Nagybánya és Vidéke, 1899 (25. évfolyam, 1-53. szám)
1899-04-09 / 15. szám
(2) 15. szám. NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE. 1899. Április 9. testületi tagok, kik ezeknek élő tanúi vagyunk. (Általános helyeslés.) Tiszteletünk és odaadó szeretetünk bizonyítékaként magam és képviselő test. társaim nevében indítványozom, hogy: 1. Turman Olivér kir. tanácsos, polgármesternek e nemes város érdekében eddigi önzetlen és ernye- detlen munkásságáért jegyzőkönyvileg elismerés szavaztassák. (Nagy éljenzés.) 2. Hogy ezen jegyzőkönyvi kivonat diszkiadásban neki küldöttségileg átadassék. (Élénk helyeslés.) Tisztelt közgyűlés! Talán hosszasra is nyúlt beszédemmel kissé fárasztottam önöket, de megbízás folytán is kötelességem volt Turman Olivér kir. tan. polgármester és a vele együtt működött tisztikar eredményes munkaköréből a dióhéjba szorított és fent idézett epizódokat kiemelni. Engedjenek meg tehát, ha türelmükkel visz- szaéltem. Egyet azonban hiszek és remélek, hogy mindnyájuk tetszésével találkozom, ha azt kívánom, hogy Turman Olivér kir. tan. polgármestert tevékenysége és munkássága terén a mindenek ura állandó egészségben sokáig éltesse 1 (Szűnni nem akaró lelkes éljenzés és taps.) Km. Pap Sándor után Gellért Endre szólott a tisztikar nevében s átnyújtotta annak ajándékát egy barokkstilben készült gyönyörű albumot, melybe az összes tisztviselők kabinetképei vannak foglalva. Gellért Endre beszéde következő volt: Nagyságos királyi tanácsos ur! Szeretve tisztelt polgármesterünk ! Midőn Nagybánya város képviselő testületé 10 éves polgármesteri működését mai rendkívüli közgyűlésében elismerőleg méltatja, ezzel a város tisztikarának is alkalmat nyújtott arra, hogy a maga szükebb körre tervezett üdvözletét ünnepélyesebb alakban juttathassa kifejezésre. De a képviselő testület mai közgyűlése reánk városi tisztviselőkre nézve egy másik tekintetből is örvendetes, mert a közpályán működő tisztviselő működésének legszebb jutalmát polgártársainak elismerésében bírja és képviselő testületünk ma is bizonyságát szolgáltatta annak, hogy teljes készséggel adózik elismeréssel a valódi érdemek iránt, a melyek mérlegelése és méltánylásánál azonban nem mindig a szolgálati éveket, de főleg a tényleg elért és kivívott eredményeket tartja irányadóknak. (Általános helyeslés.) Az előttem szólott t. képviselő ur polgármester ur 10 éves működését, annak sikereit és eredményeit oly beható részletességgel ismertette, hogy nekem ezekre visszatérni bizonnyára fölösleges; én e tiz éves működésnek csupán általános jellemzésére szorítkozom, midőn kiemelem és hangsúlyozom, hogy ez utóbbi évtized alatt átalakította és uj alapokra fektette városunk szervezetét; sokat tett városunk rendezése és közlekedési viszonyainak javítása körül, kiterjesztette a város ipari és gazdasági tevékenységét, rendezte tulajdonjogi és pénzügyi viszonyait, fejlesztette és gyarapította közművelődési intézményeit. Azt mondhatjuk, hogy ősrégi bányavárosunk helyén ma egy uj Nagybánya áll, mely a maga elszigeteltségében és magárahagyatottságában is minden lehetőt elkövetett arra, hogy közművelődési és minden más tekintetben egy nagy vidéknek igazi központja legyen és maradjon is. Nagybánya város tisztikara szerencsésnek érzi magát, hogy ezen városunk jövő fejlődésére mélyen kiható tevékenysége alatt polgármester ur oldala mellett működhetett; s miután közvetlen tapasztalatból bő alkalma volt meggyőződnie arról, hogy polgármester