Nagybánya és Vidéke, 1899 (25. évfolyam, 1-53. szám)

1899-08-13 / 33. szám

NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE. 1899. augusztus 13. századokban is ők voltak szent vallásunk ápolói s egyetlen vigaszunknak : hitünknek óvó bástyái s mig ők , gyámoliták, vigasztalták és kitartásra buzdították szenvedő hitsorsosaikat, addig ők vonattak kinpadra s szenvedtek vértanúi halált hitük és nemzetükért. Ez, uraim, rövid vázlata elöljáróink szereplé­sének a múltakban — és fájdalom egyes országokban a jelenben is. Bár szeretett magyar hazánkban nem is volt a zsidóság annyi üldöztetésnek kitéve, állapota itt sem volt rózsásnak mondható, mert a magyar nemzet velünk együtt rabiga alatt nyögött, a mig ide is el­hatott egy vezérsugára ama nap tüzének, mely a né­pek millióit öntudatra ébreszti, és egy fennkölt szellem gyújtó szavától, a parázsban szúuyadozó magyar hon­szeretet lobbot vetve, elégette rabbilincseit. Értem a dicső 1848. évet, midőn a mindig libe­rális magyar nemzet az alkotmány visszaállításával első tényként összes népeinek egyenjogúságát törvénybe igtatta. Ezen nagy horderejű esemény hazánk zs.dó- polgárságának s igy ezek elöljárói működésének is uj irányt szabott. Nekünk tisztelt hitsorsosok. egy pillanatra sem szabad szem elől tévesztenünk, hogy ez ország, mely nekünk hazát, szabad vallásgyakorlatot, törvény előtt s a társadalomban jogegyenlőséget adott, tőlünk viszont­szolgálatot vár! Hisz tanhit elveink egyik sarkigázsága, hogy minden jogokhoz kötelességek is kapcsolvák. De nem is a hála érzete, hanem a gyermeknek szülőanyja iránti vonzalma nyilvánuljon hazaszerete­tünkben; s miként az igaz isteni-félelem, a hazasze­retetnek ez édes anyja, neih a hála hanem az érzel­mek bensejébő! fakadó tiszta szeretetnek a kutforrása, akként legyeh ragaszkodásunk első és végállomása, s oly áll'hatottsággal, minőt egykorú atyáink ős-hazájuk védelmében tanúsítottak Ezen érzelmek ápolása képezze elöljáróink egyik főfeladatát. Az elöljáróság legyen szövélneke hitközségének, hogy bevilágítsa az utat, mely a tiszta hit, az igazi hazaszeretet s a közjó előmozdítása felé vezet; hogy ledöntessék valahára az a válaszfal, melyet az elfo­gult gyűlölet emelt. Ily elöljárókat kívánok szeretett városunk e hitközségében, de drága hazánk minden hitközségé­ben is. *(2) 33. szám. __________ ___________ He ti krónika. Megint 2 mulatság egy hét alatt. Az egyik az ifjúsági köré, a másik Odri konczertje s mindkettő a kaszinóban, mind a kettő tánczczal egybekötve. Talán már forduló ponthoz értünk, mikor a vi­lág ismét megváltozik. Ezt látszik jelezni az a nagy vihar is, mely csütörtökön országszerte dúlt-fult. Nekünk még nem sok jutott belőle, bár itt is azt hittük, hogy eljött az Istenítélet, de Pest környékén, hol ama bizonyos tojás nagyságú jegek vertek le mindent, vagy Debreczenben, hol a szárazságtól máskor eltikkad az ember, most zugó patakok folytak az utczákon. Szatmáron a Sza­mos kiöntött s a fakereskedők nagy ijjedelmére játszi kedélyességgel kezdte hullámain lova szállítani a legszebb deszkákat. Ezeken a helyeken volt igazi kritikus nap! i , Didergő október, melynek parancsára előkerültek a téli felöltők. Nem egy helyen fűtöttek kánikula közepén, a hegyeken nyaralók többnyire erre a sorsra jutottak. A föld kezd hülni kifelé, s vele együtt hülnek az emberi szivek is. Nagy mozgalom, kiváló eszme kell hozzá, hogy csak egy kissé is pezsgésbe hozza őket. - A történelem azonban mindig gondoskodik az ilyenekről. Most pl. a Hentzi szobor van napirenden, Pesten erősen hullámzásba hozza a kedélyeket, de vezetü tetőt. Sem asztal, sem szék! De ezeknél kelle­mesebb vott nekünk a fedett hely, mert megdördült az ég és most a zivatar ellen ez nekünk királyi haj­lékul kínálkozott. Kissé esett, de a zivatar másfelé vonult. Ide, ezen közel 900 méter magasságra fél négykor jutottunk. Közvetlen közelségünkben 8 C" friss forrásvizet