irányadó körei, köztük a vezetőség: a tanács most használhatná fel eredményesen a kedvező alkalmat, hogy a katonai előkelőségek által annyira feldicsért és megszeretett Nagybányának megszerezze azt, a mi után már 30 év óta vágyott és törekedett, Hogy mit kellene e részben tenni, hova fordulni, kinél kopogtatni, azt jobban tudják a hivatalos személyiségek, tegyenek róla mielőbb, ha a város jövő fejlesztését csakugyan szivükön viselik, mi csupán rá akartunk mutatni a kiválóan előnyös időpontra, melynek elszalasztása egy emberöltőig ismét alig lesz helyrehozható. Felsőbányának nevezetes halottja van. Lugasi Ferencz halt meg 8L éves korában tegnapelőtt, május 11-én, délben 12 órakor. Lugasi a régi kor embere volt s az ő puri- tanismusa sokak előtt ma már csak mint különcz- ködés tűnt fel. Az újabb kor gyermekei nem ismerték a nagy lelket, mely a nélkülözésig menő igen egyszerű külső mögött rejlett. Lugasi Ferencz 1818-ban született Felsőbányán, hol atyja id. Lugasi József ref. lelki- pásztor volt 42 esztendőn keresztül s birta a nép és város becsülését és szeretetét, egyik fia ifj. Lugasi József a szigeti és debreczeni főiskoláknak volt nagy tudományi!, kiváló képzettségű tanára A most elhalt Lugasi Ferencz sorsa felett egy félszázad előtti nevezetes körülmény döntött. Ö ugyanis a lelkészi pályára készült, a debreczeni főiskolának volt kitűnő hallgatója. Elvégezvén a papi pályát 1848-ban szülővárosában rendes lelkésszé választották, az akkori időben azonban a helyettes lelkész nem lehetett rendes pap ugyanazon a helyen, hol helyet- teskedett, sokan ezt igy fogták fel; a megválasztott Lugosi ellenben úgy gondolkozott, hogy ő nem volt administrátor, nanem mint fiú igyekezett apja helyett a munkát végezni, e felett confliclus tört ki s Lugosi inkább lemondott állásáról, mintsem hogy viszályt csináljon szülővárosában, egyházában. Ezzel együtt a pap; pályától is örökre megvált, de a tudományok iránti vonzalmát, szeretetét mindvégig megtartotta s nem volt nevezetesebb irodalmi mű, melyet meg ne szerzett volna. A magánbányászatnák adta magat a társadalomtól, közügyektől, egyleti élettől visszonult s valóságos remete életet élt nővérével, Katalinnal felsőbányái ősi családi házában, a legnagyobb túlzásig menő takarékossággal. Egyházának terheiben azonban mindig szívesen vett részt s egyike volt azon ritka egyháztagoknak, kik lelkes hívei az adózási rendszernek, mert igazi autonómiai életet e nélkül képzelni sem tudnak. Leginkább a Péter Deák nevű bányavállalatban vett részt s e mellett foglalkozott az irodalommal. Soha meg nem nősült s mint agglegény, különösen nővérének elvesztése óta, sok eredeti különezséget vett fel. Múlt évben koporsóját is elkészíttette, fekete palástszerü gyászruháját megváratta, érezvén gyengülését, meg is próbálta, hogy elég nagy lesz-é a koporsó; mivel kicsinek találta, másikat készíttetett. A koporsó a lehető legegyszerűbb módon fából volt készítve, meghagyta, hogy 8 bányász vigye ki holttestét, a szemfedő ki ne lássék a koporsóból s temetésén ne énekeljenek, hogy minden a legnagyobb csendben menjen. Haláláról senkit ne érle-itsenek. A Géresy, Soltész, Sátor, Miskolczy családok rokonságban állottak az elhunyttal. Temetése ma d. u. lesz, előreláthatólag nagy részvét mellett. Lugosi Ferenczczel egy mély tudományu, eredeti puritán egyéniség, a régi kor egy tipikus alakja dőlt ki Felsőbánya lakói, közzül. Értékes könyvtárát hir szerint a szigeti református főiskolának hagyta. Útmutatás a peronospora ellen való védekezésre. Szőlőtenyésztésünknek ezen gomba ellensége hazánkban legelőször május végétől julius elejéig szokott jelentkezni; károsítását, illetőleg pusztítását júliusban különösen augusztusban egészen szüretig folytatja. Ismertető jelei a következők röviden : a peronosporás szőlőlevél alsó lapja foltonkint olyannak látszik, mintha czukorporral volna behintve vagy rajta dér képződött volna. Kezdetben e foltok aprók, szabálytalan alakúak, rendszerint a levél főbb erei mentében láthatók és csak későbben olvadnak nagyobbakká össze. A levél felső lápján pedig az alsó iap foltjainak megfelelő helyeken először sárgás, később vereses barna, de nem kiemelendő, végre elszáradó, többnyire kerek foltok láthatók a szerint, a mint a gomba fejlődése kis- sebb-nagyobb mértékben haladt előre. E gomba könnyen megkülönböztethető a nemez betegségtől (erinosis), melyet igen sokan a peronosz- porával tévesztenek össze s melyet a szőlőatka okoz. E betegség azonban rendszerint nem veszedelmes. A nemezbetegség foltjai a levél alsó lapján bemélyedtek rendesen piszkos fehérek, de nem ritkán hófehérek, barnás fehérek, sárgák, sőt vereslők is, tömött nemezhez hasonlók, azaz sűrűn álló szőrök állal képeztetnek. A levél felső lapján pedig alsó lap foltjainak megfelelő helyeken apró dudorszerü kiemelkedések láthatók, melyek színe rendesen sárgászöld vagy zöld, de gyakran különösen a fiatal leveleken vereses. Megkülönböztetendő a peronoszpora a liszlhar- mattól is, mely a levelek felső lapján pókháló szerű, a bogyókon lisztszerü piszko.