Nagybánya és Vidéke, 1899 (25. évfolyam, 1-53. szám)
1899-12-10 / 50. szám
NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE 50. szám (3) | Buhl Károly. | A kincstári tisztviselői kar egy derék, rokonszenves tagja hunyt el a napokban Budapesten. A nagybányaiak jól ismerték >Buhl bácsit« a fernezelyi főnököt, ki szívélyes, barátságos modorával, jóizü adomáival s ha arra kerül! a sor gyönyörű dalaival lelke volt a társaságnak. Szorgalmas, becsületes tisztviselő volt s őszinte ember, tiszteletben és szereiéiben az egész környéken. Nem régiben nyugdíjba ment a fővárosi tisztviselő telep e, ott elköltözködése után pár nap múlva nejét elvesztette s most maga is utána ment hőn szerető hitvesének. Az újkor nem terem oly nyiltszivü, kedves, őszinte és igaz embereket, ezért sajnáljuk nagyon Buhl Károly halálát. A család gyászlapja ez: Alulírottak, a kiterjedt rokon-ág nevében is mély fájdalomtól megtört szívvel jelentik, hogy forrón szeretett felejthetetlen apjuk, illetőleg apósuk, nagyapjuk Buhl Károly nyug. főbányatanácsos folyó évi deczeember hó 2-án délután 2‘/2 órakor hosszus szenvedés és a halotti szentségek ájtatos felvétele után életének 69. évében jobblétre szende- rült. A drága halott hült tetemei folyó évi deczember hó 3-án délután 3lfa órakor fognak a gyászházban : Békásmegyeri tisztviselő telep a római kath. egyház szertartásai szerint ünnepélyesen beszenteltetni és a békásmegyeri sirkertben örök nyugalomra helyeztetni. Az engesztelő szentmise-áldozat a megboldogult lelki üdvéért folyó évi deczember hó 4-én reggeli 8 órakor log a békásmegyeri plébánia templomban a Mindenhatónak bemutattatni Békásmegyer, 1899. decz. hó 2-án. Az örök világosság fényeskedjék neki! Mar- tiny Lászlóné szül. Buhl Irma, Buday Béláné szül. Buhl Irma gyermekei. Martiny László, Buday Béla vejei. Martiny Károly, László és Béla, Buday írón és Béla unokái. Kérelem. A helybeli jótékony nőegyesület a szép karácsonyi ünnepeket pártfogoltjai: a szegények és az egyesületi két kisdedóvodába járó apró növendékek számára ajándékok szétosztása és karácsonyfák állítása által mint az előző években, úgy az idén is örvendetesekké óhajtja tenni s hogy e szép alkalommal a jótékonyságot minél nagyobb mértékben gyakorolhassa s a béke és szeretet nagy ünnepén a szegényeknek és árváknak minél több örömet szerezhessen, felkéri városunk nagylelkű közönségét, szíveskedjék a jelzett czélra akár pénzbeli adomány, akár más alkalmas tárgyak, u. m,: ruhanemüek, élelmi szerek, játékeszközök stb. felajánlása által őt a jótékonyság és emberszeretel nemes munkájában támogatni. A szives adományokat az egyesület elnöke veszi át, ki azokért az egyesület nevében előre is hálás köszönetét nyilvánítja A szegények számára mint ajándékok a községi el. iskola e czélra ájengedett földszin a helyiségében már a jövő vasárnap, azaz deczember 17 -en szétosztás alá kerülnek, mig a karácsonyfa felállitási ünnepélye a kereszthegyi kisdedóoódában decz. 22-én d. e. 10 órakor, a veresvizi kisdedóvódában pedig ugyanezen napon d. u. 3 órakor fog megtartatni. — Tisztelettel Nagybányán, 1899. deczember 8. A jótékony nőegyesület nevében; Lakatos Ottó, e. titkár. A könyörületes szivekhez. Van Nagybányán két elhagyott honvéd, mindkettő ott harczolt a névtelen hősök között, erőteljes