Nagybánya és Vidéke, 1899 (25. évfolyam, 1-53. szám)

1899-12-24 / 52. szám

1899. Deczember 24.

A gyermekvilág legszebb álmai az év legridegebb szakára esnek. Minő ellentét, a friss erő, az üde élet akkor örül, mikor a természet a maga kopársá- gával a halált példázza. Azt hisszük, hogy a husvét, vagy a pünköst szebb ünnep, mert akkor erdő, mező, madársereg velünk együtt ünnepel s pedig nem úgy van, nincs a kereszténységnek szebb ünnepnapja a karácsonnál.

Üzletemberek, élelmes vállalkozók és kereskedők ki is aknázzák a mi karácsoni elolvadásunkat.

Reklam-reklamot ér. Én 250 drb karácsonfa díszt adok 1 írtért, én meg 300-at. Nállam kaphatók a legszebb automata játékok* (gyerek se kell hozzá) nállam meg a legédesebb robbanó czukrok. Ütik a nagy dobot s a közönség költi millióit, melyekből, fájdalom, legtöbb Becsbe vándorol.

Pedig a gyermek jobban örül egy darab fának, melyből ő bábut, gyalut vagy tornyot készít, jobban örül egy darab papirosnak, melyre valami ákumbáku- mot rajzolt, mint a fonografos babakisasszonyoknak, vagy akármilyen mesterkélt dolognak.

Az apák pedig jobban örvendenének, ha egy szép napon arra ébredenének, hogy nincs adósságuk, s az angyal minden pénzintézetet és minden telekkönyvet elvitt kriszkindlibe a muszkáknak vagy búroknak.

Ennek daczára költekezni kell az eszméletlenségig. Irigyelt az az ember, kinek mindössze 20—30 Írtjába kerül a karácsoni bájos meglepetés, aztán nem sokára az uj év is beköszönt, mikor annyi szeretetet tapasztal az ember csodálatosan éppen azok részéről, a kik máskor reá se néznek vagy pláne először mutatkoznak be.

A kor divatja mellett szinte pompásan veszi ki magát, hogy a magas állam éppen most nyomorgatja a lakosokat az adóért. A végrehajtó jobb ügyhöz méltó ri ka odaadással tesz ünnepi viziteket minden második háznál s az ünnepi garast besepri az államkasz- szába, mert bizony az államnak is sok meglepetésre kell készülnie, nem törődhetik a kriszkindlivel, mivel »prima persona sum ego, quia potior sum.«

Szinte megdöbbentő vonás ez, melylyel szemben csakis a szeretetnek amaz őszinte melegsége képes némileg vigasztalni, a mely az idén is oly szépen nyilatkozott meg az iskolás gyermekek és munkaképtelen szegények fölsegélyezésében.

A nőegylet, a katholikus, a protestáns egyház, a községi iskola egyaránt humanistikus munkát végzett, midőn az éhezőnek betevő falatot adott, a mezítelent felruházta s a szegényeknek is prédikálta így az evangéliumot.

Jótékony meleg a dermesztő hidegben, szemet gyönyörködtető fény az önzés sötétségében.

Boldogan tölthetik tehát a szünidőt a koldus gyermekek, a megtört aggastyánok is, Jézus szelleme őrködik felettük.

A diákok már egészen másképp vannak, az ő kriszkindlijök az, ha egy-két 4-est visznek haza karácson szombatjának tiszteletére. Bizony sok háznak ilyen meglepetés jutott, hát kinek-kinek a maga módja szerint, sokfélék lévén az emberek, sokfélék az örömek is, »melyekhez hasonló lyókat kiván«

a krónikás.

Magyar Nemzet.

A modern sajtó hatalmasan kibontotta a gondolat szárnyait. Eszmék és tervek manapság megvalósulnak sokkal rövidebb idő alatt, mint a mennyi ezelőtt azok megérleléséhez kellett. Az események viharmódra száguldanak és ezernyi mértföldeket s műveltség és tudás a köznapi forgalomban értéktárgyaká lettek.