ur e tisztikar irányában mindenkor atyai jóindulattal és baráti érzülettel viseltetett, engedje meg nekünk, hogy a mai nap emlékére Nagybánya város jelenlegi tisztikarának arczképgyüjteményét tiszteletünk s ragaszkodásunk jeléül felajánlhassuk. Tesszük ezt azzal az őszinte óhajtással, hogy az isteni gondviselés városunk javára és e tisztikar élén még sokáig éltesse! (Ezzel átnyújtja a díszes albumot a jelenlevők harsány éljenei között.) Az elhangzott szép beszédek után Turman Olivér válaszolt röviden, meghatottan. Tisztelt képviselőtestület, tisztelt barátaim ! Legelső sorban bocsánatot kérek, hogyha ezen megtisztelő kitüntetést röviden köszönöm meg, mivel egészségi állapotom nem engedi, hogy nagyobb beszédet tartsak. Vannak az embernek gyermekkori emlékei, miket soha el nem felejt. Az 1848-iki dicső hadjárat alkalmával, mint gyermek figyeltem meg a dolgokat, s észleltem, hogy körülöttem mi történik. Házunk volt a hadsereg vezetőinek tanyája. A küzdelem e vidéken fájdalom vereséggel végződött s Nagybányát kénytelenek voltak kiszolgáltatni az ellenségnek martalékul. Már ekkor kezdtem a polgári erényeket becsülni, mig minket gyermekeket menteni igyekeztek, addig atyáink itt maradtak, hogy megvédjék a várost, ha kell életük árán is. Jött az elnyomatás korszaka. Atyám közkedvelt ember volt, Liszkay, Makrav, az öreg Szerencsy és más derék polgárok nálunk jöttek össze titokban nem egyszer, s mindig a város boldogitása felett tanácskoztak. Én ezt a szellemet szívtam magamba s gyermekségemtől kezdve tapasztaltam, hogy Nagybánya polgári erényekben, jó és rósz napokban egyaránt gazdag volt. Ha e légkörben felnőve tettem valaha valamit a közjóért, az igen természetes, az csupán kötelesség volt, Éhez a röghöz vagyunk kötve, itt élnünk, halnunk kell, minden erőnkkel törekedjünk tehát a város boldogitására. A véletlen úgy akarta, hogy meghívtak önök engem 10 év. előtt polgármesterüknek. Jól tudom, hogy részemről ez állásban keveset tehettem volna, ha egy ki valló nagy férfiú nem áll védnökül a város közügyei mellett, a kinek oly sokat köszönhetünk. Semmit sem tehettem volna, ha másfelől a tisztikar, melynek minden egyes tagját testvérként szeretem s becsülöm (éljenzés.) és a t. képviselet nem támogat engem, Nagyon köszönöm, hogy engem e kitüntetésben részesítettek, adja Isten hogy mindannyian egy értelemmel és jóakarattal Nagybánya város boldogságára törekedjünk ! Harsány éljenek és szívélyes kézszoritások után Gellért Endre a gyűlést lj2 12 órakor bezárta. Ekkor a polgármesteri szobában több tisztelgő küldöttség kereste fel az ünnepeltet, u. m. 1. Róm. kath. egyház és legényegyleti szónokok Rátz Pál, Szabó József. 2. G. kath. egyház, szónok Pap Endre. 3. Ág. ev. egyház, szónok Szabó Adolf világi elnök. 4. Ref. egyház, szónok Gergely Károly. 5. Izraeliták hitközsége, szónok dr. Weisz Ignácz (a lelkész betegséggel mentette ki távolmaradását.) 6. Községi iskola, szónok Doroghy Ignácz. 7. Polgári kör, szónok dr. Lovrieh Gyula. 8. Gazdasági egylet, szónok az elnök Szabó A. 9. Kir. bányakapitányság. 