Nagybánya és Vidéke, 1899 (25. évfolyam, 1-53. szám)
1899-02-26 / 9. szám
1899. Február 26. NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE. 9. szám. (3) Rendkívüli városi közgyűlés volt február hó 22-én, melynek fő tárgyaként szerepelt 25 képviselőnek javaslata az iránt, hogy a m. kir. pénzügyminiszter'um- nál az I. sz. felmérési felügyelőség itt maradása iránt a város küldöttségileg kérvényezzen. Turman Olivér polgármester mindjárt a gyűlés megnyitása alkalmával előadta, hogy ő a kataszteri hivatal áthelyezéséről a tél folyamán magán utón értesült s azonnal megtette a lépéseket a minisztériumnál, hol az illetékes tényezőkel eljárta, azonban már akkor oda nyilatkoztak hogy ez bevégzett lény, melyen segíteni nem lehet. A jelenvolt képviselők közül többen a polgármesteri válasz után is panaszkodva emlegették, hogy az áthelyezéssel az iparos, kereskedővilág és a háztulajdonosok mennyit veszítenek, hogy tőlünk mindent csak elvisz, nek, a helyett, hogy e végvidéki városba inkább kon- czenírálni igyekeznének oly tényezőket, melyek ennek felvirágzását mozdítanák elő, csak a legutóbbi időben helyezték át a vasúti altiszteket Szatinárra, a rézejtő müvet Beszterczére s most már a felmérési felügveiő- séget is elhelyezik, holott még dolga volna ezen a vidéken, abban a reményben, hogy a küldöttség panaszát meghallgatja a miniszter s ha már a kataszter visszahelyezéséről nem lehelne szó. másként fogja pótolni Nagybányát, a képviselők többsége megmaradt a mellett, hogy küldöttség menesztendő Budapestre, a határozat az lett, hogy Gellért Endre h. polgármester vezetése alatt Budapestre fognak utazni az önként, jelentkezők. 2. Olvastatott Szatmárvármegye közigazg. bizottságának határozata a gazdasági ismétlő iskola felállítása ügyében. Itt ismét újabb teher fog nehezedni a városra, a minisztérium, mint legfelsőbb fórum kimondta, hogy az iskola egy hó alatt felállítandó, a képviselet azonban, mivel a törvény rendelkezése szerint is, gazd. ismétlő iskola felállítására csak ott kötelezhető a község, hol a lakosság túlnyomó része gazdasággal foglalkozik, Nagybányán pedig a főfoglalkozás nem ez, hanem a bányászat, erre való tekintettel ismét felfolyamodik a miniszterhez, hogy ez állítólagos kötelezettség alól a várost oldja fel. 3. A sertéskonda tartás jogát 50 írtért Kegyes Károly helybeli polgárnak adja ki a város azzal a kikötéssel, hogy 1 frt 70 krnál magasabb dijat nem szedhet, a magánosok káráért felelős, s a kondát csupán a város által kijelölt területen legelteti. Ezenkívül kiköttetett, hogy tenyész igazolvánnyal ellátott két kant tartozik bérlő a kon- dában tartani, s ha valami járvány miatt a legeltetés betiltatnék, bérlő á várostól kárpótlást nem követelhet. 4-ik és talán legérdekesebb tárgya volt a közgyűlésnek Révész Lipót és társai vasúti vállalkozók kérelme a Zazar kavics kihasználásának engedélyezése iránt. Pár hónappal ezelőtt ugyanis Lüllei Imre és Szepessy Viktor 500 írtért bérbe vették a Zazarkavicsot a várostól azzal, ho’gy ők a Zsibói vasúthoz fognak szállítani. A vételárat le is fizették. Révész Lipót és társai, most sokkal többet ígérnek a városnak kérve, hogy előbbiekkel a szerződést bontsa fel. A közgyűlés azonban nem tartja méltóságával megegyeztethetőnek, hogy a már egyszer megkötött szerződést, minden igaz ok nélkül felbontsa, hanem Révész Lipót és társai tényleges vasúti vállalkozókat