Nagybánya és Vidéke, 1899 (25. évfolyam, 1-53. szám)
1899-01-08 / 2. szám
Nagybánya, 1899. 2. szám. XXV. évfolyam. uár 8. — TÁRSADALMI HETILAP. A NAGYBÁNYAI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. MEGJELENTIK MIITDEIT Előfizetési árslc: Egész évre 4 frt. Fél évre 2 frt. Megyedévre 1 frt. Egy szám ára 10 kr. Előfizetések, reklamácziók és hirdetések Molnár Mlháli könyvnyomdájába intézendők. Közlemények a szerkesztő lakására — Felsőbányai-utcza 2-45-ik szám alá — küldendők. Nyilttér soronként ÍO Ver. Népmozgalmi adatok. A helybeli m. kir. áll. anyakönyvvezllői hivatal szivesaégébóT azon szerencsés hely*t- ben vagyunk, hogy már most az újév eső hónapjának elején közölhetjük az elmúlt 1898 év igen érdekes és felette tanulságos népm galmi adatait. Láthatjuk e számokból, hogy a múlt et sokkal kedvezőbb egészségi viszonyokat és által Iában minden tekintetben előnyösebb eredmé nyékét tüntet fel, mint az 1897-ik esztendő. A halálesetek száma nem oly nagy, a születéseké tetemesen gyarapodott s igy városunk lakossága ismét több, a tizezeret manapság valószínűleg jóval meghaladja. Egyébiránt ezt a jövő évi népszámlálás fogja kideríteni. Igaz ugyan, hogy a statisztikai adatok nem fognak össze esni a régi egyházak statisztikai adataival, s ha a lelkészek saját anyakönyveiket összehasonlítják az államiakkal eltérő eredményekre fognak jutni, igy pl. az ev. ref. és az ág. ev. egyházaknak kiterjedt szórványuk (diaspora) van, melyekben szintén fordultak elő, születési, halálozási stb. esetek, ezeket azonban a helybeli áll. anyakönyvi hivatal, természetesen, nem ölelheti fel, továbbá a házasságoknál, fájdalom, nálunk sem megy minden pár a templomba esküdni, megelégszik az állami összekötéssel, a Jelkészi anyakönyvek tehát e részben is eltérést fognak mutatni. Rendkívül előnyös dolog azonban az, hogy egy városnak, egységes népmozgalmai együtles képben tekinthetők át s különösen lanuságo- sak az anyakönyvi hivatal számadatai a betegségekre nézve. ILL láthatjuk, a tüdőbajok és a gyermeki bélbajok mily nagy kontingenst szolgáltatnak. Nagy előny büntető jogi szempontból is, hogy ma a halvaszülőtteket szintén elkönyvelik. Ezeket a szülésznők eddig rendesen eltitkolták, mert hát szégyenlette a nép s az egyház nem sokat törődött a kereszteletlen porontyokkal. Pedig sokszor ez a körülmény bűn esetekre is okul szolgálhatott. Ma az erre ver natkozó adatok világos számokban állanak előttünk. De hadd álljanak itt egész terjedelműkben maguk a nagyérdekü adatok: A nagybányai állami anyakönyvi kerületben az 1898. évben a házassági hirdetések száma volt 133. Házrumi) köttetett 98, vállán szerint elkülönítve: rom. kath. 25, ev. ref. 6, gör. kath. 24, izraelita 3. Vegyesek: rorn. kath, és ev. ref. 14, rom. kath., és gör. kath. 22, ív. ref., és gör. kath. 4, összesen 98. Született: 405, és pedig: fiú 206, leány 199, mely szegbe« a halva született és szülésközben elhalt 14, éspedig V fi és 5 leány, valamint az 1889. évben született Is utólagosan anyakönyvelt egy izraelita is bent foglaltunk. A halva született 14 gyermek vallás szerint a következőleg oszlik meg: rom. kath. fiú 3, leány 1, gör. kath., fiú 3, leány 4, izraelita fiú 3. Iker születés 6 esetben történt; vallás, nem és születési esetenkint elkülönítve: 2 leány rom. kath., 2 fiú, ág. hitv evang., 2 íiu izr., 2 leány izr.. 2 flu izr., 1 fiú ev. ref. es 1 leány rom. kath. A szülöttek között van 31 törvénytelen gyermek és pedig 16 fiú és 15 leány. Vallás szerint elkülönítve rám. kath., fiú 7, leány 6, ev. ref. fiú 2, gör. kath., fiú 5 leány 9, izraelita fiú 2. Külföldi illetőségű gyermek van 5; vallás és nem szerint róm. kaíh., leány 2, izraelita fiú 1, leány 2, Az elhaltak száma: 290, ezek között férfi 136, nő 154, a halva született és szülés közben elhalt 9 fiú és 5 leánygyermekkel