10. Kir. anyakönyvezetőség. A polgármester mindegyik szónoknak szívélyes szavakkal szeretetteljesen válaszolt. Felsőbánya városa a következő sürgönynyel üdvözölte az ünnepeltet: Turman 0. kir. tan. polgármester urnák. Tiz éves működésének évfordulója alkalmából melegen üdvözli s további működéséhez hosszú életet és szerencsét kíván Felsőbánya város tisztikara. Este bankett lesz a polgári körben a polgármester tiszteletére. Erről azonban csak jövő számunkban hozhatunk tudósítást. Az impozánsul megnyilatkozott bizalomból derék polgármesterünk erőt meríthet a további küzdelemre és munkálkodásra. Színészet. Kunhegyi Miklós színtársulata e hó 2-án megkezdte előadásait s a közönség általános megelégedése mellett folytatja is, bár nagyobb pártolásl érdemelne, mint a milyenben részesül. Bemutatóul vasárnap Verő Gyögy Virágcsata czimü operettjét adták elő, melyben A Ragányi Iza (Fodor Rózsa), Kunhegyi Miklós (Rozogi Benő) vitték a főszerepet. Az utóbbinak hangja kissé rekedt volt, Ragányi azonban kellemes hangjával kárpótolta érte a közönséget. A zenekar jól működött. Hétfőn a Felhőszakadás ment igen jó előadásban kis közönség előtt. Kedden Jókai Mór »Keresd a szived« czimü korrajza hozott össze némi kis közönséget, bár a színészek e napon igyekeztek kitenni magukért Szerdán Blum és Toche vigjátéka »Coulisset ur« került színre. A czimszerepet Kunhegyi igazgató játszotta kiválló sikerrel, sűrű tapsokat aratva. Saint Castel tábornokot Juhász személyesitette kielégítően. Almásg Gaston de Brionne gróf szerepében gyakran megka- czagtatta a közönséget, a kit azonban még fölülmúlt felesége Rosina (Daróczy Ilka). Lucien és neje, Irsai És Sáska Ilonka szintén kifogástalanul alakítottak. Általában az egész előadás összevágó és kitünően sikerült volt. Csütörtökön a »Fegyencz milliója« került színre Lambert Thiboust és Blum Erneszt ezen nagyszabású kitűnő darabja. A darab legnagyobb hatást a IV-ik szakaszban ért el a »Lázrohammal.« Tapsokban nem volt hiány, bár a padsorokban hiányosság volt a soknál is több. Játékukkal kitűntek Kunhegyi, Almási, Árnyai, Kunheggyiné, Ragányi Iza. kik a társulatnak legügyesebb és legavatottabb tagjai. A színészeken általában véve meglátszott, hogy levet ten és kedvetlenül játszanak. A darab újdonsága daczára nem tudott vonzani. Pénteken a színház zárva. Ma szombaton színre kerül »Gyurkovics lányok.« Vígjáték 4 felvonásban. Irta Herczeg Ferencz. Vasárnap adatik »Aranylakodalom.« Látványos alkalmi játék 7 képben dalokkal és tánczczal. írták: Beöthy L.-és Rákosi V. Zenéjét összeállította Fekete J. Helyárak: Körszék 1 frt. I. rendű zártszék 80 kr. II. rendű zártszék 60 kr. Földszinti állóhely 30 kr. Karzat 20 kr. Kunhegyi társulata annyira jól szervezettnek mondható, hogy müveit közönségünk részéről méltán megérdemelné a nagyobb mérvű pártolást. Mikor az igazgató egy estén 20 frtot vesz be akkor valóban nem csodálkozhatunk, ha a színészek is elvesztik kedvüket. Ha rossz társulat, van Nagybányán, akkor panaszkodunk s Ígérjük, hogy a jobbat pátfogolni fogjuk, s mikor jó társulatban volna alkalmunk gyönyörködhetni, akkor talán még ridegebben viseljük magunkat. — Almási Endre szintársulati rendező és titkár jutalomjátékául f. hó 12-én szerdán Herczeg Ferencz nagysikerű vigjátéka >A Gyurkovits leányok« adatik másodszor. Városi közgyűlés. — 1899. ápr. 5-én. — Népes közgyűlése volt ma a képviseletnek, melyen 9 többé kevésbbé fontos tárgy került elintézés alá. Elnök : Turman Olivér kir. tan. polgármester. Jegyző ;• Gellért Endre. Hitelesítők: Csüdör Lajos, Svaiczer Sándor és Hudoba Gusztáv. 1. Az 1898. évi gyámpénztári számadásokat a közgyűlés jóváhagyta. 2. Nagybánya város takarékpénztára 1898. évi zárszámadását a közgyűlés a jövő gyűlésre tűzte ki, hogy addig a képviselők tanulmányozhassák a számadatokat. 3. A köipar részvénytársaság kérvényét a gazdasági és pénzügyi bizottságnak adták ki s a jövő közgyűlésre kitűzték. 