Nagybánya és Vidéke, 1899 (25. évfolyam, 1-53. szám)

1899-04-02 / 14. szám

1809. Április 2. ______________________NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE ___________________ 14. szám. (3) ezér t nem lehet kétségünk az iránt, hogy az Uj kormáuyelnök által inaugurált korszakkal a csendes és kitartó, odaadó és jutalmazó, hasznos és sikerek­ben gazdag munkásság korszaka nyílt meg előttünk. (Hosszantartó zajos taps és szűnni nem akaró lelkes éljenzés.) A beszéd láthatólag nagy hatást keltett s az abban kifejezett politikai elvek minden oldalról élénk visszhangra találtak. A választó polgárok köszönetét Gergely Károly tolmácsolta a következő beszéddel: Kegyelmes Uram ! Szeretve tisztelt Képviselőnk! Édes örömmel, nagy figyelemmel és honszerető keblünk büszke nemes önérzetével hallgattuk meg nagybecsű beszámoló beszédét, melyért hálás köszö­netét mondani kedves feladatunknak tartjuk. Édes örömmel hallgattuk, mert jól esik nekünk Nagyméltóságodat itt Nagybányán szerény kis körünk­ben személyesen tisztelhetni, s országos nagy fontos­ságú eseményekről szóló nyilatkozatai alapján hazafias reményeinket erősíteni, — és szivünkben a honszerelem lobogó lángját az elhangzott beszéd meleg szavaiból felénk sugárzó szeretet lángjával egyesítve, még erő­sebben lobogóvá lenni, Nagy figyelemmel és meleg érdeklődéssel hallgat­tuk Nagyméltóságod beszámolását, mert olyan esemé­nyekről szólott, melyek hazánk s magyar nemzetünk legdrágább kincseinek, alkotmányos jogainak s törvé­nyeinek veszélyben forgása és megvédelmeztetése ügyében merültek fel. Megnyugvással értesültünk róla. hogy a párt politikai vihar zúgása megszűnt; mint mikor a zajgó tenger tükre elsimul, s alkotmányos éle­tünk hajója a béke biztos révpartja felé kedvező szél lengedezése mellett halad ; s hazánk számára uj re­mény virágai nyílnak, mint. mikor a zordon téli viha­rok után az enyhe tavaszi szél a nap melengető sugárai segítségével, zöld lombokat, virágokat fakaszt. De nemcsak örömmel, figyelemmel és megnyug­vással hallgattuk Nagyméltóságod magas szárnyalásu beszámoló beszédét, hanem honszerető keblünk büszke nemes öhérze-téoel. Mert méltán büszkék lehetünk arra, hogy a nagybányai választó kerület olyan nagy tevé­kenységű képviselővel dicsekedhetik, kinek a létrejött politikai fordulat előidézésében nagy része volt, és része lesz bizonynyal abban is, hogy a békés átalakulás nemzetünknek valódi javára legyen. Nagyméltóságod, mint mindnyájan tudjuk, a megoldásra váró állami nagy kérdésekkel szaktudománya alapján teljes ismerettel és ahoz járuló jóakarattal foglalkozik. Olyan feladatok, mint a kvóta, a vámterület, adórendezés és a többi, nemcsak jóakaratot, hanem széles körű biztos tudást kívánnak azoktól, a kik alaposan óhajtanak hozzá szó­lam és hivatva vannak az intézkedésekben részt venni. Nagyméltóságod pedig a kvóta ügyben kiadott nagy­becsű füzetével bebizonyította, mennyi reményt táp­lálhatunk mi magunkban a felől, hogy a mi képvise­lőnk ezeknek az országos nagy fontosságú ügyeknek a legjobb elintézési módját nemcsak tudja, hanem meg­valósítani akarja is, és nemcsak akarja, hanem tudja is és tekintélye is van hozzá, mert ő felségének a királynak valóságos belső titkos tanácsosa. Büszke önérzettel tekintünk azért Nagyméltósá­god jövőbeli működése elé. Nagy bizalommal csatla­kozunk hozzá nemcsak azok, a kik megválasztása alkalmával hívei voltunk, hanem azok is kik akkor más párton voltak. Kijelentjük; hogy megtanultuk a beszámoló beszédből annak fő tanúságát, melyet a költő szavaival igy foglalhatunk röviden össze: »Szólj, gondolj, tégy jót, s minden szó, gondolat és tett Tiszta tükörként fog vissza mosolygani rád.