Nagybánya és Vidéke, 1899 (25. évfolyam, 1-53. szám)
1899-11-19 / 47. szám
S'. . • 'V \ Nagybánya, 1899. November 19. — 47. szám. XXV. évtől jam.-: 0 \---------------1 v TÁ RSADALMI HETILAP. A NAGYBÁNYAI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. mbo-jeleitik: mutoeit Előfizetési Ál a *4; Egész évre 4 frt. Fél évre 2 frt. Negyedévre 1 frt. Egy szám ára 10 kr. Előfizetései jklamácziók és hirdetések Molnár Mihály könyvnyomdájába intézendők. Közlemények a szerkesztő lakására — Felsőbányai-utcza 245-jk szám alá — küldendők. Nyilttér soronként ÍO kr. Nagybánya város jövő évi költség- vetése. Előttünk fekszik Nagybánya város közköltség előirányzata az 1900-ik évre, mely 289108 frt 72 kr. remélhető jövedelmet és 287722 frt 20 kr kiadást, tehát 1386 frt 52 kr. felesleget tüntet fel. Városunk közjövedelmei tehát még mindig teljesen fedezik a szükségletet s azok, kik minden üdvösebb újítást vagy befektetést, a város haladására czélzó nagyobb tervet a pótadó rémével szoktak ellensúlyozni, láthatják, hogy ennek az ideje még távolról sem érkezett el. Sőt telik a költségvetésből rendkívüli és helyes újításokra is. A bevételek főczimei következők: Erdőkből...................... 76278 frt 03 kr. Ing atlanok jövedelméből 36332 frt 45 kr. Iparvállalatokból . . . 3642 frt — kr. Jogokból....................... 14996 frt 83 kr. Hi telműveletekből . . 31708 frt 62 kr. Közigazgatási bevételekből 8250 frt 13 kr. Átmenő bevételek . . 81222 frt 66 kr. Rendkívüliek .... 36678 frt — kr. Az erdőknél a 76 ezer forint bruttó bevételt képez s az erdészet tiszta jövedelme ez idő szerint 25028 frt 45 kr. Ebből a Lapos erdőre 15000, a bérezés erdőre 10000 frt esik. Az ingatlanoknál a közlegelőkből 1155 frt, épületek haszonbérletéből 9392 frt, a díszteremből 338 frt van előirányozva. Az iparvállalati jövedelmet a tégylagyár adja, mely, hogy oly kis összegre rúg, szomorúan jellemzi, hogy nállunk az építkezés mennyire alább hanyatlott. A jogoknál a vásárvám 8000 írttal, a malmok jövedelme 4239 fi ltal, a fürdő 1240 frltal, a vágóhíd 1502 frttal szerepel. A hitelműveleteknél semmi újabb kölcsönről nincs szó, ilt a takarék jövedelméből 12680 frt, regále papírokból 13246 frt, kam a-' tokból a házipénztárnál 2512 frt, annuitási kölcsönökből 2680 frt van előirányozva. Közigazgatási jövedelmek alatt boltőrzési dijak, községi kötelékbe felvétel, tandijak, mér- tékhitelesités, koldusadó, utak megtérítése, kórházjövedelem sehez hasonló bevételek értendők. A rendkívüli bevételek között főösszeg a bor- és husfogyasztási adókezelés és a szatmár- nagybányai vasút vámja, ezek bevétele teszi ki a költségvetésben kitüntetett 36600 fr tot. A kiadások főbb tételei: Erdőkre ...... 75850 frt 50 kr. Ingatlanokra .... 3626 frt — kr. Iparvállalatokra . . . 1851 frt — kr. Jogokra........... 1634 frt 60 kr. Hit elműveletekre . . — frt — kr. Közigazgatásra . . . 88647 frt 64 kr. Átmeneti..... 81222 frt 66 kr. Ren dkívüliekre . . . 