A rotácziós gép tökéletesen átalakította a hírszolgálat egész szervezetét. Az anyag bővült, a feldolgozás sokoldalúbb lett, uj formák alakultak ki az ujságcsinálás technikájában s az olvasó-közönség légmesszebbmenő igényeihez simult minden tényező, a mely a hirlapirás és hirlapterjesztés szolgálatában áll.

A »Magyar Nemzet« a mely a nagy és magasztos szabadelvű tradicziók zászlaja alá toborzottá Jókai Mór és Beksics Gusztáv főszerkesztők és Adorján Sándor felelős szerkesztő vezetésével az újságírás legedzettebb munkásait, készen találta az »Atheneum« részvénytársaságnál mindazokat az eszközöket, a melyekkel a legtökéletesebb módon megfelelhet maga elé tűzött feladatának: komoly, megbízható, érdekes és irodalmi színvonalon álló czikkekben és közleményekben gyorsan beszámolni az eseményekkel, hozzászólni minden aktuális kérdéshez és irányt adni a véleménynek.

Széles összeköttetései az összes politikai pártokkal lehetővé teszik, hogy a »Magyar Nemzet« az országos és pártpolitika egész szövevényét éber figyelemmel kísérhesse, a készülő eseményeket az összes lapoknál jóval előbb jelezhesse, s a politika kulissza- titkairól idejekorán tájékozást nyújthasson.

Az osztrák eseményekről naponta kétszer kap a Magyar Nemzet megbízható és kitűnően értesült tudósítójától telefonértesítést, külföldi hírszolgálatát pedig a világ összes fővárosaiban megbízott elsőrangú hírlapírók végzik távirati utón. A czivilizált világban nem képzelhető oly esemény, melyről egy-két óra alatt már távirati értesítés ne érkeznék a Magyar Nemzet szerkesztőségéhez.

A művészek és művészetek világában, a főváros intéző köreiben, a mezőgazdaság, kereskedelem és ipar összes testületéiben elsőrangú czikkel van képviselve a »Magyar Nemzet« s azért nem kerülheti figyelmét

NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE.

semmi, a mi az újságolvasót, bármely irányban is érdekelhetné

Egy nyüzsgő hangyabolyhoz hasonlit a »Magyar Nemzet« szerkesztősége egész napon át. Attól a pillanattól kezdve, a mikor a kora reggeli órákban az első posta megjelenik, a hírszolgálat egész gépezete működni kezd. A tudósitók egész raja jön és megy; gyűjtik a legaktuálisabb híreket s lázas sietséggel dolgozzák fel a különfélébb rovatok számára. S jönnek halomszámra táviratok és levelek vidékről, Bécs- ből, Berlinből, Párisból és Londonból. Közben számtalanszor csilingel a helyi telefon, a melyen külső munkaársaink tesznek jelentéseket, vagy érdeklődők tudakozódnak s közölnek híreket. A rovatok vezetői az igy egybegyült anyagot osztályozzák és megrostálják kiosztják a munkatársaknak megfelelő feldolgozásra s minden órában garmadaszámra halmozzák fel a szerkesztő aszlalára a kéziratokat, a melyek a nap eseményeinek históriáját és kritikáját foglalják magukban

A leglázasabb muakaidő délután 2 órától l/25-ig tart. Két óra után érkeznek a parlamenti tudósitók a szerkesztőségbe, a kik a házban történetekről, a folyosók életéről s a klubok intim eseményeiről számolnak be. A bécsi és külföldi híreket a villámszárnyain ekkor hozza a táviró és telefon s a gazdasági élet élénk lüktetését, tükrözik vissza a helyi, bécsi és külföldi börzékről érkező tudósítások. A reporterek ebben a rövidre szabott időben gyűjtik százfelől az érdekes újdonságokat, s még azokról az eseményekről is, a melyek lapzárta után történnek előzetes tájékozást szereznek és adnak.