4. A nagybányai ág. ev. egyházközség a telkén épült közkút ellenértéke és egyéb követelései fejében 100 frt értékű téglatartozás leírását kéri: A képviselet a kérelemnek helyt adott s a tartozást leirta. 5. A kath. legényegyesület lakóháza fedelének javítására 1400 drb. fedélcserép kiutalását kéri a közgyűlés azt díjtalanul kiutalványozza. 6. Szabó Adolf kir. erdőigazgató magát a községi kötelékbe felvétetni kéri a képviselet tekintettel arra, hogy Szabó A. a reservált erdők kérdésének megoldása körül kiválló érdemeket szerzett, őt a kötelékbe, minden díjfizetés nélkül fölveszi. 7. A kövezetvám-szedési jog folytatólagos engedélyezése iránt a város az illetékes minisztériumnál kérelmezni fog. 8. A tűzoltói pótadó kivetését a képviselet egyelőre a pénzügyi bizottságnak adta ki Torday Imre parancsnoknak 1898-ra 100 frt Molnár Antal és Kerekes Jánosnak 50—50 frt jutalmat utalványozott. A jövőre nézve pedig a parancsnok tiszteletdiját 120 frtban állapította meg. 9 A Rózsaféle házastelek megvétele ügyében a jelenvolt 60 képviselő közül 50 igennel szavazott, s igy mivel a községi törvény szerint 56 képviselő igenlő szavazata lett volna szükséges e tárgyban, a telek megvétele ki nem mondatott. A gyűlés fél 12 órakor ért véget. Heti krónika. A kaszinói díszes hangverseny szép eredményével szomorú ellentétben áll a szegény színészek vergődése. — Minek is jöttek most, mikor kell a pénz a napszámosra ! igy kiált fel egy jószivü polgártársunk. De ha már itt vannak, ne hagyjuk őket tönkre menni, hiszen nagy garral szoktuk hirdetni, hogy Magyarországon nem hal meg éhen senki. Rendesen minden színházlátogatóra két színész jut a statisztika szerint. Hát biz ez elég úri állapot. Egyébiránt a hét legnagyobb nevezetessége nem is a színészek, de a mai rendkívüli közgyűlés, melyen a mi derék polgármesterünket akarata ellenére megjubiláltuk. Nehéz hivatal, nehezebbet alig ismerek, talán még a szerkesztőség rosszabb nála, a hol az ember szintén annyi jóakaratu megjegyzésnek és önzetlen kritikának van kitéve, s a hol szolgálni kell boldog-boldogtalant a szabadság szent nevében. A magyar embernek mindig szüksége van valakire, a kit üthet, máskép nem boldog a magyar, a központban a kormányt, vidéki városokban a polgár- mestert szokta érni ez a ritka szerencse. Valóban ezzel az ősi szokással szemben, méltányos volt már egyszer az elismerésnek és bizalomnak némi adóját leróni. A meglepetés szépen sikerült, méltó volt Nagybánya város müveit közönségéhez. A dolog azonban még nincsen befejezve. Estére bankettre készülünk, s a színészek a polgármester jubileuma tiszteletére a »Gyurkovics leányok«-at adják. Ezt a pompásan megválasztott alkalmi darabot már csak megnézzük, hogy ne panaszkodhassál? annyit a krónikás. Különfélék. Uj mérnök. A m. kir. pénzügyminiszter Vájná Miklós veresvizi s. mérnököt, kir. bányamérnökké nevezte ki. Szieber Ede tankerületi főigazgató 40 éves szolgálati jubiléumára Vida Aladár, Gyiszalovics Vidor, Miskovszky Ernő, Lakatos Ottó, Kiss Gábor főgimn. tanárok tegnap Kassára utaztak. A nagybányai kaszinó-egyesület ápril 3-iki hangversenye igen jól sikerült. — Szép számú elegáns közönség töllötte meg a kaszinó nagytermét és nagy figyelemmel, zajos tetszésnyilvánítások között hallgatta meg az egyes programmpontokat. Az első pont volt Fesca Andante és Finale. Hegedű, viola, gordonka és zongorán. Előadták Schönherr Antalné, Schönherr
