Nagybánya és Vidéke, 1899 (25. évfolyam, 1-53. szám)

1899-11-05 / 45. szám

A Nagybánya, 1899. November 5. — 45. szám. XXV. évfolyam. TÁRSADALMI HETILAP. A NAGYBÁNYAI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. MEO-JELE2STIK: ^EUsTIDEinsr Előfizetési ÁT 3 <: Egész évre 4 frt. Fél évre 2 frt. Negyedévre 1 frt. Egy szám ára 10 kr. Előfizetése' jklamácziók és hirdetések Molnár Mihály könyvnyomdájába intézendők. Közlemények a szerkesztő lakására — Felsőbányai-utcza 245-ik szám alá — küldendők. Nyilttér soronként ÍO kr. A kicserélt kaszinó. Ki az egyesüleli élei iránt melegebben érdeklődik s figyelemmel kiséri nemcsak városa, de vidéke kaszinóit is, vehette észre a szomorú jelenséget, hogy a kaszinók kissebb városokban egyre hanyatlanak. Nem egy vidéki kaszinó hivott már össze közgyűlést, mely döntsön a fölött, maradjon-e a régi jó patriarchalis fészek, vagy feloszoljék? S ha marad, hogy evezzen tovább, mert igy már fenn nem állhat stb. Ebben a nagy elgyengülésben szenvedett már évek óta a nagybányai kaszinó-egyesület is, kivált mióta 60-ik évét betöltötte üdvös mű­ködésének . . . S valóban, komolyan nézve az ügyet, úgy látszik, a kaszinók szerepe lejárt immár, mióta a korcsmák, só'rházak, szebbnél szebb vendég­lők, fényes, kényes, regényes kávéházak min­den ulczában tárva-nyitva állanak és mindennel szolgálnak, a mi csak szemnek, szájnak, zseb­nek, szívnek tetszik. Csendes mulatozás, vagy hangos, gangos murizás, dubajkodás egész a páros viaskodásig, csendes kártya, a nemes tarok-wliisi, vagy a rabló fer.bli, makaó, nási- vási: ha még jobban tetszik ■ mindenféle nyelvű, nemű, fajú lap, nagy,- kis hirdetések egész a házassági összeboronálásig slb. slb. Ezek mind kaphatók olcsón; bőven a nyilvános efféle üz­letekben s ezek mind nem járják a kaszinók tisztes, nemes légkörében, miért ne menne hát oda az ember a kaszinók helyett, hol első és legfőbb szabály a megválogatott társaság tisz­tességes viselkedése és ugyanilyen szórakozása, külömben 2—3 vagy tán 2Ö — 30 tag indilvá- nypzza az oda nem illő lagtárs eltávolítását a kaszinóegye.Hiletbő). Meg aztán nehéz dolog a verseny is min­den téren, úgy a kaszinók közt is. A zóna kezdi olkapatni az embereket ezen a téren ás. Ki nagyobb városaink kaszinóiban megfordult,(nem is szólva a fővárosiak fényes kaszinóiról) látta a fényes termeket, villanyvilágítást, fényes terí­téket, inasokat, úri kiszolgálást minden lépten nyomon, furcsán érzi magát, mikor kisvárosa elmaradt, szegényes kis kaszinójába tér vissza és 7* részét sem kapja annak a kényelemnek, mivel amott elárasztották. Ezért fogynak a kaszinói tagok kisebb vá­rosokon s ezért van a korcsmáknak, kávéházak­nak napról-napra nagyobb közönsége és nagyobb virágzása. Hanem azért a nagy Széchenyi István al­kotása mégsem járta le magát, sőt mennél in­kább művelődik a nép, mennél inkább éled, vagy tesped a politikai és társadalmi élet, men­nél zajosabbá válik a közhelyek mulatozása és élvezete, annál inkább kiyálik az az elem, mely műveltebb, nemesebben érző és cselekvő közön­séghez szokott családi és társadalmi kinevelő- désénél fogva. Hiába! ez az élet folyása, még ugyanazon osztály egyénei sem lesznek soha egy­formán müveitek, érzők, gondolkodók, egyfor­mán cselekvők, hát az élet vásárának nagy közönsége? Ugyanazon tejet, ha beöntöd a kö­csögbe, harmadnapra háromfelé vált: savó, májas, meg több vagy kevesebb tejföl. Mondom, a nagybányai kaszinó is átment ezen az úgy látszik természetes forrongáson, pár év előtt már a