34889 frt 80 kr. Az erdőknél, ha a bevételt és kiadást egybevetjük ez utóbbi rendkívül nagynak látszik, ez onnan van, hogy a kiadásban benfoglaltatik a városnak beszolgáltatandó 25 ezer forint tiszta jövedelem is. Ingatlanoknál a kiadás az összes épületek fenlartására irányul. Iparvállalatoknál egyedül a téglagyár szerepel. Jogoknál a vágóhíd fenntartására és kezelésére 344 fit 60 kr, a gőzfürdőnél 1290 frt szerepel, melyben a f. évben az uj építkezésekre fölvett 4000 frt törlesztése is bennfoglaltatik. A közigazgatási kiadásoknál a tisztviselők, tanítók, lelkészek, szolgák fizetése 51077 frt 30 krt lesz ki. A nyugdíjazásokra 5754 frt 16 krt költ a város. A közigazgatási dologi kiadások maguk 31636 frt 18 krt tesznek ki, ezekben minden. nemű adók, útfenntartások, kórházak, világítás, takarítás, főgimnázium fenntar^rtsaToz^vh0zzá- járulás, felszerelések, koldusok segélyezése, posta- költségek, szolgák ruházata és sok egyéb aprólékos szükséges kiadások foglaltatnak. Az átmeneti kiadások közül a közönséget leginkább érdekli az, hogy mezőrendőrségre 1168 frt 12 kr,, községi utakra 3594 frt 50 kr., tűzoltói költségekre 2260 frt van felvéve. A rendkívüliek között dicséretre méltó dolog, hogy a múzeumra 300 frlot előirányoztak. Megemlítjük, hogy a város a magyar földhitelintézetnek, nagy kölcsöne után 1518 L frlot fizet. Az iskolai bérleteknél az állami polgári leányiskolára fel van véve az egész évi bériéig itt azonban megtakarítás lesz eszközölhető. Részünkről szereltük volna látni a költségvetésben még a fürdő kibővítésére és egy artézi kút fúrására vonatkozó nagyobb ősszeg felvételét, lehet hogy a képviselet erre nézve módot fog tudni találni. ' Általában az egész költségvetés körültekintően és szolidan van összeállítva, mely körülmény a város közönségének méltán megnyugtatására szolgálhat. A nagybányai gazdasági egyesület 1896 1898. évi működéséről szóló titkári jelentés. Tisztelt közgyűlés! Az egyesületnek utolsó 3 évi működéséről szóló jelentést az alábbiakban van szerencsénk a t. közgyűlés elé terjeszteni: Ezen utóbbi 3 évben az egyesület beléletében nem történt valami különös fölemlitésre méltó dolog, mert erre szükség sem volt, hiszen szerény nézetünk szerint az egyesület létalapját az előző 3 évben eszközölt nagyobb mérvű beruházások, különösen az amerikai szőlővessző szaporító anyatelep létesítése és A „NAGYBANYA ES VIDÉKÉ" tárczája. A bányászasszony. Irta: Szellemy Geyza Gazdag és kiterjedt bányászat volta régi időben a veresvizi és foghagymási völgyek közt a jelenlegi Kőalja hegy alatt. A veresvizi völgyben a Széehenyi- ligettől hatszáz méterre feljebb egy hosszú altáró vezetett ezen fejtések alá s felette állt a karám (rendelőház) a rendes bányász kolomppal a tetején. Ez utóbbinak szomorú, méla, bus hangja hívta korán reggel, három órakor, az összes környék bányászait a karámba való gyülekezésre, hol a jelentkezés és imádság elvégzése után leszáltak földalatti munka helyeikre azon biztos reménynyel, hogy délfelé viszont látják a napvilágot és drága családjukat. Azonban a föld alatti sziklák másképpen határoztak, összeesküdtek ellenük, egyesülni akarván megint egymással s örökre elzárták a földalatti szegény munkásokat. Sírva, szivszaggató lármával rohant a bányászasszony nép a jelenlegi Kőalja hegy felé, a nagy katlanszerü horpadáshoz, mely jelezte az élve eltemetett szegt ny bányászok sírját. Sírjatok bányásznők, mert borzasztó fájdalmak közt vesztek el férjeitek és gyermekeitek, sírjatok bányásznők, mert elevenen vannak eltemetve azok, sírjatok bányászasszonyok,mert nem lesz ezután senki, aki mindennapi kenyeret kérésén nektek és csecsemő gyermekeiteknek. És a bányászasszonyok sirlak