Nagybánya és Vidéke, 1899 (25. évfolyam, 1-53. szám)

1899-08-27 / 35. szám

1899. Augusztus 27.

nagybánya és vidéke.

35. szám. (3)

Szerencsétlen kocsizás. Folyó hó 23-án reggeli fél 8 órakor indult el Nagybányáról Szinérváraljára a helybeli minorita társház segédtestvére, egy 14 éves fiú kíséretében, hogy a váraljai tagban a cséplés körül segédkezzék ; menet közben a lovak a borzasztó sebes hajtás következtében megbokrosodtak s a kocsit elragadták. A szerencsétlen ember Sebespatakon ijedtében kiugrott a kocsiból s háttal fejre esett, koponyája behasadt s a sok vérzéstől annyira elgyengült, hogy nem birt többé megmozdulni, három óra alatt kiszenvedett. Az ottani gör. kath. lelkésznek még volt annyi ideje, hogy az általános feloldozásban részesíthette a halállal vonaglót. Orvosi segély is volt hamarjában, de már ez nem használt. Temetése f. hó

24-én délután 4 órakor ment végbe nagy részvét mellett, a minorita társházat két tag képviselte s nehány rokona Felsőbányáról siratta; e rokonok koszorúkat is helyeztek ravatalára élő virágokból, melyeknek az elköltözött oly nagy kedvelője és ápolója volt. A temetési szertartást Frank József szinérváraljai r. k. plébános és ugocsai főespéres végezte, segédkeztek Fernekesz Emil és Lakatos Ottó — Rövid életrajzi adatai: Schuller Ferencz Bódog született: Felsőbányán, Szatmármegyében 1846. szept. 11-én.

A minorita rendbe beöltözött mint segédtestvér 1866. április 19-én, ünnepélyes fogadalmat tett 1871. aug.

15-én. A rendben több helyen mint sekrestyés, harangozó, kertész működött, különösen Nagybányán, Besz- terczén, Miskolczon, Szegeden és ismét Nagybányán. Pontos, odaadó, munkás férfiú volt s mint szerzetes engedelmes, ájtatos, önmegtartóztató. Nyugodjék békében.

Nyilvános köszönet. Azon tisztelt helybeli s vidéki hatóságoknak, testületeknek és társulatoknak, úgyszintén azon nagy és szép közönségnek, mely néhai nt. Gergely Károly lelkész végtisztességtételén való megjelenésével oly meghatóan nyilvánította részvétét, enyhítette az egyháznak mélységes fájdalmát, melyet apostoli buzgóságu, krisztusi szeretettől áthatott lelki- pásztorának, sokoldalú tevékenységű általánosan tisztelt és érdemekben gazdag vezetőjének váratlan és gyászos elhunyta felett érez: az egyház tanácsa nevében őszinte és hálás köszönetünket nyilvánítjuk. — i Nagybányán, 1899. augusztus 25 Vass József s lelkész, Takács Lajos gondnok.

A Petőfi-ünnepély rendezésére és az emléktáblára ezen hetilapnak 33-ik számában felsorolt adakozók névjegyzékéhez pótlólag következnek: 1 irtot.1 Czárich Ida. 80—80 krt: Kertész Gyula, Kínál József, Petki Károly, Kemény Sándor, Szász Lajos. 50—50 krt: Sillai Károly, Cseh Ferencz, Bottyán Géza, Petki Gyula, ajiai Nagy Sándor, Element Károly, Vinerber- ger Károly, M. Gyurósfi János, Rónai Géza, Farkas Lipót. Jeney Gyula. 40--40 krt: özv. Orosz Lajosné, Kazamér János, Merlák Lajos, Kompasz László, Kompasz Antal, Strohméier József, Stoll Tibor, Ho- mola László. 30—30 krt: Csákány Sándor, Szász János, Kiss Lajos, Valaki, KataliniCh Antal. 20—20 krt: Madai Pál, Dráveczky Jenő, Virág János, Jeremiás Károly. Tótfalusi József, Katona Jauika, Vásárhelyi N, Kerekes Lajos, Kováts Lajos, Pfeilmeier Lajos, Rosenberger Mór, N. N. Sesták Sándor, Lábas Lajos, Virág István, Drumár László, Svarcz Illés. 15—15 krt: Traxler Ferencz, Fried Samu. 10 krt: N. N. A rendező-bizottság részéről beadott számadások áttekintése alapján az ünnepély összes költségeinek fedezése után fennmaradt 4 írt 9 kr. a Lendvay-szoboralap javára adatván, ezen összegét a gyűjtőknek és adakozóknak kifejezett hálás köszönet mellett átvettem