-fehér bevonatot alkot. A peronoszpora nyári és telelő spórák által szaporodik. a gomba főleg a nyári spórák állal terjed. A nyári spórák a szőlő összes földfeletti zöld részein, de főleg a levelek alsó felületén jelennek meg s később A „NAGYBANYA ES VIDÉKÉ" tárczája. Száz év előtt. A legutóbbi napokban egy krassói földbirtokostól ajándékba pergamenre irt, sárgult levelet kaptam, melyet részemről rendkívül érdekes adatnak tartok a múlt század végén uralkodott állapotok, gondolkodás mód, mozgalmak, stilus stb. megértéséhez A régi családi leveles ládákban sok ilyen apróság vész el, a melyből pedig rendszerint többet és közvetlenebbül tanul az ember, mint nagyképü, okuláris tudósok száraz, történeti könyveiből, melyekbe rendesen saját elfogult gondolkodásukat öntik bele. A levél maga igy hangzik : «A Zohori quartéjből die 3A 9 bris 1797. Kedves Édes Atyám Uram 's Asszony Anyám! Még 23® 3 bris készítettem vala Édes Atyám Uramékhoz egy levelet, de az ujj Hírek, a környülállások bizonyos megváltozását Ígérvén, kevés ideig Postára nem adtam. A mely idő alatt, úgymint 285= 8 bris jönn a Generalis parancsolatya, hogy a mi Kapitányunk Esquadronja, egész parádéba felkészülvén Posonyba a Feő Királyi Herczeg és Palatínus elibe masírozzunk, el is mentünk és a Duna parton vártunk lóháton, mig estvéli tizenegy órakor sok vivát kiáltások között megérkezett és gyönyörűséges muzsikaszó közt quár- téjára kisértük, a hol a mi Vitézeinkéi együtt más nap délig sírásán voltunk, 301 pedig quartejainkból az egész Szathmári sereg kirukkoltunk, mellynek reggeli nyólez órakor kezdődvén, délutánni egy órakor vége lett; akkor Eö Királyi Herczegsége, B. Splénvi eő Exellentiája által nállunk is kihirdoltette, a Nemes Insurgens Seregeknek nagyobb szükségéig eő Felségének tejendő Haza bocsáttatásokat és meg mutatott Hazafiui Patriotismusokat háladalos szivvel vette és örök emlékezetbe is tartya. Ez meg lévén mi az útnak készülünk, de az odal haza incaptiváltatott Desertorok akadályoztatyák útnak való indulásunkat. Mert a mi vádakat adtak fel a Ns. vármegyére a Tiszteink ellen, az ide párba meg érkezett és a Szabolcsi Insurgensek közül deputált tiszti Commando mostan fojtattya az Investigatiót, ez megesvén a mint az Adjutánstól értém 8a 9rK indul meg a mi Divisionk és igy ha az Isten éltet talán Szent András napjára személyesen tisztelhetem édes Atyám Uramékat és a Várallyai megforrott Bor mellett az asztalra a Barnitsi bor cseppekből az egész szombathelyi Lóger fekvését, marsunkat, quártéjozá- sunkal, kölcsönös örömeink között fejtegethetyük, addig is pedig kívánom, hogy az Isten mind engemet, mind kedves szüléimét tartsa meg állandó egészségbe. Itt ennél, a mit most megirék nagyobb és kedvesebb újság nints és a többi hozzá képpest nem is újság, u. m. Hogy a közülünk el szököttekből az útba megfogtak 17-et, azok Posonba raboskodnak, de velünk ők is eljönnek és.a Vármegyébe is raboskodnak. Itt az egész Sereg Protestatiót adott be G. Károlyi Óbester eő Ngának az iránt, hogy (mivel hallottuk a Deser- toroknak a Sereghez való vissza küldetéseket) többé a Seregbe be nem vészük, sem Nemes Vitéz Pajtásainknak nem esmérjük, mivel ők mind zászlójokat hitetlenül elhagyták, mindaz egész Nemesi Insurgens Corpust, más Nemzetek előtt bccsülefibe homályosi- tották, és különösen pedig a mi majd minden Vármegyék felett elsőbb és nagyobb becsületeit, nyert Vármegyénket, személyesen pedig Megyénk Vitéz Seregét meggyalázni, nemtelenül nem szégyenlették. És ebbe az levélbe azt is kikérik a Grófiul, hogy ezen írást mind B. Splényi eő Exellentiájával, mind ő Királyi Herczegségével a Palatínussal közölni méllóztasson. Tyúkodra való Gyene Lajos káplárt pedig a Tótok a Kortsmán egy éjezaka megölték és egy köz Vitézt is majd hótra vertek. A Bátoriaknak nints semmi baja. 17-ik 7 bris datált levelét Atyám Uramnak 9-ik 8 bris vettem, a Jósa Hadnagy Levelével együtt, irtani is neki mindjárt, de egy levelemre se válaszolt még. A Palatínus be fog menni az Bereg, Ugotsa, Máramaros és más elmaradt Vármegyék Vitéz serege megtekintésére és a mint mondják 18-ik 10 ris oda le is lesz már. Én innen a Zohori quartéjből is ezen kivül már két Levelet küldöttem és tsudálkozom, hogy álhalták meg Édes Atyám Uramék, hogy vagy a Levélbe irt