élveztünk. Háromnegyed ötkor a hegység -innenső lejtőjén haladtunk lefelé. A Zazar bölcsőjénél voltunk ,a forrásnál. Pár lépés ismét lefelé és már ta­pasztaltuk, miként nőtt meg, egy másik hasonló pata­kocskával egyesülve. Itt egy barlang, tovább éppen .utunkban levágott fa. Elhagyott zuzónak romja, mel­lété még nagyobb pusztulásnak maradványa. Ezek a .festményben az árnyék vagy a zenedarabban a diszo- náncziák. Most ismét gyönyörű kép tárul elénk. A nagy Bóditő -7- oly nagy, mint a vásárterünk — sima tük­rével, több oldalról bükkfákkal körülvéve, szendereg vánkosán, melyet a tavasz rinantus, krizantémom és . más, szép virágokkal kihimezett A tó szélén fehér vízi boglárkák (ranunculus divaricatus) ékesítik. Ezen domb tetején vonul cl a ló őrének csendes hajléka, hol üdébb a levegő, zengőbbek a dalok. Lejjebb jutva, .láttuk a kis bódi tavat is Végre kiértünk a Felső- Bányára vezető szekérutra, a Zazar völgyébe. Örvendve kiálthattuk Xenophon társaival: Talasza, talasza (ten­ger, tenger)! Rigó zengte gyönyörű esti dalát. A Hegyes-hegy pompás forrásvizét is Ízleltük. Felső- Bányára 8 órakor éppen az esti harangszónál érkez­tünk Tíz órakor itthon voltunk. Csakhogy nem vol­tunk kénytelenek a Mjásza Domnilor magaslatán meghálni! Lukácsi György. nállunk se igen olvas senki egyebet a lapokból, mint erről a derék úri emberről, kinek herostratusi dicső­sége -oly sokáig tartja magát. Az uj kormány mézesheteit kegyetlenül megza­varja a nehány mázsa ócskavas, mely a hadapród is­kola udvarára került. Derül azonban az ég, melegszik ismét- az idő, 1 — 2 nap alatt megváltozik minden s a csendes Ma­gyarország ismét békességben kötözgetheti s csűrébe takarhatja a kévéket. Megváltozik minden s jövő héten egyébről fog írni a krónikás. Különfélék. Válaszirat. A Pető-ünnepélyt rendező bizottság elnöke Törökfalvi Pap Zsigmond, Gyulay Pál levelére a következő választ küldötte: »Méltóságos Uram! A Petőfi Sándor halálának 53-ik évfordulója alkalmára f. é. julius 30-án Költőn és Nagybányán tartandó em­lékünnepélyre Méltóságodhoz, mint a Kisfaludi Társa­ság elnökéhez intézett meghívónkra irt becses vála­szát sajnálattal vettük tudomásul, mennyiben méltó­ságod elfoglaliatása miatt részt nem vehetett a Petőfi Társaság részéről kiküldött egyik tagja, nagyméltóságu Teleki Géza gróf ur jelenlétében közlelkesedéssel meg­tartott ünnepélyen, noha óhajtásunk szerint legjobb alkalmunk lett volna a nagy költőnek sógorát szemé­lyében ismerni, egyszersmind a magyar irodalom tisz- tultabb ízlésében működő egyik legjelesebb Íróját meg­tisztelni és megszeretni. Hisz a tisztelet és szeretet adja meg irodalmunknak azon magasabb szinvonalt, melyre a müveit nemzetek olvasóközönsége helyezke­dik nagy Írói és művészei irányában tanúsított tisz­teletében; és hogy e tekintetben mennyire emeli a rokonszenvet a személyes ismeretség, igazolja népünk demokratikus intézményeiben és társadalmi érintke­zésében nyilvánuló jellemvonása. Ez sokkal inkább észlelhető a magyar népnél, mint bármely más nem­zetnél, melynek kormányformája nem a nemzeti élet természetes történelmi fejlődése folyamán alakult lát­szólag állandóvá, hanem gyakori erőszakos kitörések kényszere miatt majdnem a népjellem eltorzulásával vált alkahnazkodóvá az Ideiglenes viszonyok uralma alatt. Isten oltalmazza meg ettől a magyar népet, mely mindenha a nemzeti élet igaz alapját képezte, s a mikor e részben folytonossági hiányt szenvedni kényszerült, megérezte az idegenszerü beszürődést az irodalma is. Ez ellen Petőfi lángesze és a népélelből merített költészete tiltakozó időszakot alapított meg. Ez a mi okunk, a miért Méltóságod elmaradását saj­nálattal vettük ünnepélyünk hézagossága jeléül, de kipótlására az alkalmat remélve kérem, fogadja ál­landó nagyrabecsülésem kifejezését azon őszinte indu­lattal, melylyel a bizottság nevében Méltóságodat meg­hívni bátor voltam. Nagybányán, 1899. aug. 1. Igaz