A rendező-bizottságnak beszámoló okmányait pedig, mint a Petőfi-ünnepély emlékének állandó bizonyítékait, a helybeli városi muzeum irattárába helyezés végett Stoll Gábor elnök urnák benyújtottam. Nagybányán, 1899. aug. 25-én, Törökfalvi Pap Zsig- mond bizottsági elnök.

A nagybányai áll. polgári leányiskolában a jövő 1899/900. tanévre szóló beiratások szeptember hó 4. és 5-ik napjain fognak megtartatni. A javító-, pót- és fölvételi vizsgálatok szept. hó 1-én, a magánvizsgálatok pedig szeptember 2-án d. e. 8—12 óráig lesznek. Az intézetbe először beiratkozó növendékek a beira fásnál szüleik, gyámjaik, vagy azok megbízottjainak kíséretében tartoznak megjelenni. A növendékek a beiratásnál előmutatják: a) az előző osztályról szóló bizonyítványt, b) keresztlevelet és c) ujraoltási bizonyítványt. A polgári leányiskola első osztályába oly növendék léphet be: a) ki életének 10 évét betöltötte; b.) kinek az elemi iskola IV. osztálya számára előirt tantárgyakban kellő jártasságát vagy b.jzonyitványnyal, vagy az áll. polg. leányiskola tantestülete előtt fölvételi vizsgálat utján igazolja. A beiratás alkalmával minden növendék által fizetendő összeget az iskolai felsőbb hatóság következőkben állapította meg: 1. Évi tandíj 5 frt. 2. Beiratási dij 50 kr. 3. Ifjúsági könyvtárra 50 kr. 4. Értesítőre 50 kr. 5. Orsz. t. nyugdíjalapra 15 krt. A tandíj egészben vagy részben a nm. vallás- és közoktatásügyi miniszter urnák 1896. é-vi 48,316. sz. alatt kelt rendelete értelmében elengedhető a 3. 4 és 5. pont alatt jelezetteket azonban a beiratások alkalmával mindenki tartozik megfizetni. A tandij elengedése iránti' kérvények a szatmármegyei kir. tanfelügyelőséghez czimezve, a beiratás alkalmával az igazgatóságnál nyújtandók be. A folyamodványhoz csatolandó az előző tanévről szóló iskolai bizonyítvány; egy évnél nem régibb keletű szegénységi bizonyítvány. A tanügy terén működő egyének {gyermekei, ha jó előmenetelt szorgalmat és jó magaviseletét tanúsítanak, a tandij fizetése alól szegénységi bizonyítvány bemutatása nélkül is felmentetnek.

Hamisított aszfalt. Egyre bővül azon czikkek sor- zata, melyeket az emberi találékonyság meglepő eredménnyel tud hamisítani. Újabban az aszfalt áll e sorozatban az utolsó helyeken, melyet petroleum üledékből hamisítanak. A hamisított aszfalt külsőleg a valódi aszfalttól aligkülünbözik, ára jelentékenyenolcsóbb,tartósságra nézve azoban messze megette áll a valódi aszfaltnak. A községek,s magánosok helyesen teszik enél- fogva, ha az aszfalt burkolat készítése alkalmával minden vállalkozótól a munka megkezdése előtt megkövetelik, miszerint a felhasználandó aszfaltanyagnak mely gyárból való eredetét hamisitalan voltát igazolják. Felemlítjük itt, hogy a hazai, Magyar aszfalt részvénytársaság és a Hazai aszfalt ipar részvénytársaság bihar- megyei bányái oly versenyképes árban és minőségben képesek az aszfaltot szállítani, amelyet a külföld csak a minőség rovására érhet el. Ez aszfalt, bányák e mellett oly bőségesek, hogy megfelelő és megérdemelt támogatás mellett a külföld aszfalt-üzletét is elláthatnák. A törvényhatóságok, községek, magánosok hazafiui kötelességet teljesítenek, ha a fent említett két iparvállalatot hathatós támogatásban részesítik.

