Nagybánya és Vidéke, 1899 (25. évfolyam, 1-53. szám)
1899-04-30 / 18. szám
(2) 18. szám. NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE. 1899. Április 30. mányzati jogán ejtett sérelmet orvosolni igyekezzék. Némelyek pártolták a hazafias érzés sugalta szép indítványt, de mások nem fart ván a jelenlegi országos viszonyok közt kivihetőnek, szavazattöbbséggel napirendre tértek felette. Nagy fontosságú javaslatot nyújtott be a lelkészi értekezlet megbizásából Soltész János, Szél György és Sátor Dávid arra vonatkozólag, hogy a csekély népességű szegény kis egyházak terhein az egyházkerület igyekezzék valamennyire könnyíteni, abból a 8000 írtból, melyet eddig a debreczeni főiskola építkezési czél- jaira fordított, de most már a veszélyben forgó és ön- fentartási küzdelmeiben kimerült kis egyházak megmentésére használhat fel. E kérelem kinyomattatván, felterjesztetik az egyházkerüleli közgyűléshez. Bemutattatott az országos ref. egyházi közalapról, lelkészi gyámintézetről, közpénztárról és könyvtári kezelésről szóló számadás, az erdődi fiók egyház állapotáról tett jelentés, több egyházból építkezési terv, lelkészi és tanítói dijlevél változtatása felől kérelem s több efféle. Ezek vagy rögtön elintézést nyertek, vagy bizottságoknak adattak ki felülvizsgálás és javaslattétel végett. Érdekes vita folyt a felett, hogy miután a kano- nika vizitáczió ideje tavaszra tétetett át, megtartassék-e továbbra is az eddigi gyakorlat szerint az iskolai félévi vizsgálat, vagy csak egy évzáró vizsgálat legyen? Az állami és községi iskolák példája ez utóbbi javaslat mellett szól, de a tanügyi bizottság véleménye elfogadásával a gyűlés a két féléves rendszer megtartását határozta el. Közelről érdekelheti olvasóinkat a felsőbányái káplánság ügye. Ott ugyanis a többször meghirdetett pályázat mellett sem kaplak olyan káplánt, a ki az iskolai tanítást is végezze. Beállítottak hát egy rendes tanítót a fiúiskolába. Igen, de a híveknek káplán kellene. E végett fordultak az egyházmegyéhez. Az egy házmegye pedig felirt a kerülethez. A kerület hajlandó volna a konvent utján segítséggel járulni a káplántartás költségeihez, de az az összeg, a mit az egyház- község felajánlott, csekélynek látszik a kitűzött czélra. Annálfogva újabb ajánlattétel végett visszatétett az ügy a felsőbányái egyházhoz. A többi egyházak ügyes-bajos dolgai, földeladási, gyámintézeti ügyekből kifejlődött panaszai, meg a bírósági végzések nem érdekelnék olvasóinkat, tehát azokat mellőzhetjük. A gyűlés napján közebéd volt a nagyvendéglő dísztermében, hol magyaros felköszöntőkben nem volt hiány. Este barátságos összejövetel a polgári körben, hol az érdekes felköszöntőkhöz már a jókedv és a dal hatalma is hozzájárult a hangulat fokozásához. Második napján a gyűlésnek a délutáni vonattal már a legtöbben eltávoztak. A gyűlés végén az esperes köszönetét mondott a városi tanácsnak azon szívességért, hogy a tanácskozási termet készséggel átengedte s kifejezte azon óhajtását, hogy a városnak és ebben a két protestáns egyháznak a többi egyházakkal együtt adjon az ég örök virágzást, a különböző tanintézeteknek pedig békés és sikeres fejlődést. G. K. Színészet. A publikum nagyon szeszélyes. Néha csepürágó- kat, idomított libák igazgatóit erősen támogat, azok előadásain megtölti a termet, néha pedig a tisztességes, jóravaló színtársulatot — mint a milyen a Kun- hegyié is — közönynyel mellőz. párja által felállított ravatalát és mulató torközönségét s némaságában még véleményét sem fejezhette ki. Hiányzott még négy ember, ezek közt különösen egy bányamunkás, kinél egy boldogult kedves bányatiszt barátom lakott s igy házánál gyakran megfordultam, meglátogattam otthonát s nejét konyhában találtam, a mint főzött teát