A vezérczikkek, a melyeket az ország első pub- liczistái írnak, többnyire a parlament után készülnek s mindig a legaktuálisabb eseményekről mondanak véleményt.

A tárcza és színházi rovat a legjelesebb irók kezében van. Abban mindig az irodalom java, az az utóbbiban pedig a legújabb s legérdekesebb tömérdek hir lát napvilágot.

S mikor a széditő munka véget ér s a tömérdek fáradság eredménye csillogó ólomkolumnákba öntve a nyomda óriási pinezéjébe kerül a hatalmas körforgó-gép fülsikető kattogása és dübörgése közepette születik meg az újság, a »Magyar Nemzet.«

S megszületik sokkal hamarább, mint a nap elmúlása. A »Magyar Nemzet« ugyanis azt a kiszámit- hatlan előnyt nyújtja olvasóinak, hogy 12 órával előzi meg az összes fővárosi napilapokat s ugyanakkor, a midőn itt fővárosban a reggeli lapokat olvasni kezdik, a »Magyar Nemzet« már az ország legtávolabbi vidékein is elmondja a tegnap összes eseményeit. A »Magyar Nemzet«-et már az esti vonatok röpítik a szó szoros értelmében a Kárpátoktól Adriáig s daczára annak, hogy már este 6 órakor jelenik meg, mindent tud és mindent közöi, a mit a többi lapok csak másnap reggel hoznak.

A munka nagyszerű beosztása, a rendelkezésre álló sok és kipróbált újságírói erő, a tökélyig fejlesztett nyomdaipar s egy hatalmas szervezetű kiadó- hivatal teszik csak lehetővé, hogy ez a rengeteg gépezet mindennap fennakadás, sőt a legcsekélyebb zavar nélkül végezhesse széditő feladatát,

Különfélék.

Lapunk tisztelt előfizetőinek, olvasóinak s különösen munkatársainknak boldog karácsoni ünnepeket kívánunk.

Személyi hir. Dr. Komoróczy Iván helybeli szol- gabiió, tiszteletbeli főszolgabíró, e hó 16-án Budapesten letette a jogtudományi szigorlatot s igy varmegyei tisztikarunk e rokonszenves tagja most már két doktori diplomával dicsekedhetik.

— Az uj ref. pap beiktatása. E hó 17-én ment végbe Soltész Elemér nagybányai ref. lelkész beiktatása igen nagy számú érdeklődő közönség jelenlétében a templomban. A beiktató beszédet Sátor Dávid, mint esperes-h'dyettes tartotta, nagy hatással, mire az uj lelkész beköszöntő beszédet mondott. Először áldozott az elhunyt ideális lelkipásztor: Gergely Károly emlékének s aztán igen érdekesen fejtegette azokat a követelményeket, miket vagy helytelenül, vagy helyesen elvárnak a paptól s megfestette a lelkész ideálját úgy, a mint az az ő képzeletében él. Az uj lelkész finom modora, kedves megjelenése és korrekt előadása az összes jelenvoltak rokonszenvét megnyerte. A lelkészlakon az esperes-helyettes a pecsétet és a templom kulcsait adta át a beiktatottnak, tisztelgett a ref. pres- byterium, az ág. ev. egyház presbyteriuma, a református nők, persze mindez beszédek nélkül nem mehetett végbe. Pont 1 órakor közebéd következett a Nagyszálló dísztermében, hol vidám hangulatban mintegy 100-an mulattak együtt a legkülönbözőbb állásbeliek, felekezeti különbségre való tekintet nélkül. Az étlap következő volt: Leves, tüdős rétes- és barna hab-lepény- nyel. Nyúl gerincz vajas pástétommal és pörkölt. Vegyes sültek saláta és compottal. Túrós csusza, almás és crémes bélés. Gyümölcs. Fekete kávé. Bor és ásványvíz. A vendéglős kitett magáért s határozottan dicséretet és elismerést érdemel. Az első felköszöhtőt Sátor Dávid esp.-helyettes mondta a királyra, mit a jelenvoltak állva hallgattak meg. Másodikat Egly Mihály főjegyző a város nevében az ünnepeltre, Églynek már másodszor volt alkalma az uj lelkészt felköszönteni, a mennyiben a vasútnál is remek beszéddel üdvözölte őt. Vass József segédlelkész Soltész Elemérre, uj főnökére. Soltész E. a püspökre, esperesre ésegyházra. Sátor D. Gergely Györgyre. Incze Lajos a beiktatásra érkezett