ifjú korában, mint daliás katona. Ma az egyik tehetetlen öreg, 9 hónap óta nehéz fekvő beteg, a másik teljesen világtalan A könyörületes emberbaráti szivekhez, fordulunk, hogy az illetőknek, legalább tekintettel a karácsonyi szent ünnepek közeledtére, akár pénzbeli segélyt, akár élelmet, fát. vagy ruhát adományozni kegyeskedjenek. Szerkesztőségünk, a honvéd-egylet elnöke utján közvetiti a segélyt s az elnökség köszönettel nyugtázni fogja e lap hasábjain. Gyászhir. Szilágyi László hódmezővásárhelyi mérnököt nagy csapás érte kis fiacskájának halálában. 1809. Deczember 10. Fordított rendje a természetnek, mikor a szüle temeti gyermekét s ezért oly igen nehéz a fájdalom, mit a kis koporsó mellett érezünk. Az Ég Ura adjon vigaszt a megszomorodott családnak! A halálesetről következő gyászlapot vettük : Szilágyi László és neje Takó Hona mint szülők, Szilágyi Levente és Lenke mint testvérek, továbbá özv. Szilágyi Istvánná szül. Torday Borbála, és özv. Takó Ferenczné szül. Bartha Lidia mint nagyszülők, úgy, maguk, mint rokonaik nevében is fájdalomtelt szívvel jelentik forrón szeretett kedves kis fiuknak, testvérüknek, illetve unokájuk és rokonuknak Szilágyi Laczíkának f. év. decz. hó 3-án este 9 órakor rövid, de súlyos szenvedés után 9 hónapos életkorában agyhártyagyuladás következtében történt elhunytét. A boldogult drága gyermek f. hó 5-én délelőtt 10 órakor fog a halottas háztól (Andrássy-utcza 22. sz.) a reform, egyház szertartása szerint az Arany-temetőben örök nyugalomra elhelyeztetni. H.-M.-Vásárhely, 1899. decz hó 4-én. Áldás és béke a kiszenvedett drága porain 1 Házasulok kihirdetése. Kihirdetés alatt állanak: Bertyán György és Egli Emilia, Kornélia, gardánfalvai lakosok. Tündér látványosság tárul most minden este a Kossuth Lajos-utcza sétálói elé. A Budapesti Poiiklinie kai Egyesület nagy jótékonysági sorsjátékénak vállalata kirakatában ugyanis villamos lámpák fényözönében láthatja a közönség a főnyereményekül szolgáló pompás gyémántos ékszereket, melyek méltók volnának egy királynő ékességéül is. — E főnyeremények együtt 200. ezer korona értékű fejedelmi ajándékot képeznek ; ezt az ajándékot fogja ágyanis a szerencse Istenasszonya a nevetséges kicsiny betértért egy-egy koronáért — ennyi egy sorsjegynek ára — valakinek az ölébe dobni. Bizonynyal nincs egész Magyarországon hölgy, aki ne volna hajlandó ilyen csekély összegért megszerezni annak lehetőségét, hogy a legpompásabb diadémből, kollierből, karpereczekből, mellűiből, fülbevalóból std álló valóságos kincstár birtokába jusson. Sorsjegyek egy koronáért minden sorsjegy elárusító üzletben kaphatók. A locomobil és cséplőgép kezelők tanfolyama az állami felső ipariskolában (Budapest, Vili. kér., Nép- szinház-uteza 8. sz. a.) jövő évi január hó 2-án nyílik meg s április hó 10-ig tart. E tanfolyamon a gőzmozdonyok (locomobilok) és cséplőgépek szerkezete és kezelése fog taníttatni. Tanulókul felvétetnek a 18 életévöket betöltött Írni és olvasni tudó önnálló lakatosok, kovácsok s a különböző gépgyárak főbb munkásai, továbbá gazdatisztek, birtokosok, géptulajdonosok. A belépők erkölcsi bizonyítványt tártoznak előmutatni, a nem önnálló munkások ezenkívül, ha munkába állanak, a munkaadótól kiállítandó munka- bizonyitványt, ha nem állanak munkában, munkakönyvüket