utasítja a kisajátítási törvényre, melynek alapján esetleg jogaikat érvényesíthetik. A .gyűlés 12 órakor ért véget. Szieber főigazgató jubileuma. Szieber Ede, a kassai tankerület főigazgatója, kinek felügyelete alá a nagybányai főgymnázium is tartozik, mint már említettük, most töltötte be tanügyi működésének 40-ik évét. A kassai tankerület tanárai fényes ünnepélyt rendeznek ez alkalomból a közszeretet és tiszteletben álló főigazgatójuknak. A rendezéssel a kassai két középiskola tanárkarait bízták meg. Az ünnepély ápril hó 9-én, a Szieber főigazgató székhelyén, Kassán fog megtartatni a tankerület összes tanárainak részvételével, a következő programm szerint: d. e. 10 órakor ünnepélyes Tedeum a premontreiek templomában s ezután ünnepély a főgymnázium dísztermében. Ez alkalommal egy díszes, albumszerü üdvözlő feliratot nyújtanak át az ünnepeltnek. Az üdvözlő beszédet Hodelz László, ungvári főgymn. igazgató s ez. főigazgató fogja tartani. Délben zártkörű családi ebéd lesz csupán a kerület tanárainak a részvételével. Itt egy értékes emléktárgyat adnak át a jubilánsnak, Schlott Gyula eperjesi főgymnáziumi igazgató üdvözlő beszéde kíséretében. Este a nagy közönség s az ünnepelt volt tanítványainak bevonulásával bankett lesz a Schalck- ház nagytermében. Itt a társaság nevében Vida Aladár nagybányai főgymnáziumi igazgató fogja az ünnepeltet üdvözölni. A rendező bizottság az ünnepélyre a közoktatásügyi minisztert küldöttségileg fogja legközelebb meghívni. Bányavásárlás. Frommer A. és társa londoni ezég Incze Sándor és érdektársai ilobai bányájukat 20000 írtért megvette. Mikor az avasán mulat. Czinczás Mihály avas felsöfalusi disznóhajtsár Nagybányán keresztül hajtott egy kondát, a város megtetszett neki s egyet gondolt magában, eladott tiz sertést és annak az árát úri módon ellumpolta. Ivott, szomorodnit, kávét, pezsgőt, végig járta az összes éjjeli mulató tanyákat. Mikor aztán úri hajlamait kielégítette, haza ment s ott azt állította, hogy a disznókat ellopták tőle. A csendőrök azonban nem akarták neki elhinni, visszahozták ide, hol aztán ki is sült turpissága s most erkölcsi katzen- jamerrel várja büntetését. Kegyes adakozás. A helybeli ev. ref. egyháznak a batyu bál jövedelméhez a toronyjavitás czéljára Szibert Adolf 2 frlot ajándékozott. E testvéries érzületről tanúskodó szives adományért hálás köszönetét mond az egyház nevében Gergely Károly ev. ref. lelkész. Bányaszerencsétlenség. Folyó hó 23-án a helybeli kincstári kereszthegyi bányában halálos szerencsétlenség történt. Deák István 36 éves, rom. kath. bányászember, reggel ép egészséggel szállott le a munkaszakra, otthon hagyva családját. Nem gondolta, hogy őket többé látni nem fogja. A bányászélet szomorú végzete utolérte az ifjú embert s a délelőtt folyamán már csak roncsolt, tagjait szállították ki, nem is többé lakására, hanem a kincstári kórház halottas kamrájába. Az orvosi tetemviz-galat megállapította, hogy dinamit lövés okozta halálát, a nagy feszerővel biró löveg, közvetlen közelében durrant, el s nagy mennyiségű követ hányt reá, Deák Istvánt arezon és mellen találva. — A szerencsétlen ember nagy csonttöréseket és zúzódásokat szenvedett. Hullája számos beható sebbel van borítva s a gyors elvérzés rögtöni halálát okozta. A lövés jobb szemét kiverte, jobb felkarját leszakította a hónaljban, bal alkarját a könyöknél, bőrét iszonyúan