napokig s azután megint csak sírtak hetekig, ások bánatos könny összegyűlt s egy csermelyt képezett, mely a katlanszerü behorpadással együtt megalkotta a bányászasszonyok gyönyörű völgyét, melynek csorgója bánatosan foly- dogál mai napig a veresvizi völgyben a régi altáró felelt. A bányászaszonyok közül egy magas alak félre állva könnyek nélkül szemlélte a halál aratásának helyét. Az ő fájdalma nagyobb volt, mint sem hogy sírni engedte volna s szivének szaggatását igy enyhítené, ő nem ment vissza többé az asszonyokkal az emberek közzé, hanem egyenesen rohant a Kőalja hegynek, melynek csúcsa alatt azonban öszzerogyolt a fáradtságtól és fájdalomtól s zokogva felkiáltott: könyörüljelek rajtam, ti hegyek! Évek előtt elhagytam vagyonos szüleim kényelmes házát a városban, kiátkozva általok, hogy szerelemből szegény bányász férjemet követtem, a kit legnagyobb fájdalmamra itt bányaszerencsétlenség következtében egy évi házasság után elvesztettem. Szegényen elhagyatva maradtam csecsemő gyermekemmel nem könyörültek rajtam sem szüleim, sem az emberiség, sem pedig az ég, sőt mikor éjjel-nappal dolgoztam nehezen, hogy gyermekemet felnevelhessem, hogy betegségében ápolhassam, a világ még a legocsmányabb módon rágalmazott, de örömmel tűrtem mindent gyermekemért, hiszen oly kimondhatatlanul jó, kedves és okos volt, ő volt nemcsak az egyedüli örömem, de egyúttal mindenem a földön és most megölték azt is, oh könyörüljetek rajtam ti hegyek és adjátok vissza gyermekemet. A bányászasszony e fájdalmas panaszától megindult maga a hegy s földalatti moraj jelezte a repedést, melyen kiadja az anyának gyermekét, azonban egy oldalról a Morgó és Dongás, más oldalról a Somos és Kereszthegy nem egyeztek bele a Kőalja hegy jóindulatába. A leghatalmasabb veresvizi Dongás- hegy erősen leszidja legkisebb társát, a Kőalját. Hogy jön eszedbe neked a könyörület az emberi íaj iránt, mely nem akarja elismerni az örök Istenség törvényeit s az egész természetnek örökös réme. Ä természetben egy teremtmény sem üldözi saját maga faját, egyedül az ember, egy teremtmény sem ismeri a bosszút csak az ember, benne van összpontosítva a természet összes rosszasága, rendesen annál nagyobb mértékben, mennél magasabban áll. Az ember, a kinek mindene van s összes természeti szükségletei kivannak elégítve, nem elégszik meg ezzel, hanem hatalom és dicsőség után vágyódik. Szeretet helyett önérdek vezeti tatteiben, kéjelegni kíván a zsarnokságban s legnagyobb öröme a bosszú, melyet nem a hatalmasokon, hanem a nyomorultakon gyakorol. Ezen fajon akarsz te segíteni akkor, a mikor te csak a természeti törvények alapján cselekedtél. A moraj megszűnt, a kis hegy látszólag engedelmeskedett a hatalmasoknak, de titokban mégis könyörült a bányászasszonyon, mert kővé változtatta szivét, megszűnt a fájdalma s akkor felállt és maga is egészen kővé vált s ott áll jelenleg is, mint kőszobor. Elhervadtak a viráguk, megsárgultak a fák leveAz ezredéves kiállítás orvosi juryje % Ferencz József keserűmnek valamennyi hasonnemü viz között, egyedül ítélte a nagy Millenium; Érmet, továbbá egyedül tiszteltetett meg Ö Felsége által egy legmagasabb kitüntetéssel. A Ferencz József keserüvizböl, mint rendszeres adag, egy boros pohárral reggel éhgyomorra véve elégséges. Nagybani raktári Harácsek Vilmos utódai czégnél Nagybányán.