tartoznak benyújtani. A tandíj 8 frt, a mit a beiratkozás alkalmával kell lefizetni. A beiratások f. évi deczember hó 15-ik napjától 21-ig napjáig tartatnak az intézet helyiségében. Vidékiek a tandíj beküldése mellett levélben is beiratkozhatnak. A vidékről jövő tanulóknak január 2-ik napján délelőtt kell személyesen megjelenniük az intézetben Két évtizedes múlt áll immár a Pesti Hírlap mögött. Két évtized bizonyítja, hogy hazánk e legelterjedtebb s igy legjobbnak elismert lapja méltó utódja lett a dicső emlékű Kossuth Lajos történelmi nevezetességű Pesti Hírlapjának. Ki vonhatná ezt kétségbe ?! Hisz a Pesti Hirlap — mint a huszonegy év alatt megjelent minden sora bizonyítja — szabadelvű minden irányban, úgy politikai, min társadami téren : független föl- és lefelé, a hatalommal és a nagyközönséggel szemben egy ránt ; demokratikus minden izében s csiiggedetlen hirdetője, terjesztője és rajongó hive a társadalmi egyenlőség megszentelt elveinek. Szabadelvüség, függetlenség, demokratikus egyenlőség j — volt és marad a Pesti Hirlap programmja. É programmra esküszik, e programúihoz hű maradt I kozásba merülve találtam. Arca halványsága s bágyatag nézése erős napi mnnkát árulának el. Az asztalon szétszórt könyvek hevertek, s egy pár félig rágott tollszár, a padló pedig tele volt szórva összetépett papirossal. Felsóhajtott. — Mily könnyű is annak a Jókainak. — Miért, ha szabad kérdenem ? — Óh! mily nagy külömbség az, hogy minő helyen ir az ember. Jókainak téli kertje is van, pillantása virágokra esik, ha feltekint vagy festői remekekre, melyeknek látása hangulaton, invenciót kelt s a képzeletet magas szárnyalásra készti. Ah, itt e kopár négy? fal között. . . . Beláttam, hogy igaza van. Még az nap összevásároltam egy csomó muskátlit és leandert,s valóságos lugassá varázsoltam a kopár négy falat. Aztán a zsib- árustól beszerzett holdvilágom tájképeket úgy helyezém el, hogy ha véletlenül a plafondra is esnék a tekintete, ott is legyen valami, ami invenciót kelt. — Mily jó ön uram! s kezét csókra nyujlá. Másnap már megvolt az invenció, de mi haszna, a felhallatszó folytonos kocsizörej a legszebb gondolatait is elriasztó. Beláttam hogy igaza van. Tenni kellett valamit, mert már csak pár nap választott el a felolvasástól. Eszmém támadt. Vettem két szekér szalmát s azon ürügy alatt, hogy nagy betegem van, az utczát a ház előtt arasznyira hehintetém; nem is hallatszott föl hozónk egy mukkanás sem. Két nap múlva, mikor ép a konyhába voltam elfoglalva, feleségem kérdi a Marcsától: — Itthon a nagyságos ur ? — Igen, instállom, rántáslevest csinál. ■— Mondd, hogy kéretem egy szóra. Beléptem. Gyönge, elhaló hangon azon kezdé, hogy az utóbbi időben a fejfájás annyira kínozza, hogy müvét elkészíteni nem képes. Az idő is rövid, a felolvasást próbálgatni kellene, hát mit csináljunk? Engem, aki egy pár hete rántott levesen, meg vendéglőbeli kispörköltön élősködtem, a fényes bankett reményével vigasztalva magamat, e kijelentésre a guta kezdett kerülgetni. —- Asszonyom! dadogám, hoztam invenciókeltőt, ... se kocsizörej. . . . — Ah e migrén! . . . — De a felolvasás? — Lehetetlen, . . . nem birom, . . . hacsak nem szerzünk valahol. ... — Mit? — Teszem egy humoreszket. — Hol? Valamelyik Írótól. . . . Tudja, valami szellemes, ötletektől sziporkázó humoros dolgot, melynek vidám, üde lég lengje át egész szellemét, azután valami meglepő, csattanós fordulattal végződjék. — Értem ............ — Ha ezt megtenné! . . . azok az irók pár forint külön honoráriumért szívesen lemondanak az apaságról,azután magam ismegfésülném, átsimitanám ... — Megfésülné, . . . átsimitaná. . . . Elindultam. Legelőször is egy szerkesztőségbe mentem, hol a nagy Omega jeles humoristánk után tudakozódtam. — Uram, engedje meg, hogy magamat be . . . — Lehetetlen, — vágott közbe, — annyira el vagyok halmozva kéziratokkal, szebbnél szebb dolgokkal, hogy már helyünk sincs, ahol tartsuk. — De uram, annál jobb, nekem épen az kell. — Hogyan, ön nem iró? — Nem uram, s ha szerencsés lehetnék egy humoreszket. . . . — Ah! — végignézett, azután hirtelen hadarn, kezdett — lehetetlen, lehetetlen, annyira szükiben mindenkor a szellemi munkások ama fényes gárdája, melyet a Pesti Hirlap (úgy a múltban, mint a jelenben) maga körül csoportosít. Vezérczikkirói ez idő szer:nt : dr. Kened! Géza (felelős szerkesztő), d. . Vázsonyi Vilmos, ifj. Ábrányi Kornél, Kóbor Tamás. Tárczairói pedig: Mikszáth Kálmán, Tóth Béla (egyszersmind a közkedveltségü Esti levelek Írója), Murai Károly, Gárdonyi Géza, Quintus (Kenedi Géza), Kóbor Tamás, Bede Jób, Tömörkény István, Kálnay László, Homok (Cserzi Mihály), Győry 11 na (színi kritikus), Kézdy-Kovács László (műkritikus), Koboz (Kozma Andor) a közkedveltségü verses heti krónikák szerzője, Vértesi Arnold, Abonyi Árpád, Krúdy Gyula. Zempléni Árpád, Hoffmann Ottó, stb. stb \ Pesti Hirlap közkedveltségü karczolatait, csevegéseit, kis czikkeit Mikszáth Kálmán (A tisztelt házból), ifj. Ábránvi Kornél (A Lloyd-klubból), Bede Jób (Vizy Gábor levelei), Murai Károly, stb. Írják. S eciali ásai is vannak a Pesti Hírlapnak s ezekre nézve egyetlen más lap sem vetélkedhetik vele. Ilyenek az imént említett országgyűlési, közéleti, politikai, társadalmi u. n. karczolatok (csevegések) mellett első sorban az Esti levelek, melyekben a toll elsőrangú művésze Tóth Béla — ez idő szerint legjelesebb tárczairónk — napi eseményekhez, aktuális kérdésekhez szól hozzá, ritka elme éllel s országszerte elismert szellemességgel ; hol tudományos alapossággal, hol könnyed gunynyal tanítva és kritizálva. Másik specialitása a lapnak a Szerkesztői üzenetek naponkinti gazdag rovata, mely t a szellemes Quintus állít össze hangyaszorgalommal s széleskörű tudományos készülettel ; mulattatva, tréfálkozva, vagy filozofálva. További speciátitások: a hetenkinti sakk-rovat, me- melvet hazánk első sakk-mestere Charousek Rezső szerkeszt szakértő munkatársak segélyével; továbbá az időnkinl adott bélyegkedvelök rovata, artista-hirek. (Amazt Kosa Rezső, emezt Kiss Dezső állítja össze.) A lap rendes belső dóig zótársai — a már felsoroltakon kiviil — szintén csupa kipróbált hírlapírók: báró Jósika Kálmán (külpolitika), Luby Sándor (napi hírek) dr. Komor Gyula színi kritikus), K. Kovács László (képzőművészeti kritikus), dr. Béldi Izor (zenekritikus), Szabó László (vegyes és külföldi tárczák), Szegő Béla (vegyes és táviratok), Wurm Adolf (közgazdaság), Bállá Vilmos (a szintén specialitást képező gabonatőzsdei karczolatok Írója), Guthi Imre (törvény- széki tudósitó), Zsoldos László (helyi tudósitó), Schmittely