összepörkölte. Ominózus dolog, hogy Deáknak atyja is ezelőtt mintegy 30 évvel bányaszerencsétlenség következtében halt. meg. Az eset egyéb körülményeit a bányakapitánysági vizsgálat van hivatva kideríteni. Az iszonyú halállal kimúlt szegény bányászt nagy részvétközt temették el. Deákhoz közel dolgozott a .bányában Vargóczky Ferencz bányász is, a ki a nagy duranástól megsiketült, s hallását, még mindez ideig nem nyerte vissza. Deák István szörnyű halála úgy következhetett be, hogy a sziklába fúrt lyukba dinamilot nem fával, de vassal verte be, mitől a kő szikrát adva a dinamilot felrobbantotta. Ezt igazolni látszik az orvosi tetem szemle is. A nöegyesületi jelmezbálra jegyét utólagosan megváltotta özv. Ötömösy Gyuláné 1 írttal. A zsibó-nagy- bányai vasút építkezési vállalata pedig a nőegyesület czéljaira 10 frtot ajándékozott. Mindkét szives adományért ezennel hálás köszönetét mond a nőegyesület elnöksége. Esküvő. Várna László aljegyző f. hó 20-án vezette oltárhoz özv. Mán Viktorné köztisztelet és szeretetben álló leányát Otíliát Misztótfaluban A fényes lakadalmi men I d. u. 4 órakor indult a g. k. templomba, a hol Gitta Cornel és Brán Dénes esperes-plebánosok végezték az egyházi szertartást. A szüleiházból a menyasszonyt Brán Dénes szép költői formájú beszédben búcsúztatta el. A násznépet a vendégszerető házi asszony dus- teritékü asztalokal várta. Az első felköszöntőt Farkas Sándor mondotta az uj párra. Gitta Antal az örömszülékért emelt poharat, Gitta Cornél az ujpárért, Brán Dénes a násznagyokért a nyoszolyó lányok és vőféjekért, Gitta Victor a menyasszony édes anyjáért. Várna Elek a vendégekért stb. Vacsora után a társaság a Straszer zenéje mellett lejtette a tánezot, jó kedvvel egész viradtig. Rendkívüli közgyűlés Felsőbányán február 22-én A képviselőtestület ezen közgyűlésének első tárgya volt a Frommer A. C. Limited ajánlata a város tulajdonát képező alsó lisztelő malom megvétele ügyében. Nevezett ezég ugyanis érczelőkészitő-mű, horganykohó és hengermű, valamint a melléképületek felállításához szükséges építkezési hely megvételére, nevezetesen a kismalomért s az ehez tartozó vizesési joggal együtt 3000 fit, s a körülötte levő és a Ludmilla-Elmárk bányák zúzdái szabad területéért holdanként 125 frt vételárt ajánlott fel. A bizottság javaslata alapján ezen ajánlatot a.közgyűlés, különös tekintettel arra, hogy a tervbevett gyárak felállításától a helyi bányászat némi fellendülése remélhető, egyhangúlag elfogadván, határozatikig kimondatott, hogy addig is, inig a törvény értelmében a határozat meghozható s jóváhagyása kieszközölhető lesz, a kismalmot vizesé :i jogával s a hozzátartozó szabad területet a felajánlott vételárak hat. százaléka mellett a nevezett ezégnek 6 évre bérbeadja, úgy, hogy ha az eladás a hat év lejárta előtt is a legfelsőbb helyen jóváhagyva leend a bérlet megszűnik s az eladás fog irányadóul vétetni, hogy továbbá a Ludmilla-Elmárk zúzdái s Süssner-, Lánczkv- és Lipták-féle kertek által határolt területet [ is nevezett ezégnek eladni fogja. A szóban levő eladási ügy tárgyalására, figyelemmel az 1886. évi XXH. t-ez. 110. §-ára, közgyűlési határnapul folyó évi már- czius hó 28-ika tűzetett ki. —- Ez után a városi rendőrkapitány az éjjeli őri intézmény megszüntetése iránti javaslata tárgyaltatván, ennek a képviselő [ testület a bizottság javaslatával megegyezőleg helyt ád, az éjjeli őri