A Nemzeti Zenedében a növendékek beiratása f. évi augusztus hó 30-ától bezárólag szeptember hó 5-ig az intézet helyiségében (Budapest, IV, Ujvilág-utcza

14. sz.) naponként délelőtt 9—Í2 óráig történik. Ezen időn túl csakis külön igazgatói, engedély alapján naponként délután 3—5 óráig. Mindkét nembeli növendékek felvétetnek az ének, zongora, orgona, cimbalom, hárfa, az összes vonós- és fuvó-hangszerek, továbbá az összhangzattani, zeneszerzési, zenetörténeti és aes- thetikai tanszakokba, a vonós-négyes- és zenekari iskolába, valamint az egyházi zene és lythurgiai tanszakokba. Beiratási dij 6 frt. Bqrtay Ede kir. tanácsos, a Nemzeti Zenede igazgatója.

Az ev. ref. elemi iskolában a beiratzás szept. 1-én veszi kezdetét. Beiratkozni lehet. Stiglicz Albert kánlortanitőnál mindennap délejőtt.

Vadászat közben. Mind nagyobb árnyakat ölt azon szerencsétlenségek szárny, a melyek vadászat közben — még a gyakorlott vadászt is -- érik. Egy következményeiben szivrenditő esetről veszünk most Zeniáról hirt. Rezsny Aurél, a város közszeretetben állott rendőrkapitánya, a kit élete virágában szakított ki hitvese karjai közül és apró gyermekei mellől a halál, szintén vadászat közben esett áldozatául egy szerencsétlen véletlennek. Kocsiról leszálltában akadt meg töltött; fegyvere és a serétek testébe fúródván, nehány órai kínok után halálát,okozták, A »Nemzeti« Balesetbiztosítási Részvénytársaság, a ‘mely intézetnél csak hetek előtt biztosította magát Rezsny 40.000 koronára, a kárjelentés vétele után rögtön kifizette a szomorúságba ejtett családnak a teljes biztosítási összeget. Most, á midőn annyi idegen elem fúródik minden téren országunkba, szinte jóleső érzéssel konstatáljuk, hogy a »Nemzeti« az az intézet, a mely előzékeny eljárásával a közönség bizalmát maga felé vonzza. Csak a közelmúltban volt alkalmunk Szent- miklóssv Kálmán miskolczi árvaszéki ülnöknek és .Vauvert Nils lordai czellulose-gyárigazgatónak a Rezsny esetéhez csaknem teljesen hasohló szerencsétlenségnél (a mely esetekben a »Nemzeti« 36.900 koronát fizetett ki) meggyőződnünk, hogy a »Nemzeti« mint elsőrangú magyar intézet fényesen igazblja a belé helyezett bizalmat.

A vidéki szülök becses figyelmébe. A beállandó iskolai évre alólirottnál két elebi fiú vagy leánygyermek, avagy I—II. gymnasialis növendék, gondos szülői felügyelet melletti teljes ellátásra, mérsékelt dij mellett felvétetik. Stiglicz Albert,; ev. ref. kántortanitó, hid-utcza 105. szám. ;

Elhaltak. 164 , junius 23. Berindán Verőn férjezett Hezán Gvörgyné gör. kath. 44 éves, napszámos neje agyszélhüdés. 204. augusztusul. Mezábroczki Gyula, róm. kath.. 4 napos, szobaleány gyermeke, veleszületett gyengeség. 208. augusztus 24. Moticsák (Graz) István róm. kath., 54 éves, építőmester, tüdőgümő.