és borlevest teljes reménnyel és meggyőződéssel, hogy férjét élve ki fogjuk hozni. Vigasztaltam a mennyire lehetett, s valóban nekem is reményem volt, hogy egy. oldalfülkében meg fogjuk találni. Behatoltunk oda, de a fülkében csak a munkások táskái és felső öltözeteik függtek. Szegény, szorgalmas munkásaink csak lerakták holmijukat és egyenesen mentek munkahelyükre s ott lelték halálukat, fötepász- tájuk alatt, a padozat-állványon, a sárfalban betemetve találták meg őket. A fentemlitett bányamunkás egészen úgy nézett ki mintha élne, sem megmeredve nem volt, sem pedig a halál-küzdelemnek semmi látszata nem volt rajta észlelhető; próbáltuk életre hozni, de hiába volt minden iparkodásunk, nem ébredt fel s igy sok görbe létrán és nyíláson vittük kifelé a külre, a hol az orvos megállapította a halált. Bizonyára nagyon kívánatos volna ha ilyen eset ben az ahhoz értő egyének a szükséges segédeszközökkel ellátva nyújthatnának segélyt már bent a bányában az aléltaknak és nehéz sebesülteknek. Milyen nagy ilyenkor a fájdalom egy ilyen derék bányász családban, mint ez is volt. A nem bányász közönség rendesen kicsinyléssel beszél a bányamunkásokról és sokszor nagyon igazságtalan, pedig megemlékezhetik arról, hogy Európa renaissance korának megalapítója egy szegény bányász gyermeke volt s ha egy szegény angol bányamunkás nem lett volna még mai napig is ökörszekeren utazhatnánk Budapestre. Nagybányán is a humanismus és jótékonyság vezetői nemes bányász lelkek A nemességnek ez esetben is tőtulajdonsága a szerénység, ezért nem dicsérettel, hanem kéréssel fordulok hozzájuk. Vegyék pártfogásukba a bányák szerencsétlen áldozatait, azok özvegyeit és árváit. Egy-egy előadáson meglehetős publikum verődött ugyan össze a lefolyt héten a színházban, de a legtöbb előadást igen gyér számú közönség nézte meg. Pedig Kunhegyi társulata több pártolást érdemelne. Vasárnap, ápr. 23-án délután félhelyárakkal a Gésákat adták. Sok gyermek nézte az előadást, daczára annak, hogy e darabot a múlt héten háromszor adták, szövegét erősen megrövidítették. — Este rendes helyá- rakkal a Fekete rigó került színre. A dar.ab meglehetősen ügyetlen. Sablonos téma esetlen formában. És mégis állítólag »köz«-kívánatra szerdán másodszor is előadták a darabot. Vasárnap elég nagy volt a publikum, de már szerdán meglehetős kis számú. Az előadás vasárnap jobban ment, mint szerdán, Fáin/ ezen darabban lépett fel először. Hangja jó, de termete nem valami imponáló. Elég jó színésznek Ígérkezik. A Jávor Boldizsár szerepében legalább sikerültén alakított. Almási a nála megszokó t elegancziával mutatta be Nádfalusi gróf szerepét. Csetényi Juliska és Kunké,gyiné, mint a két Jávor leány tetszett a közönségnek. Kunhegy i-ai hangja kellemes, de gyenge. Szabó elég jó volt Miklós szerepében. Juhász egészséges komikummal játszta a segédjegyző szerepét. Árnyai, mint kisbiró, túlságosan is esetlen volt. Hétfőn, április 24-én pompásan mulatott a közönség, mely azonban csekély számú volt. A Hálókocsik ellenőre került színre. Tele van e darab ötlettel és még ki nem aknázott fogásokkal A czim is ekzótikus. Van a darabban fonográf, rángatózó fejű szimulált fejgörcsös nő, mellfüző, mosóczédula stb. És mindez igen ügyesen van összevegyitve. A lányos mamák — úgy látszik — a furcsán hangzó czim miatt nem hozták el leányaikat, pedig aggodalmuk legalább is túlzott volt. Almást, mint a hálókocsik nem valódi ellenőre, hanem e czimnek csak bitorlója (Godefroid György) alakítása korrekt, volt. hsai a valódi ellenőr (Godefroid Alfréd) sok gonddal alakított. Juhász, mint após és Szelént/i F. mint anyós (a Montpepin pár) pompás típusokat mutattak be. Csetényi Juliska Lucienne-je sikerült alakítás volt. Kedden, április 25-én a