együtt. Az elhaltak között van külföldi illetőségű 1 izr.. leáuif gyemmk is. Kor szerint elhaltak: 1—5 éves 134, 6—10 éves 8, 11—20 éves 10, 21—30 éves 13, 31 —40 éves 21, 41—50 éves 13, 51—60 éves 23, 61—70 éves 26, 71—80 éves 34, 81—90 éves 8, összesen 290. A halált okozó betegségek nemei szerint: Agyhűdésben 7, aggkori kimerülésben 41, aszkórban 1, agyvizkórban 1, bélhurutban 33, bélszáradásban 2, genny vérüségben 2, gyermekaszályban 1, gégesórvadásban 1, gyermekágyi nehézkórban 3, gyilkosság Lgümőkórban 1, görcsökben 5, gyomorrákban 2, gilisztakórban 1, hörggyuladasban 21,hashártyalobban 1, koponyarepedésben 1, koraszületésben 1, légcsőgyula- dásban 1, mellhártyalobban 3, méhlobban 1, mellrákban 1, merevgörcsben 1, nehéz fogzásban 1, nehéz szülésben 1, öngyilkos 2, orbancz 1, rángásokban 18, szivhűdés- ben 9, skárlátban 1, szivbántalomban 5, skorbut és elvetélésben 1, szamárhurufban 2, tüdőbélgümökórban 1; tályogban 1, tüdővizenyőben 1, tüdő és gége gümőkórban 1, tüdőlégdagban 1, tüdővészben 32, tüdőgyu- ladásban 20, vele született gyengeségben 31, vesegyu- ladásban 4, végkimerülésben 1, vérszegénységben 2, vérhasban 3, vizkórban 2, vörös himlőben 1, zúzda- kerék által történt agyonzuzásban 1. Születések és halálozások vallás szerint elkülönítve ; rám. kath., született fiú 68, leány 77 = 145, elhalt férfi 67, nő 64=13], szaporodás 14; ev. ref., született íiu 35, leány 21 = 56, elhalt férfi 18, nő 23 = 41. szaporodás 15; gór. kath., született 78 fiú, 81 leány = 159, elhalt férfi 43, nő 56 99, szaporodás 60; ág. hitv. evang., született fiú 2, leány 1=3, elhalt férfi 1, nő 3, apadás 1; izraelita született fiú 23, leány 19 = 42, elhalt férfi 7, nő 8 = 15, szaporodás 4. Házasságkötések, születések és halálozások havonkénti eredménye: Január havában: Házasság köttetett 10, szülelelt 41, elhalt 33. Februárban : házasság köttetett 9, születelt 35, elhalt 16. Márcziusban: házasság köttetett 3, született 32, elhalt 36. Áprilisban : házasság köttetett 7. született 34, el alt 23. Májusban: házasság köttetett 14, született 28, elhalt 21. Júniusban : házasság kötteti 6, született 30, elhalt 9. Júliusban : házasság köttetett 8, született 31, elhalt 24. Augusztusban : házasság köttetett 9, születetett 41, elhalt 25. Szeptemberben : házasság köttetett 4, született 40, elhalt 19. Októberben házasság köttetett 9, született 41, elhalt 24. Novemberben házasság köttetett 14, született 30, elhalt 27. Deczemberben : házasság köttetett 5, született 22, elhalt 33. Összehasonlítva az előző 1897. év eredményével: az 1897. évben volt a házassági kihirdetések száma 100. 1898. évben 133, több 33. Az 1897. évben házasság köttetett 66, az 1897. évben 98, több 32. A születések száma volt 1897. évben 377, az 1898. évben 405, több 28. A halvaszületett és szülés közben elhalt gyermekek száma volt az 1897. évben 8, 1898. évben 14, több 6. Iker szülés volt az 1897. évben 1 esetben, az 1898. évben 6 esetben, több 5. Törvénytelen gyermek született az 1897. évben 49, az 1898. évben 31, kevesebb 9. Az halálozások száma volt az 1897 évben 399, az 1898. évben 290, kevesebb 109. Lehoczky Emii. A nagybányai m. kir. bányaigazgatóság egyik fiatal tisztviselője dőlt ki az élők sorából éppen az uj esztendő kezdetén. Kevesen ismerték őt és családját, mivel nagybányai egy évi tartózkodása többnyire csak betegesA „NAGYBANYA ES VIDÉKÉ” tárczája. Emlékezés régiekre. Nagyzajtai Zajlay István nótáriusról luressé váll Nagypeleske község dúsgazdag földjs urát Pika. Miklóst sokan ismerték e vármegyében. Minden politikai és társadalmi mozgalmaktól tartózkodott, de annál szorgalmasabban vezette és gyarapította gazdálkodását, melyben elvét és akaratát ellentmondást nem tűrő szigorrral érvényesítette. Gazdálkodási tudását, tevékenységét és szigorúságát rokonai, jó