A budapesti m. kir. állami, felső ipariskolánál (Vili. Népszinház-utcza 8. sz.) a 1899—800. iskolai évre a beiratások f. évi. szeptember hó 1-től 5-ig tartatnák.

Selyem damaszt 75 krtól 14 frt 65 krig méterenként — "valamint fekete, fehér, és színes „Henneberg-seSyem“ 45 krtól 14 frt 65 krig méterenként, —r. a legdivatosabb szövés szia és mintázatban. Privát-fogyasztóknak postabér és vámmentesen valamint házhoz szállítva — mintákat pedig postafordultával küldenek. Henneberg G. selt/emr/yárai (cs. és

k. udvari szállító Zürichben. (Magyar levelezés. Svájczba kétszeres levélbélyeg ragasztandó.)

Tájékoztató. A szatmárnémeti ev. ref. főgimnáziumban a beálló 1899-—1900. isk. év kezdődik 1899. szepl. 1 én. 1. Beiratás: szept. 1. 2. és 4. napjain d

e. 8—12 óráig; ugyanezen idő alatt felvételi visgálat.

2. Javító-, pótló- és magánvizsgálatok szept. 1. és 2. napjain d. u. 3—6-ig. 3. Tanítás kezdete szept. 5-én d- e. 8 órakor. Az iskolai év ünnepélyes megnyitása szept. 10-én.

1. Magyar mükertészek és kertgazdák orsz egyesülete a debreczeni tagtársak és pártoló tagok közreműködésével folyó évi szept. hő 23-tól 28-ig Debre- czenben, a nagyerdőben (Dobos-pavilon) kiállítást rendez, melynek czélja a közönséggel megismertetni különféle kerti termények és azok ápolását, gyümölcs- félék és minden kertészeti szakmába vágó tárgyakkal és ezáltal a kertészeti különösen pedig gyümölcsészet, haszonkertészet iránti érdeklődést fejleszteni.

2. E kiállításon résztvehet minden hazai mükertész vagy kertkedvelő, gyümölcs- és szőlőtermelő és kerti termények feldolgozásával foglalkozó és értékesítő.

Gépekre nézve pedig minden külföldi kiállító is részt vehet.

3. Kiállítási tárgyak a következők: virágok, dísznövények, levágott virágok (rózsák különösen), kötészeti és díszítési munkák, gyümölcs-, szőlő- és zöldségfélék, friss és feldolgozott állapotban, feldolgozó gépek és kerti eszközök, magvak, gyümölcs- és díszcserjék, szőlőojtványok, tervrajzok, és kertészeti irodalmi müvek, gyümölcs, befőttek, trágya-anyagok, bor, pálinka.

4. Kiállítási czélból alakul két bizottság, az egyik a nagybizottság, vagyis a kertészeti kiállítást pártoló bizottság ; és egy szakemberekből álló végrehajtó bizottság. E bizottságok választják szinte eu biráló bizottságot.

5. A kiállítandó tárgyak bejelentését elfogadja a debreczeni kertészet kiállítás végrehajtó bizottság elnöksége (Debreczen, Heykál J. Ede füvészkert). Kívánatos, hogy a bejelentések f évi szemptember 1-ig küldessenek be, mert későbbi bejelentések csak úgy fogadtatnak el, ha a kiállítási terület azt megengedi.

CSARNOK

Alexandria.

— A Nagybánya és Vidéke számára irta: A. A. —

Abu el Baraka, az áldás atyja, a hatalmas Nílus, Kairo közelében kétágra szakad, melyek északi irányban haladva, mintegy 250 km. dellavonalon szakadnak a földközi tengerbe. E deltavidék keleti végpontja Port-Said, nyugati Alexandria.

A partvonal alacsony s a tenger felől csak csekélyebb távolból kivehető hatalmas világitó tornyok könnyítik meg a közlekedést. Kleopatra városa sziklás talajon épült, bár egész környéke iszapos homoklerakodás.