52. szám. (5)

vendégekre. Szerencsy József a lelkész szüleire. Soltész János az egyházra. Kun Béla debreczeni joghallgató az uj papra. Zsigmond Sándor püspök-helyettes a szeretet szellemére, mely Nagybányát áthatja. Vída Aladár az egyháztanácsra, Bányay József a jelenlevő prépostra, Rátz Pálra. Rátz Soltész Elemérre. Kiss Gábor Sátor Dávidra. Beregszászy Sámuel a különböző vallásfelekezeteid egyetértésére. Soltész E. a jelenlevő közönségre. Zsigmond Tordayra. Vass József Révész Jánosra. Révész János Soltész Elemérre. Németh József a debreczeni ifjúságra. Stoll Béla Zsigmond Sándorra mondott köszöntőt. A közebéd általában igen jól sikerült, a barátságos szellem és jó egyetértés, mely azt mindvégig jellemezte, bizonyos magasabb szinvonvonalra emelle ezt az összejövetelt. Este 8 órakor Torday Imre házánál díszes vacsora volt, melyre a ref. egyház, ág. ev. egyház, város stb. tagjai és tisztviselői közül 30-an voltak hivatalosak. 18-án délben Géresy János adott ebédet az idegenből ide érkezett vendégek tiszteletére, a kik aztán még ugyanaz nap haza utaztak.

Nyilvános köszönet. A nagybányai részvénytakarékpénztár a helybeli izr. nőegyletnek húsz Koronát volt kegyes adományozni. Fogadja ez utón is hálás köszönetünket. A nagybányai izr. nöegylet elnöksége.

Emlékeztető. A róm. kath. egyházi zene javára műkedvelői előadás decz. 26-án a díszteremben. Színre kerül »Az édes« népszínmű Bokortól. Kezdete este 7 órakor. A rendezőség kéri a közönséget pontos megjelenésre.

A Lendvay szoboralap javára adakozás a helybeli polg. leányiskola igazgatónéjának 16. sz. gyüjtőivén: Vaigandt Anna igazgatónő 2 frt, Röszner Valeria 50 kr, Kiss Gáborné 50 kr., Schönherr Ilona 50 kr., Gály Lajosné 50 kr., Degré Etel 50 kr. A felsőbányái műkedvelők színi előadásának jövedelme 25 frt. Összesen 29 frt 50 kr'. A lelkesen felkarolt ügy nevében fogadják hálás elismerését és meleg köszönetét az elnökségnek.

A pénzügyőrség jan. 1-én a Hid-utczába teszi át hivatalos helyiségét, a mennyiben már tavasszal hozzálátnak az igazságügyi palota építéséhez.

A jókedvű adakozót szereti az Ur. Szegény gyermekek karácsoni ajándékára adakoztak: Kádos Juliánná 1 frt, Szendy Antalné ruhaneműt, Molnár An- talné ruhaneműt, Lajos Györgyné 1 frtot és ruhaneműt, a nagybányai részvénytakarékpénztár 10 irtot. A készpénz adomány összege az Ember Elekné által korábban adományozott 5 frttal: 17 frt. A jótett önmagában hordja jutalmát! Soltész Elemér, ev. ref. lelkész.