József segédszerkesztő. A tartalom gazdagsága és terjedelem tekintetében szintén első helyen áll ma napilapjaink közt a Pesti Hirlap, mely napról-napra 22—24 oldalon jelenik meg, vasárnapon- kint pedig 32—48 oldalon. Külön kedvezményeket is nyújt előfizetőinek, még pedig: a) havonkint egy Jegyzéknaplót, a hó mindennapjára, följegyzésekre szánt lapokkal; b) évenkint karácsonyi ajándékul a Festi Hirlap nagy képes naptárát, a legkitűnőbb irók válogatott dolgozataival, közhasznú tudnivalókkal s a legérdekesebb képek egész tömegével; c) a Párisi Divat czimü, fényes kiállítású képes heti divatlapot (Győry Ilona szerkesztésében) a Pesti Hirlap előfizetői fóláron kapják. Regény-közlemények dolgábau is elsőleg illeti e lapot ; eredeti regényeit Mikszáth Kálmán, Abonyi Árpád és Werner Gyula írják ; fordított regényeit pedig a külföldi irodalom legelső rendű termékeiből válogatja össze. A Pesti Hirlap regény-csarnokát naponkint egy-egy külföldi ífranczia, angol, oroszi tárcza, elbeszélés, rajz v; gy tréfás dialog egészíti ki; úgy, hogy annyi élvezetes szépirodalmi olvasmáuyt, mint a Pesti Hirlap, valóban egyetlen más lap sem ad ma olvasóinak. Méltán mondhatjuk tehát ma hazánk legelterjedtebb lapját a legolcsóbbnak is ; méltán ajánlhatjuk a nagy magyar olvasóközönség pártolásába: mert a Pesti Hirlap előfizetési ára egy hóra csak 1 frt 20 kr., negyedévre 3 frt 50 kr. s a Párisi Divattal együtt 4 frt 50 kr. (Mutatványszámok;! t levelező-lapokon kifejezett óhajra a kiadóhivatal mindenhova küld, a hol a lapot számonkint nem árulják.) Minden uj előfizető, aki deczember hó folyamán legalább negyedévre előfizet, szintén megkapja ingyen és bérmentesen a Pesti Hirlap nagy képes naptárát az 1900. évre, valamint a lapban folyó regény addig megjelent részét külön lenyomatban. — A Pesti Hirlap Naptára karácsony előtti héten fog szétküldetni. — A kiadóhivatal czime, hova az előfizetési dijakat legczélszerübb postautalványon küldeni: Budapest, V., Váczi-körut 78. vagyunk minden kéziratnak, hogy elkelne nálunk is ha ezrével hoznák is. . . Mit gondol ön uram, egy jó humoreszk ! . . . megfizethetetlen! — De hát nem is ingyen kívánnám. . . . — Készpénz ?! — Igen. — Melyik lap részére ? Pirulva bár, de megvallottam az igazat. — Vakmerőség? Na, ilyet kérni, de ilyet? Mit gondol uram, száz forintért sem, ezerért sem ! Oh, uram, ilyet kívánni, hogy egy kontár silány aranyaiért valaki lemondjon babérairól, hírnevéről? Elhallgatott s olyan tekintetet vetett reám, hogy nagy hajlandóságot érzék magamban rögvest elsülvedni: de mikor látta, hogy egérutat akarok venni, megfogta a karomat, s fülembe súgta : — No tudja mit, önnek, de csakis önnek adok egyet 20 frtért baares Geld. Késő, le voltam forrázva, rohantam haza. A konyhában előkerestem a kovás pisztolyomat s benyitottam. — Nos uram, van ? — Te Zsófi! kiálltám, hozd ide rögtön minden müvedet! Amikor egy kézi kosárra való előkerült, egyenkint hajigálni kezdém az izzó parázsra, égett szép kékessárga lánggal, a feleségem pedig mintha két könycseppet ejtett volna. De én hajlithatlan voltam. — Te Zsófi! fogsz-e még életedben egy kukot is Írni! — Nem fogok, rebegé. — Te Zsófi, esküdjél meg. . . . — Esküszöm ! — Most pedig gyere Zsófikám, csókolj meg és csinálj valamit vacsorára. Égig Mihály