« (Vörösmarti.) Midőn azért Nagyméltóságodnak úgy köztünk való szives megjelenését, mint érdekes és tanulságos becses beszámoló beszédét szívből köszönjük egyszersmind óhajtjuk, hogy a jó Isten Nagyméltóságodat magyar hazánk és választó kerületünk javára sokáig boldogul éltesse. Éljen ! Déli 12 órától 2-ig Gél lért Endre kíséretében több látogatást tett Láng, valamint fia is vizittelt pár helyen. 2 órakor Turman Olivér polgármester nagy ebédje következett, melyen 46-an vettek részt, bár ez a nagy szám is kevésnek bizonyult s a polgármester mint mondá szívesen hivott volna még egyszer annyi vendéget is, de lakásának szűk volta ezt meg nem engedte. Itt a menü következő volt: 1. Barna t'ranczia leves. 2. Tok a la tartar. 3. Őz gerincz friss zöldségkörzettel. 4. Pulyka, ugorkasalátával és compottal. 5. Malacz, fejes salátával. 6. Fagylalt és créme-glacé. 7. Torták. 8. Gardinettó. A pompás izü ételek, kitűnő felszolgálat, a tüzes küküllőmenti borok mellett, ritka jó kedélyben lako- mázott a díszes vendégsereg, a polgármesteri asztal­nál. A tósztok sorrendje következő volt: Turman Olivér Láng Lajosra. Láng Turmannéra. Nagy Lajos, (mint vármegye) Lángra. Dienes D. Nagy Lászlóra. Gergely Károly Galba Lajosra. Galba Turmanra. Km. Pap Sándor Turmannéra. Láng Lajos Rátz Pál prépostra. Rátz Pál jelenlevő lelkész társaira Gergely Ká­rolyra és Révész Jánosra. Mind e köszöntők szebbnél szebb eszméktől csillogtak. Térszüke miatt azonban nem hozhatjuk, bár szives örömmel engednénk azok­nak helyet, ha egyáltalában lehetséges volna. Láng majdnem egy óráig tartó rendkívül érde­kes beszédben világította meg a disszidens korszak lényegesebb eseményeit. Kijelentéseit a legnagyobb csendben és feszült, figyelemmel hallgatók, de annál nagyobb volt a kitörő éljenzés és lelkesedés utána. Turman Olivér polgármester és házigazda kö­szöntője osztatlan tetszéssel találkozott. Feljegyzéseink szerint Turman körülbelől a következőket mondotta: Kegyelmes ur! Láttad e vidéket a maga pompájában is s megva­gyok győződve, hogy akkor azon gondolatot fűzted hozzá, mily boldogok lehetnek az itt lakók, kik a ter­mészet annyi bájait élvezik. Hatolj be ritka szép alkotásu hegyeink közé, s már ott megtalálod népünk dalainak visszhangjában a mélabus hangokat, nem a könnyüvérüségnek játszi melódiáit, hanem a panaszlónak esdeklő szavát, melylyel kér és könyörög, s reményt fejez ki egy jobb jövőben. A szemlélő azt hiszi, hogy egy valódi földi para­dicsomnak boldogságában ringatjuk magunkat, pedig mélyen csalódik; e bámulatot gerjesztő szép hegylán- czolalnak mélységes fenekébe kell hatolni, hol véres veritékes fáradalmaknak odadó munkája biztosítja a lakosság nagy részének kenyérkereseti forrását. Tekints be oda kegyelmes Uram, hol hajdanában az ipar száz és százakra menő kéznek biztosította kereseti forrását, és ma mondhatom szivemnek igaz bánatával, látni fogod hogy ott csak a múltnak emléke s az iparos családoknak nyomora maradt fenn. Legközelebb városunkból egy küldöttség volt Budapesten, hogy nálad kegyelmes Uram, mint orszá­gos képviselőnknél tisztelegjen, s a vendégszerető házadnál tartott lakomán azon kifejezéssel éltél, hogy »most már valóban e kerület igazi képviselőjének érzed magadat;« e polgártársaim előtt tett nyilatko­zatod megerősíti bennem azon hitet, hogy te kegyelmes Uram e választókerület küzdelmeibe be fogsz vegyülni s ott, hol érdekeink megkívánják, sorakozol velünk s mint vezérünk nem a kötelesség érzetével, hanem köz­ügyeinknek igaz vonzalmával fogod megjelölni az utat, melyen haladva, e választókerület jobblétét és meg­élhetését biztosíthatjuk. E poharat ürítem kegyelmes Uram a te boldog­ságodra, azon óhajtással, hogy e választókerület fel­virágoztatására isten sokáig éltessen! A minden tekintetben nagyszerűen sikerült ebéd alkonyaikor ért véget s igy a délutánra tervezett látogatások elmaradtak. Vasárnap este pont 7 órakor a kincstári magtár elől Fibián Lajos és Bertalan Miklós k.r. mérnökök vezetése alatt impozáns fáklyásmenet indult meg a