Bezsiiletbirót adták. A közönség régen készült erre a régebben hirdetett darabra, mert azt hitte, hogy Zivuskának pályadijat mostanában nyert azonos czimű darabja kerül színre, s e helyett Bosnyák Zoltán rémdrámáját élveztük meg. A darab több helyén Ízléstelen, különösen az első felvonás vége nem színpadra való. A mai előadás Csetényi Juliska jutaiomjátéka volt, kit szépen és gonddal alakítót játékáért (Reiland Irén) a közönség több csokorral lepett meg. Kár, hogy kissé még ma is rekedt volt. Almási (báró Bérczei) mai alak tása pompás volt. A többi szereplők nagy része a sziula- pon össze-vissza vollay cserebélve. Kunhrjyiné (ki a szinlapra ki sem . oTÍ írva) élvezetesen alakította a Jolán szerepét. Eőry és Juhász szerepei a szinlapon fel vannak cserélve. Mindkettő jól játszott, de Eőry kissé esetlen volt. Irsay a Tardy szerepében finom alkitást mutatott be. Szerdán, mint fent említettük a Fekete rigói játszották másodízben. Csütörtökön., április 26-án a Katonák-at adták kis közönség előtt. E darab Daróczy Ilka jutalomjátéka lett volna, de helyette Pető Anna szerepét Csetényi Juliska adta sikerült alakításban, mert Daróczy Ilka a múlt héten a Marianna előadásán az utolsó felvonás végén, mikor a szerep szerint lelövik, leestében annyira megütötte magát, hogy több napig feküdt. Azt hitte, hogy ma már felléphet, de úgy látszik, egészsége még nem javult annyira. Pedig Daróczy Ilka alakításait élvezettel szoktuk nézni. A mai darab (a katonák) annyagát közvetlenül az életből leste el a szerző. Egy főhadnagy czif'ra nyomorúságát és kino-s vergődését festi le a darabban találó színekkel. Almási adta a főszerepet (Pál főhadnagy.) Alakításban sok melegség és erő volt. Itt-ott talán sok volt a pát- hoszból. hsai (Marjai Sándor) mai alakítása jó lett volna, ha szerepét jobban meglanulja. Juhász és Szelénéi K. (Pető és neje) jó vidéki típusokat mutatlak be. Kunhegyiné (Klára) játékában sok finomság és közvetlenség volt. Pénteken folyó hó 28-án a Piros bugyeláris került színre félhelyárakkal. Közönség igen kevés. Török Mihály biró szerepét a szinlapon jelzett Almási helyeit Kunhegyi adta. Az előadás jól ment, a közönség sokat tapsolt. Ma szombaton Szelényi Emilia jutalomjátékául a 40 éves kis leány, holnap vasárnap a Czigánv szerelem kerül színre, hétfőn pedig utolsó előadásul Krach Móni kerül színre. E darab Juhász jutalomjátéka lesz. Heti krónika. Szent György alkonyatán megszólalt az öreg harang, szokatlan időben, nem 7, hanem 8 órakor, sokan felriadtak hangjára, mert nem voltak elkészülve reá. De az igazi riadás csak éjfélkor következett, mikor a katholikus temető felől messze világiló tüzoszlop emelkedett s rémesen beragyogta a néma éjszakát. Szegény tűzoltók igazi tűzesőben dolgoztak, odaadással, tüzet tűzzel oltva s jutalmuk mégis egy csomó ócsárlás lelt. Ilyen a szokás ezen a sárgolyón, a ki hálára számit, az üljön le és ne csináljon semmit. A közért csak az fáradozzék, a ki jó előre számot vet magával, hogy hálátlanság és ellenségeskedés lesz osztályrésze. A szél végig süvöltött a városon s azt iiittük, hogy reggelre Nagybányának csak füstölgő romjai lesznek meg. A sors kegyes volt hozzánk s most az egyszer még megkímélt tőle, hogy Toroczkó sorsára jussunk, de ha nem szervezkedünk és előre látók nem leszünk, bizony az összezsúfolt Nagybányán még ki tudja milyen jövő vár reánk. A vész egyik rendeltetése az is, hogy tanuljunk belőle. Vajha okultunk volna. A szárazság nagy. Mindenki eső után áhítozik, a föld kiszáradva, ■ a lombok már-már fonnyadnak s a gyönyörű tavaszi verőfényes napok mig egyrészt sok embernek örömet okoznak, addig másrészről napról napra növelik a gazda aggodalmait. Küszöbön van május elseje. Szebbet képzelni sem lehet, mig máskor szerelmes