Városi közgyűlés volt ma d. e. 10 órakor Gellért polgármester elnöklete alatt. 1. Polgármester jelenti, hogy a m. kir. belügyminiszter a város területén fogyasztott bor, hús és égetett szeszes italok után fizetendő fogyasztási adópótlékok kivetése, beszedése, ellenőrzése és kezelése tárgyában alkotott szabályrendeletet jóváhagyta. Tudomásul szolgál. 2. A legtöbb adót fizető képviselő-testületi tagok névjegyzékének megállapítása 1900. évre bemutattatik, e szerint kimaradtak a virilisek közzül: Robelly Lajos, Simái Tivadarné, Turman Miklós, Farkas Mózes, Mikó Béla, Rosenfeld és M. Schück Izidor, A. Nagy Sándor, But- tyán Géza. Bejönnek, mint uj virilisek, Steinfeld Lipót, Hudoba G., Gondos Mór, Hirsch Ödön, Moldován Miklós, Szabó Adolf, Leopold-bánya, Turman Olivérné. A közgyűlés az uj névsort jóváhagyja. 3. A Laposerdő 6 évi vágásterületéről eladott famennyiség vételárának hova- forditása tárgyában hozott közgyűlési határozat ellen Bay Lajos és Makray M. fellebbezést adtak be, mely fölterjesztetett. 4. A Lapos- és Nyirerdők, valamint az 1883. XX. t.-cz. 2. §-a alá nem tartozó magánbirtokok vadászati jogának bérbeadása felett megtartott árverés eredménytelen lévén, a jog 50 írtért Dr. Makray M.-nek adatott ki. 5. A bérezés erdei vadászati jog bérbeadása tárgyában tanácsazt javasolja, hogy erdőtanácsosnak adassék a bérlet, a közgyűlés ezt elfogadta. 6. A helybeli gazdasági-egyesület a tenyészállatok ellátását drbonként 200 frtért vállalja, a közgyűlés az ajánlatot elfogadta. 7. a megüresedett iskolaszéki tagsági helyre Moldován Lászlót választották. 8. Az ipariskolai felügyelő-bizottságba két kereskedőt beválasztottuk u. m. Spinetti Sándort és Hoffman Árpádot 9. A közsegélyezés módja és mérvéről alkotandó szabályrendeletet letárgyalta és elfogadta a közgyűlés s végül 10. özv. Nyirő Sándorné megállapított tüzifailletményét 1900. évre is kiutalta.

Uj évi üdvözleteiket a nőegylet javára megváltották Molnár Mihály üzletében kitett íven: Nagy György 5 frt, Molnár Antal 50 kr., Svaiczer Ilka 2 frt, Svaiczer Gábor 1 frt, Baskovich Gyula 1 frt, Bencsik János tanár 1 frt, Stoll Béla 1 frt, Gellért Endre 1 frt. Összesen 13 frt 50 kr. Az ivén még mindig lehet megváltást eszközölni, mivel lapunk legközelebbi száma deczember 31-én fog megjelenni.

A nagybányai gazdasági-egyesület folyó hó 26-án d. e. 10 és fél órakor, a városháza tanácstermében rendes közgyűlést tart, melyre a tagokat tisztelettel meghívja — Nagybányán, 1899. deczember hó 23-án. Szabó Adolf, elnök. Tárgya: 1. Gazdák biztositó szövetkezeténél 10 üzletrész jegyzése. 1. Tenyészállatok ellátásának kérdése. 3. 1900. évi költségelőirányzat megállapítása. 4. Indítványok. >

A két szegény honvédnek lapunk szerkesztőségéhez Kállay Kornél 5 frtot, N. N. Budapestről 3 frtot, N. N. Nagybányáról 3 frtot, Czarich Ida 50 krt, Székely Árpád pedig egy öltözet ruhát küldött. A honvédegylet elnöke a 11 frt 50 krt megosztotta e hó 22-én Pityik László veressapkás honvéd és Argyelán Miklós világtalan között, az öltözet ruhát az utóbbinak adta. A honvéd-egylet elnöksége a nemes szivü adakozóknak hálás köszönetét mond.