bányász zenekar harsogó indulói mellett, százakra menő fáklyás és fonczás polgár, még bányász s ezrekre menő tüntető sereg vett részt a menetben, mely a i Felsőbányái, Vár és Magyar-utczán kereszlüla Nagy- 1 szálló felé tartott, hol a zenekar, az erkély előtt ne- j hány darabot eljátszva Révész János a következő beszéddel üdvözölte az erkélyen többek kíséretében megjelent képviselőt: Szeretett orsz. gy. képviselőnk ! Kegyelmes Urunk ! Az újabb politikai helyzet nehéz küzdelmei és áldásos békekötése után óhajtva vártuk a napot, midőn Nagyméltóságodat szerény kis városunkban örömmel üdvözölve, a szeretet és tisztelet áldozati tüzeit meg- gyujthaljuk s őszinte szívvel ünnepelhetjük Kegyel- mességedet. Mindnyájan megvagyunk arról győződve, hogy Nagyméltóságodnak ezeréves alkotmányunk, legdrá­gább kincsünk sértetlen megóvása körül kiváltó érde­mei vannak. Az a férfiú, ki egy perczig sem késett díszes elnöki állását letenni a haza oltárára, mikor a köznek érdeke úgy kívánta, s a ki oszlopo-s tagja egy olyan pártnak, mely a törvény, jog és igazság jelszava alatt tömö­rült, az méltán számíthat mindenkor az ország elis­merésére s ennek keretén belül a mi elismerésünkre is. Spártai hősként paizsát híven megőrizve jött hoz­zánk vissza Kegyelmességed a döntő ütközetből. Érkezése virágvasárnapi bevonulás, s a mi lobogó fáklyáink és ragyogó fonczáink megannyi hozsánna, megannyi áldáskivánás. Ez emlékezetes pillanatban egy szívvel lélekkel kiáltjuk tehát: Éljen Láng Lajos a mi orsz. gy. képviselőnk ! A meglepetés láthatólag kellemesen érintette Láng Lajost, ki rövid tartalmas beszédben szólott a néphez, kifejtve, hogy ragaszkodjanak az alkotmányhoz s szeressék a hazát bajaiban, nehéz helyzetében is. Kijelentette^ hogy a régi Láng Lajos meghalt, »most. egy uj Láng Lajos áll önök előtt, a ki ma érzi magát igazán Nagybánya képviselőjének.« Szólott még a városok kultúrájáról, Nagybánya szép hivatásáról, beszédét a választó p dgárság élte­tésével s a fáklyászene állal történt megtiszteltetés, köszönésével zárta be. Mindkét beszédet zugó éljenek szakították gyak­ran L lbe. A zenekar tust húzott s a menet elvonult. De már ekkor gyülekezni is kezdtek az esti bankettre, a hova Láng Lajos és kísérete a fáklyás­zene végeztével szintén azonnal fel vonult. A vendéglői közös vacsorán mintegy 200-an vettek részt. — A tósztok sora következő volt: Nagy László alispán Ö felsége, a királyra. Vida Aladár Láng Lajosra. Láng a polgárság összetartására, Nagybánya pol­gáraira és a város felvirágzására. Gellért Endre Láng Lajosnéra. Stoll Béla Nagy Lászlóra. Dr. Miskolczy Sándor Galba Lajosra. Galba Lajos Lángra. Nagy László Turman Olivérre, a városi tiszti­karra és a polgárságra. Ezenkívül volt még számos más pohárköszöntő, melyek mindegyike hozzájárult az estélyen uralkodott jó hangulat emeléséhez. Vida Aladár a választók nevében beszélt, s nem mintha a többi tószt is nem érdemelné meg a köz­lést, de a választókra való tekintetből közöljük Vida beszédét: Harmadfélévvel ezelőtt teljes bizalommal ruházta nagyméltóságodra e kerület szabadelvű választó pol­gársága képviseltetését, mert meg volt lelkében győ­ződve, hogy az országos szabadelvű párt régi kipró­bált bajnoka, a tudomány, jog és igazság hirdetője és apostola méltó utódja leend a szabadelvüség szent zászlaját magasan lobogtató nagy elődjének. Nagymél­tóságodnak az országgyűlésén kifejtett s hazánk szel­lemi és anyagi jólétére irányzott fáradhatatlan tevé­kenysége, a képviselőházi tanácskozásoknak tapintatos vezetése, választó kerületének az ország érdekeivel összeegyeztethető kívánságai, óhajtásai e szegény város és vidék külön viszonyai iránt mutatott élénk érdek­lődése s pártolása, választóinak bizalmát nagyrabecsü­léssé és szeretetté változtatták, mely a legbecsesebb kitüntetés, mivel polgártársak polgártársukat megaján­dékozhatják. E