A bejárat kikötőjébe érdekes; az egész kikötő nagyszerű hullámtörők által van védve, s két ró íré oszlik a kölső (Port neüf) és belsőre (Port vieux) a külső, mely viharban csekély védelmet nyújt, roppant nagy kiterjedésű; a belső nem oly nagy, de több száz óriási hajó befogadására elég.

A külső kikötő előtt van Agamia erőd, melyhez egész Alexandráig a kisebb erődítése«: egész sora csatlakozik. Mind annyian azonban romlásnak-indultak. Bejutva a belső kikötőbe a háztetők felett észrevehető Pompeius oszlopának oromzata. Balról földnyelven épülve emelkedik, az alkirályi palota Rás-et Tin.

A hajó lassan érkezik a kikötőben rendeltetési helyére. Alig kötött ki azonban, megrohanják a pod- gyász hordók. A legnagyobb óvatosságra van szükség, mert különben a podgyász örökre eltűnik. Útlevél el- engedhetlenül, nem kell, egy névjegy és mentői több baksis megteszi a hatást.

Maga Alexandria nagyságra nézve Egyiptomnak második városa: lakóinak száma 25000Ö-re tehető: közöttük vagy 50, 60 ezer idegen u. m. olasz, görög, franczia, német: székhelye a kormányzónak, Kopt érseknek, s egy nemzetközi főtörvényszéknek, mely az idegenek és belföldiek közötti perekben Ítél.

Alexandria, az idegenre ki itt lép először Afrika földjére, számos mosójával, karcsú minaretjeivel, magas pálmáival keleties öltözetekben torkálló sűrű népmozgalmával meglepő benyomást gyakorol.

Jóllehet Alexandria a szó szorosabb értelmében véve, nem keleti város. Csakis északi negyedében, hol törökök laknak, még inkább nyugaton, s a két kikötő közötti keskeny földnyelven, mely arabok tanyája, lép előtérbe a határozattan keleti színezet és piszok. Ezzel szemben, a délen messze elterülő franczia negyed, széles egyenes utczáival pompás palotáival, gazdag kirakataival, nyüzsgő utczai életével, egészen nyugati képet tarkítva keleti szingazdaságával tár az idegen elé1 Az utczák sem kövezve, sem végleg elnevezve nincsenek, vízvezeték azonban 1860, és légszeszvilá- gitás 1865 óta létezik.

Alexandria egykor a régi görög római műveltség és tudományosság székhelye, ezen korszakból, nagyon kevés emléket őrzött meg. A franczia negyed központja Méhernet-Ali-tér, régebben »Place des Gonsuls«-nak nevezve pompás palotáktól övezve. Szökőkutakkal, remek ültetvényekkel díszítve. Itt emelkedik márvány alapon 11 méter magasra Mohamed Ali lovas szobra mintázata. E tér északi részén az anglikán, hozzá közel az evangélikus imaház; déli részen a tőzsde.

Innét délkeleti irányban a Ramlé-sétányra jutni, melynek végén van a vasúti indulóház, ehhez közel egy kőfaragó telep udvarán állott egész 4890 elejéig Cleopatra tűjének nevezett obeliszk mellette hevert egy másik: az utóbbit Mehetne! Ali, az angoloknak ajándékozta.

Cleopatra tűjét vörös gránitból 215 m. magas a'z az amerikaiak vitték New-Yorkba. Alexandria környékén van: 1. Kamleh nyaraló hely, vasúton 26 perez alatt elérhető 2. el-Meks kőbányái, melynek köveiből Greinfield & Cie angol ezég az alexandriai kikötni építkezéseket létesítette 3. Abukir régi ásatásokkal általános jelleme Alexandria kereskedelmi forgalmának, hogy behozatalának */3-át Angolország fedezi tömegáruival, kiviteléből pedig 2/s részt ez közvetít. Alexandria kikötőjében mintegy 2/srad millió tonna áru fordul meg.