gyenge vezetés (és nem a tagok fogyása) ezt is oda vitte, hogy fölvetették a nai>y kérdést : Lenni vagy nem lenni . . . És a közgyűlés megdöbbent a nagy kérdésre s pár sző ellenében óriási többséggel kirnondá annak a jeles doktornak a kemény szavát: meg kell gyógyulnia (a betegnek) ha belehal is! . . . És mióta erélyes vezetők kezében van a gyeplő, évröl-évre mind jobban látszik a gyógyu­lás, erőrekapás az egyesületen s ma már biz­tos a hit, hogy újabb 50 éven át újra teljesiti azokat a szép munkákat, melyeket 60 év alatt végbevitt. Szégyen is lenne az unokákra, ha a mai nagy időkben, az uj ezred kezdetén léháb­bak, silányabbak lennének derék apáiknál. Hozzá jött mindehhez az a váratlan anyagi segély is, miben a kaszinót egy régen elhunyt de szellemében köztünk levő jeles, lelkes tagja Hámory részesítette Róta-részvényével, mely most a nehéz napokban egészen talpra állította sőt kicserélte a kaszinó épületét is. Uj tetőzet, új tek'ézőpálya a termek egye­sítése a közfalak eltávolítása s mozgó üvegfa­lak alkalmazása által, a termek csinos kifestése, úgyszintén az ablakok s ajtóké is, az összes bútorok megújítása, ízléses elrendezése, élénk világítás, telefongombok minden szögletben, czél- szerü szellőztetés, a könyvtár (2000 kötetes) állományának uj berendezése, az udvar csinos ligetezése (parkírozása) midez együttvéve kicse­rélte, igazán átalakította s oly kellemessé tette a kaszinót, hogy az már csakugyan megfelelhet a kényesebb igényeknek is, csak — ne várjunk kis városunkban budapesti kényelmet és ké­nyeztetést. (Majd ha lesz vízvezetékünk és vil­lanyunk bőven, akkor majd pestezzünk mi is, de addig szegényesen, vízzel főzünk de jól.) Mindezen dicséretes anyagi dolgot megkoro­názta egy szép szellemi nyeremény, mely a kaszinót érte azzal a galant, jubiláns aján­dékkal, miben őt a 3 derék pénzintézet Bank, részvény- és Városi takarékpénztár ré­szesítettek t. i. megajándékozták Jókai Mór 100 kötetes jubiláns kiadványával 200 frt értékben, hozzá rendelt a kaszinó is 100 frt áru mun­kát, tehát a szellemi asztalra is jutott e nyáron 300 frtnyi választék. Nem sok ugyan ott, hol 3000 frt ára is elkelne, de most ez is elég, ezért is köszönet a derék, reális idézeteknek, melyek ily ideális czélokra is tudnak áldozni a maga idején és helyén! Csak kitartás, bátor­ság, büszkeség, hazafiság, Széchenyi kalonái, megsegít a.magyarok istene bennünket a 2-ik ezerben is! Ad ő még Hámoryt a derék egye­A „NAGYBANYA ES VIDÉKÉ" tárcája. Levelek Boszniából. in. Mostar, 1899. okt. 21. A herczegovinai vasút jórészt a Nazenta folyó sze­szélyes medre mellett halad. A folyómeder kavicsos törmelék rétegekből áll, sokhelyt a folyó mélyen ki­mossa ezt a réteget, barlangok képződnek és a kecske nyájak ezekbe vonulnak eső, hideg elől és nyaranta éjszakára. Épen a kavicsos kőzet miatt a Nazenla sok helyen szeszélyes, csipkés szigetkéket, vízeséseket, örvényeket képe?, pártjain pedig még látni elég sok egy darab kőből sirdomb alakra faragott bogumil sirt. Ezek a bogumil urak ezelőtt 500— 1Ü00 évvel éltek odalent. Kikapós (nem patikárusok, de) keresztények voltak : Istent és az ördögöt imádták és vallásuk fő vonzó ereje volt a szabad szerelem a legszabadabb felfogás­sal : nincs házasság, de feleség quantum satis és csak addig, a meddig tetszett ; ilyen bogomil sir Mostartól délre Nevesinye, Stoláicz felé még több van, de mert a reményteljes sirbontók úgy jártak velők, mint mi a minden második számmal biztosan nyerő osztálysors­jegyekkel, hogy