legények csak életveszéllyel tudtak jutni egy-egy májfához, addig ma virágesőt hullat az egész hegyvidék s még a magasan fekvő rengetegek is mind kizöldültek. Szinte hihetetlennek látszik, hogy a lakosság egy részének most husvétja van. Hiszen a husvét nem igy néz ki, beillik bizony ez pünkösdnek is. A közélet különben meglehetős egyhangú, a mi történik az sem tőlünk ered, a héten a reformátusok nagy egyházmegyei gyűlést tartottak s emelték az idegen forgalmat, holnap meg Felsőbányán alakul a nemzeti szövetség. A testvér város megelőzött minket, ezt az igazság érdekében kénytelen elismerni a krónikás. Különfélék. Schönherr Ágost. M.-Szigetnek magas műveltségű, jeles plébánosa Schönherr Ágost tegnapelőtt jobblétre szenderült. A boldogultat már régebben szélhüdés érte, azonban lassanként javulni kezdett már egészségi állapota, mig az utóbbi időben influenzás tüdőgyuladásba esvén e hó 27-én kiszenvedett. Schönherr városunkban született s tesvére volt a mi főkapitányunknak Schönherr Antalnak, papi pályáján gyorsan emelkedett. Működött Sugatagon, Szalmáról! mint vicerector, majd 1882-ben m.-szigeli plébános, később főesperes és apát lett. Az elhunyt 60 éven túl vo't ugyan, de erős tes alkata és energiája még évtizedek t Ígért annak, kit őt ezelőtt I—2 évvel látta. Temetése ma délután ment végbe, mikor a helybeli harangokat is meghúzták A temetésre Nagybányáról Schönherr főkapitány tegnap d u. gyermekeivel ! együtt elutazott. Dr. Schönherr Gyula akad. tag nem veheteLt részt a véglisztességtételen, mivel jelenleg Rómában időzik. Legyen pihenése csendes a korán kiszenvedett derék apát plébánosnak. — Nagybánya város tanácsa mai ülé- ! séből Schönherr Antalhoz M.-Szigetre intézeti táviratban fejezte ki részvétét. A család gyászlapja következő: Alulírottak úgy a maguk, mint a nagyszámú rokonság nevében fájdalomtól megtört szívvel tudatják, hogy a legjobb testvér, sógor és rokon Schönherr Ágoston mézkuti ez. apát, máramarosi főesperes, m.-szigeli r. k. plébános folyó hó 27-ik napján, esti 10 órakor hosszas szenvedés és a haldoklók szentségeinek ájlalos f 1 vétele után életének 63-ik évében az Urban csende-en elhunyt. A megboldogult földi maradványai folyó hó 29-ik napján d. u. 4 órakor fognak a helybeli r. kalh. sirkertben örök nyugalomra helyeztetni. Az engesztelő szentmise-áldozat a temel és napján, délelőtt 9 órakor fog a Mind nhutónak bemutaltatni M.-Sziget, 1899. évi április hó 28-án. Az örök világosság fényeskedjék neki! Schönh >rr Antal, özv. Novák Ferenczné szül. Schönherr Leopoldina, Áchácz Menyhértné szül. Schönherr Anna testvérei. Csausz Anna férj. Schönherr Antal né, Áchácz Menyhért sógornője és sógora. Schönherr Szidónia férj. Hoffmann Árpádné, Schönherr Ilona, Schönherr Sándor, dr. Schönherr Gyula, Áchácz Ágoston. Áchácz Imre neje Engelman Gizella és gyermekük Annuska unokahugai és öcscsei. A temetési szertartást, mint lapunk zártakor értesülünk, maga Meszlényi Gyula püspök végezte fényes segédlettel. Tűzvész Nagybányán. Folyó hó 23-án éjjel L/2 12 órakor tűz ütött ki a Fazakas-utczában Tvergyák József telkén, hol az istálló gyűlt meg ismeretlen okból. A meglehetős nagy szélben támadt tűz villámgyorsan terjedt át a Pánt Pál városi hajdú, Monoki János és özv Breuer Adolfné házára Daczára annak, hogy a tüzet az őrtoronyból kongatással alig jelezték, nagyszámú tűzoltóság és közönség vonult ki a vész helyére, hol a sziporkák és üszkök sürü esőként száguldoztak a levegőben. A tűzoltóság a körülilevő házakat megszállotta s bár mintegy 14 ház több Ízben is szikrát fogott, sőt kigyült, nagy erőfeszítéssel mégis sikerült a bősz elemet megfékezni. A tűz alkalmával többen megsérültek, emberélet azonban nem esett áldozatul. — Több házi állat t ben