szolgálatnak bakterekkel ellátását beszünteti s illetményeik terhére az éjjeli őri szolgálattételre három rendőrlegény felvételét határozza, megbízván a tanácsot, hogy a javasolt szolgálat mikénti teljesítése s életbeléptetése iránt intézkedjék. A bizottság ama javaslata, miszerint a tanács az éjjeli őr szolgálatnak csendőrökkel ellátása iránt előterjesztést tegyen, elejtetett. — A közgyűlés továbbá jóváhagyja a közös erdők mego-zfása ügyében a tanács által beterjesztett jegyzőkönyvet s elfogadja a közös erdők rendezése ügyében felolvasott beadványt. — Végre a csendháboritásról alkotott s jóváhagyott szabályrendelet a közgyűlésben meghirdeltetvén, tudomásul vétetett. Gyászlapot vettünk, mely Szűcs Gyula volt szatmárhegyi kapitány nejének haláláról ad hirt. Az élte delén elhalt úrnőnek Nagybányán is van rokonsága és ismerettsége, s igy a mélyen sulytott család bánatában városunkban is őszintén osztoznak. A gyászlap szövege ez : /.luliróttak a maguk, valamint az összes rokonság nevében is fájdalomtól megtört szívvel jelentik szeretett és felejthetetlen neje, illetőleg jó anya, leánya, menye, nővére, unokahug és rokonuk — Szűcs Gyuláné szül. Szerafin Natália úrnő folyó évi február hó 19-én, esti 7 órakor, hosszas szenvedés után, életének 36 ik és boldog házassága 19-ik évében történt gyászos elhunytát. A boldogult hült tetemei f. hó 21-én d u. 3 órakor fognak a gyászházban: IV. kér., zöldfa-uteza 2L szám alatt, a róm. kath. egyház szertartása szerint beszentelni és a központi sirkert- ben örök nyug ltomra tétetni. Az engesztelő szent mise áldozat pedig folyó hó 22-én délolőtt 9 órakor fog a sz Ferenczrendiek belvárosi templomában a Mindenhatónak bemutatta!ni. Budapest. 1898. fehruár hó 20-án. Áldás és béke hamvai felett! Szíics Gyűlt nyug. Szat- már városi alkapitány. mint férje Szűcs Ibolyka, Rózsika Elemér, Miklós, Gyula és Natália mint gyermekei. Gaál Mihályné szül. Kossá Magyari Natália (előbb Szerafin Antalné) mint édesanya. Szűcs Márton mint após. Gaál Mihály in kir. posta- és távirda-főtiszt, mint nevelő atya. Szerafin Elemér vármegyei utbiztos, Szerafin Valéria mint testvérek, özv. Szalay Imréné szül. K. Magyari Luiza, özv. Dumcsa Emil né szül. K. Magyari Ida mint nagynénjei, Csabi Chaby Ödön nyug. miniszteri osztálytanácsos, mint nagybátyja. K. Magyari Árpád, Gyula, Géza, Nándor, Erzsébet. Róza, Ilona, Dumcsa Elemér, Szalay Margit férj. Dr. Hadadv Enűréné, Szalay Jolán. K. Magyari Róza férj. Weiland Istvanné, K. Magyari Ilona és K Magyari Erzsébet férj Bursich Lajosm. mint unokatestvérek. Itt a tavasz! Mai számunkkal Vásárhelyi Gyula helybeli jónevü és sokszorosan kitüntetett ezégnek mag, rózsa és oltvány árjegyzékét veszik olvasóink. Nagybányáról csakugyan felesleges e részben más idegen ezégekhez fordulni, a Vásárhelyi szolid ezége j annyira kivívta az egri nevet, hogy ajánlgatnunk is szinte felesleges. Egy angol müvésztársulat érkezett városunkba s itt jövő kedden megkezdi előadását a nagyszállóban. Az előttünk felmutatott hírlapi czikkek és bizonyítványok alapján melegen ajánljuk a közönség figyelmébe Sauerteig József »a művész tanár« mint magat nevezi a mimikus, bűvész és művész elfeledteti a közönség buját-baját. Még az adóságairól is megfeledkezők, a ki végig élvezi klaszikusan komikus előadását. Ót megnézni és hallgatni páratlan mulatság a maga nemében. Uj üveg- porczelán és lámpa fiók