t. i. ráfizettünk, , azért most már nem bolygatják a bögumilokat. Itt láttam bicziklis kéményseprőket is, a kik a távoleső falukat igy karikázzák bea pompás országuta­kon. A rengeteg erdők kiirtása is rendszer és ellen^ őrzés mellett történik, nehogy Karszlot vagy Heroze- govina egy részéhez hasonló enyészetet okozzon a kapzsi, rabló erdőirtás. Igen sok fűrész, faipar telep van már itt és épül folyton a vasút mentén. Egy va­gonra nem rakható 6 darabnál több, oly hatalmas törzseket szállítanak le a rengetegekből. Gesztenye, dió, szilva bőségesén terem a völgyekben, hegyolda­lakban, de a mi gesztenyénk édesebb, viszont az ő szilvájuk nagyobbj húsosabb. A dióra testvériesen megegyezünk. Mostar már délvidék, enyhe levegője kellemes, hó itt ritkaság, meszes kőzetei az utczák porát is fehéressé teszik, szép czipőnk tiz pereznyi séta után már szürke. Még kevés a modern ház, ezek is inkább középületek ; a legtöbb török. Ezek a házak emelete­sek, az emeletjük az utcza felé ívben kiépített, úgy hogy alól eső ellen megvéd. Az emelet a hárem, a nők lakásai: a fal csupa ablak, ujnyi széles fa-lécze- zetlel, a mely feltolható; akárhányszor kikandikált bizony Aida vagy Sulamit s volt köztük olyan is, a ki inkább szeretett volna kint és velünk lenni, mint bent és egyedül. Érdekes Nazentában az állítólag még a rómaiak­tól maradt egy ives kőhíd a Nazentán és egy szikla bumszti, a mely barlang söröző óriási nagyságú szikla helyiség a fő utcza alatt tágas boltozatos helyisé­gekkel, egyik oldalon egy 3000 mázsás leszakadt szikla darabbal, a mi büntetésül omlott le egy a ko­rán által tiltott borban busuló effendire. Persze az is ott pihen alatla és várja a hetedik menyországot, a hol ő bizony még esibukcsi (csibuktöltő) se lehet, csak látni fogja és látnia kell a hurik közt kellemesen pislogó igazhiiüeket. Mostar hegyein 17 vár és várszerü bástyázat látszik, mind uj építkezés, vártüzérekkel megtömve és óriási költségbe kerülnek, mert csak egy bóra 2—3 ezer forint kárt csinál, a mit azonnal reparálni kell. Mi szükség ezekre a várakra, én nem tudom, de a kiket megkérdeztem, azok se tudják. Serajevot 7 vár és erőd környezi, ezek is nagy összegeket nyel­nek el. Mostarban alig láttam török nőt az utczán, itt még visszahúzódnak nem úgy mint Serajevoban. Egy fiatal, gazdag török utazott velem egy idő­ben Mostarba négy hölgyével, azt hiszem ott volt a nagymamája meg a keresztmamája és meg tán az anyósa, mert csak egyiköjükőn vettem észre némi rugalmas üdeséget (már a mennyire a bő bugyogójá- tól lehetett) a többi lemondó csoszogással fogta közbe a fentebbit és előre biztatták a vasúti kocsiba. A vasút külön czellát ad a török nőknek s egy kisérő vén sárkány mindig az ablaknak támaszkodik az állomásokon A szattyán czipőjükre még egy utczai papucs félét húznak, mert a lakásba utczai port szennyet bevinni nem szabad. A női bugyogó a bo­kán kezdődik, dísztelen, otromba, bő zsák különféle kartonból, selyemből; a nyaktól legalább térdig érő és az egész felső testet és csípői, beborító idomtalan lebernyeg minden formáját elveszi a nőnek: itt csak Az ezredéves kiállítás orvosi juryje a Ferencz József lesemnek valamennyi hasonnemü viz között, egyedül ítélte a nagy Milleniumi Érmet, továbbá egyedül tiszteltetett meg Ö Felsége által egy leg­magasabb kitüntetéssel. A Ferencz József keserüvizből, mint rend­szeres adag, egy boros pohárral reggel éhgyomorra véve elégséges. Nagybani raktár: Harácsek Vilmos utódai czégnél Nagybányán.

Next

/
Thumbnails
Contents