nagyrabecsülés és szeretet azonban meg is szilárdult, mióta nagyméltóságod egy pár hó­nappal azelőtt, midőn képviselőházunkban nehéz, hosz- szu harezok, ádáz csaták dúltak, midőn az ország törvényen kívüli állapotba jutott, midőn közállapotaink gyökerükben lettek megtámadva, midőn a visszavonás már-már porlasztólag hatott nemzetünknek csonto­zatára és velőjére, azon nemes férfiakhoz csatlakozott, kik egyrészről szelemi láng pallossal védték őseink hagyományozta szent alkotmányunkat, másrészről a béke palmaágaval keresztülvitték, helyreállították s meg­állapították a termékeny munka újból való fölvételé­nek lehetőségét. A választó polgárok e nagyrabecsü­lését és szeretetét vagyok hivatva tolmácsolni nagy­méltóságod előtt, pártkülömbség nélkül, mert pártkü- lömbség nélkül gyűltek össze a választó polgárok kép­viselőjük tiszteletére, derék miniszterelnökünknek : Széli Kálmánnak hazafias fölhívása előtt meghajolva, hogy viseltessünk tisztelettel egymás meggyőződése iránt. Hiszen mindnyájan egy magasztos czélért küzdünk a haza javáért s ha egyben-másban különböznek is véle­ményeink, egyb m egyek vagyunk, hazánk, nemzetünk fölvirágoztatásának munkálásában, előmozdításában! Nincsen is olyan magyar ember, ki hazáját boldogabb­nak, megelégedettebbnek ne óhajtaná, ki ne óhajtaná szive mélyéből a fejlődő egységes magyar nemzeti állam tökéletes kiépítését, ki ne óhajtaná a közműve­lődés, a tengődő ipar, csekély kereskedelem, a nehéz­ségekkel küzködő földmivelés s egyáltalában a köz- vagyonosodás föllendülését, mely egyedüli alapja a nemzeti erőnek, hatalomnak kedves polgártársaim! Azt hiszem, hogy mindnyájuk érzelmeit híven tolmácsolom, midőn arra kérem a Mindenhatót, hogy szeretett képviselőnknek adjon lankadatlan szellemi s testi erőt, miszerint a szabadelvüség hármas szinü zászlaját, melyen az 1867. évi XII. t.-czikknek igazi, hamisítatlan s a haza bölcse intentióinak egyedül meg­felelő értelmezése mellett a törvény, jog, igazság égi jelszavai fényes csillagokként ragyognak, soká, igen soká, fennen és dicsőségesen lobogtassa! Éljen Láng Lajos! < vrwy/Á A vacsora V2 11 órakor ért véget.. Mikor is Láng többekkel együtt visszavonult, hogy kipihenve magát, a holnapi nap fáradalmaira erőt gyüjthessen. Kedden reggel 9 órakör Láng a kataszteri hiva­tal tisztviselőit fogadta s meglátogatta a kőipar telepet. Mig fia ez alatt a kereszthegyi bányába szállott alá Bertalan Miklós és Incze Sándor kíséretében, kikkel együtt mintegy 2 órai időt töltött a föld gyomrában. A kőipar telepére Turman, Gellért E., Harácsek Imre, Moldován László kisérte a képviselőt s Molnár Mihály fogadta beszéddel. Itt megtekintette a kőfaragást, a csiszolt diszmü készletet s mintegy fél órát töltve a telepen kijelen­tette, hogy ezen ipar érdekében szívesen fog lépéseket tenni, de arra kéri az igazgatóságot, hogy neki me­morandum alakjában részletes felvilágosítást nyújtsa­nak mindenről, a mi ez ipari részvénytársaság hely- 1 zetét megvilágítja. A délelőtt folyamán még nehány látogatást tett, aztán többek kíséretében 11 órakor Felsőbányára indult. Felsőbányán, mint mindig, úgy most is igen szí­vélyesen fogadták a kedves vendéget. Tiszteletére Süssner bányatanácsosnál gazdag villásreggeli volt, mely után a kegyelmes úr több látogatást tett, 3 órakor volt a 60 teritékü közebéd a koronában. Melynek kifogástalan ételeiért és italai­ért a vendéglőst elismerés illeti. Itt az ebéd alatt szintén hosszabb beszámolót tartott, melyben politikai magatartását indokolta vá­lasztói helyeslése között. A sok tósztot ki győzné leirni. Egyet mindazon­által ide iktatunk, melyben úgy véljük, Felsőbánya öröme, baja, czéljai, vágyai legjobban tükröződnek vissza. Ez Pap Márton köszöntője: Felsőbánya és Nagybánya városok keletkezésé- sében, fejlődésében és mai állapotában több közös

Next

/
Thumbnails
Contents