barátai gyakran igénybe vették akként, hogy a tanulást nem kedvellő siheder korba lépett ifjakat hozzá küldték gazdálkodási gyakorlatra és erkölcsben javulásra. így kerültem én is Miklós bátyámhoz gazdasági patvariára. Tizennyolcz éves, egészséges, életerős ifjú, a tanulásra gyenge voltam, de annál inkább rajongtam a lovakért s különösen az agarászat volt vágyaim netovábbja. Midőn apám hozzá vitt, Miklós bátyám azzal fogadott. — Na urfi három hónap lesz-é az esztendő vagy teljes tizenkét hónap? — Kitartom én a-teljes 12 hónapot, csak bátyám elébb ki ne adja az elbocsátó levelet. — Nagy önbizalom, majd meglátjuk. Mikor apám haza utazott kézén fogott, egy kis egy ablakos szobába vezetett, melyben egy ágy, egy szék és egy ruha fogasnál egyéb nem volt, mondva ez lesz a szobád, melyben éjjel hálni fogsz. Kályha nincs, nem is lesz, majd fel melegít az ágyad és fiatal véred, melyet elpuhitani bűn. —1 Szolgálat leend 4 órakor felkelni, a lovaknak abrakot kiadni, az abrakolásnál a jószágok átélésénél jelenlenni, szántásnál az ekeszarvát fogni, napszámosokra felügyelni, a háznál pinezébe járni, fegyvereket, pipákat tisztán tartani, a lovakat jártatni, ha megparancsolom, agarászni menni. — Parancsaimnak feltétlenül engedelmeskedni, ellentmondást, engedetlenséget el nem tűrök. Megértette. Bár tudtam azt, hogy az eddigi palvaristák az öreg ur szeszélyeit, modorát ki nem állották, szigorúan elhatároztam, hogy én kitartom, hiszen legfőbb szenvedélyem a lovaglás, agarászat kielégítése kilátásba volt helyezve, a többi kötelesség teljesítése magától fog jönni. Elhatároztam a veit. parancsot szószerint teljesíteni, soha semmiben ellent nem állani. Ezen elhatározásom szigora betartása ..idézte elő az alább elmondandó eseteket, melyek szolgálati időmet az egy év eltelte előtt megrövidítették és az öreg ur általi elbocsáttatásomat előidézték. Egy száraz Őszi este vacsoraközben kiadta a rendeletet. — Urfi ! négy órakor felkél, az abrakolás és lovak takarítása után a háti lovat nekem, a Szellő lovat magának felnyergeli az agarakat összehívja, 7 órakor agarászni indulunk. Kissé megülődtem a rendelkezésen, mert a Szellő a négyes ezug ostorhegyese legkedvesebb lova voit az öregnek, nagyon eleven tüzes ló soha nem engedte, hogy. a kocsis, vagy bárki is reá üljön. Kérdőleg tekintettem az öreg urra, ki mérgesen reám rival : — Megértette, — úgy legyen. Reggel 7 órára a két ló megnyergelye, a kocsis a háti lovat, én a Szellőt vezetve az agarakkal a tornácz előtlt állottunk. Az öreg ur megjelen, háti lovára felül, nekem gúnyos mosollyal mondja. — Na ur(i nyeregbe, meglátom minő lovas vagyunk. Én a ló kantárszárát nyereghez szorítva ugróm a nyeregbe, nagy erőmbe kerül az ágaskodó s rohanni szándékozó lovat fékezni, hogy a bátyám poroszkálva menő lova elé ne törjek. Az öreg fél fejjel többször vissza sandítva leste mi fog történni velem, s önfeledten fejet bólintva fejezte ki megelégedését. Alig értünk ki a tallőra, fel ugrik egy nyúl, az agarak utánira, beszorítják a temetőbe s ott lefogják. A temető árka belől magasra volt feltöltve. Az árokhoz érve az öreg ur rám kiált. Utánna urfi, az agarak szét tépik a hyulat! En lovamról le akartam szálúi, hogy a temető árkán felugorva bemehessek. — Lóval át ugratni, kiált reám. Bár átláttam a lehetetlent, lovam ugrásra kényszerítem, a ló az árokszélén vissza bökken és vissza fordul. —r Ugratni, kiáltja ismét. Lovagló sarkantyúm a ló oldalába vágva kényszerítem az ugrásra, de azon perezben lábaim a kengyelből kikapom, a ló ugrik, de a magas partról hanyatt visszabukik, én a parton túlra vissza hajtódtam, a ló hanyatt az árokba szorul, a faluba kelleti szaladnom emberekért, kik a lovat kötelekkel húzták ki az árokból, szerencse, hogy nyaka nem tört. Karácsony estélyén vacsora után kiadja rendeletbe.