telepet létesít városunkban Weisz Albert igen jó hírnévnek örvendő Szatmári kereskedő ezég, a volt Rózsa Károly féle üzlethelyiségben Ezen ezég mint az ország legnagyobb üveggyári vázlatainak, az egyesült magyarhoni üveggyárak részvénytársaságának főraktárosa, méltán számíthat városunkban kellő pártolásra, miután éppen ezen szakma a város igényeihez képest nem volt eddig kellően képviselve. Meghívó. A szatmárvármegyei Széchenyi Társulat évi rendes közgyűlését 1899. év márczius hő 1 -én d. u. 4 órakor Szatmáron a városház tanácstermében fogja megtartani, melyre a társulat tagjait és a társulat ügyei iránt érdeklődő közönséget — mintán külön meghívó nem bocsáttatik ki — ez utón hívja meg : a társulat múlt évi működéséről. 2. Emlékbeszéd boldog emlékű Kováts Eduard felett. Tartja: Sarma- ságh Géza titkár. 3. A jelen évi költségvetés bemutatása. 4. Az 1898. évi zárszámadás megvizsgálása és a felmentvény megadása tárgyában a választmány javaslata. 5. A »Nemzeti-Kaszinó« 709 frtos ezredéves alapítványa kamatának — a társulat által 50 írtra kipótolva — kiadása. 6 Elnökhöz legkésőbb a közgyűlést megelőző napon indítványok. Kegyes hagyomány. Folyó év január havában halt meg Szatmáron A'.m id Síndor suszter-mester, ki a nagybányai ref. egyháznak 500 frtot hagyományozott és ez által nevét s emlékét a jelen és .jövő nemzedék kegyeletes hálájára méltóvá tette. — Elhalta után az örökösödési eljárás hivatalból megindittatott, s a végrendelet hiteles másolata egyházunknak is megküldetett A végrendelet igy kezdődik’ »Alantiro't csekély vagyonom felett rendelkezem; mivel én semmit nem örököltem ; a mim van, magam kerestem; azért senkinek semmi köze hoz/á, mivel ma inég mindig magánosán élek, és a halál bizonytalan; azért azt tenni jónak látom.« Az 1. pontban temetéséről intézkedik, hogy az minél egyszerűbb legyen. A 2. pont szerint a felsőbányái ev. ref egyháznak hagyományoz 1500 frtot szegény iskolás gyermekek javára bizonyos kikötött feltételekkel. A 3. és 4. pont szóról-szóra igy hangzik : »3-szor A szatmári református egyház elemi iskolájába járó szegény tigyennekek téli ruházatára 1000 frtot alapitok, melyet más czélra nem lehet felhasználni 4-szer A máramorosszigeti, a nagybányai és a debre- czeni fő református egyházaknak éppen arra a czélra és feltétellel, mint a szatmárinak Írva van, hagyok egyenként 500 frt, szóval ötszázforintot, együtt 1500 frt, szóval ezer ötszáz forintot. Ha valami még fenn fog maradni, osztassák ki a felsőbányái református egyház szegényei között. A házam csak abban az esetben kell eladni, hogyha a bérösszeghez képest megfelelő összeget adnak érte, beszámítva a költséget és utána való járást. Ezen rendeletem saját kezűleg Írtam. — Kelt Szatmárit. 1894. aug. 3-ikán Almási Sándor, s. k.« stb.— Midőn e kegyes hagyományról e lap* utján hitsorsosaimat és általában a Lanügy iránt érdeklődő közönséget értesíteni kedves köteleségemnek tártom, a boldogult hagyományozó áldott emlékét, addig is, mig jegyzőkönyvünkben hivatalosan megörökítjük, a jótékonyság iránt fogékony lelkek hálás kegyeletébe ajánlom. Gergely Károly ev. ref. lelkész. Tessónyi Margit remek Scherzója, melyet a múlt nyákon Nagybányán oly bravúrral mutatott be egyik hangversenyen, megjelent Bárd Ferencz és testvére kiadásában. A csinos kivitelű mű ára 1 frt. Kapható minden könyvkereskedésben. Zenekedvelők figyelmébe melegen ajánljuk.