tisztelője Törökfalvi Pap Zsigmond. Személyi hir. Thorrpa János festőművész ma d. 11 órakor városunkba vissza érkezett. Stoll Gábor kir. közjegyző Radegundba utazott. Helyettesséül a debreczeni kir. közjegyzői kamara aug. 7-től szept 4-ig terjedő időre Füley Gusztáv kir aljá- rásbirőt nevezte ki. Személyi hir. Pethő Lajos erdőfelügyelő a napok­ban itt járt a városi és vidéki erdészet megvizsgá­lása végett s e hó 11-én Debreczenbe, állomáshelyére visszautazott. A törvényhatósági közutak törzskönyvének hite­lesítése ment végbe városunkban és vidékén augusztus 5-én. E dolog minket különösen annyiban érdekel, hogy a borpataki utat is fölvették a hálózatba. A megye részéről jelen volt Ilosvay Aladár főjegyző, Fogarassy és Holéczy mérnökök. A városi érdekeltség képviseletében Gellért E. h. polgármester és Nagy György mérnök. Árvaszéki hivatali vizsgálat. A vármegye az elmúlt héten vizsgálta meg a helybeli városi árva­széki kezelést. Jelen voltak Ilosvay Ferencz megyei árvaszéki elnök vezetése alatt Schönpflug Rikhárd megyei főügyész, Szoboszlay József tb. főszámvevő. A vizsgálat 2 napig tartott. A tapasztaltak felett a vizsgáló bizottság teljes 1 megelégedését nyilvánította. A Laposerdő 6 évi vágása e hó 14-én, azaz hétfőn kerül árverés alá, d e 10 órakor, a tanács­teremben. Az érdeklődés a 260 ezer forintos árverés iránt már is nagy. Emlékeztető. A szatmárvidéki ifjúság hangver­sennyel egybekötött tánczmulatsága holnap, 13-án este Lázáriban. Nagybányáról a reggeli vonat 10 óra 12 perczkor, az esti 7 ó. 42 perczkor érkezik oda. Be­lépő dij 1 ft. Odry hangversenye. A m. kir. operaszínház volt művésze Odry Lehel, élvezetes estét szerzett f. hó 10-én, a nagybányai csekélyszámu inüértö közönség­nek. Örömünkre szolgál, hogy a disztinguált modorú művész hangja, még most is teljesen érvényben van. Loeve egy balladáját, a Bajazzók Prologját Carmen Toreador dalát és Tarnay Haidé balladáját énekelte rendkívüli hatással s midőn a közönség szűnni nem akaró tapssával kért a művésztől ismétlést. Hubay Kis furulyám czirnü románczával aratta legszebb diadalát. Partnere az ifj. Várkonyi Béla volt, ki fiatalos tűzzel adta elő saját sonatáját Liszt két rapszódiáját és Mos- kovszky Tarantelláját, Technikája s előadási módja figyelemre méltó volt úgy, hogy a zeneművészet té­rén ő egykor fényes nevet vívhat ki magának. Hozza Isten a művészeket máskorra is hozzánk. Toronyzene. F. hó 19-én este 9 órakor, a Szén t István-torony erkélyén a helybeli bányászzenekar tag­jai a következő darabokat játszák : 1 Ah hol vagy ma­gyarok tündöklő csillaga. Ének Szt. Istvánról. 2. Bol­dog asszony anyánk. 1709 évből. 3. Mondj szivem dalt. 4. Angyaloknak nagyságos Asszonya 1508-ból. Oh dicsőült szép kincs 1651-ből. 6. Szózat. A torony­zene legjobban hallható a ligeti útról. A tőkés-garbonáczi úthoz kisajátított magánbir­tokok megbecslése Pünkösti József miniszt. főmérnök és kiküldött, továbbá a főszolgabiróság és az épitő- vállalat közbejöttével e hó 10-én tartatott meg a helyszínén. A nagybányai ref. egyházmegye őszi közgyűlését szept. hó 15-én és 15-én tarlja Szinérváralján gróf Degenfeld Sáudor és Bencsik István elnöklete alatt. Gyászlap. Alulírottak a pótolhatatlan veszteség fájdalmával tudatjuk, hogy a felejthetetlen szerető édes­anya, nagyanya, dédanya és jó rokon özv. Fox Já- nosné szül Prohászka Szidónia életének 79-ik rvében folyó hó 9-én délután 1 órakor végelgyengülésben jobblétre szenderült. A megboldogultnak földi marad­ványai folyó hó 11-én d. u. 4 órakor a róm. kath. egyház szertartása szerint fognak az anyaföldnek át­adatni. Az engesztelő szentmise-áldozat pedig e hó 12-én d. e. 9 órakor fog az Egek Urának bemulat­tatni. Béke lengjen drága porai felett! Nagybánya, 1899. augusztus 9-én. Fox Mária férj Agrikola Gusztávné, Fox Károly, Fox Erzsébet férj. Körösy Károlyné Fox Etelka férj. Tersánszky Jakibné, Fox Anna férj. Mi- hálcsek Istvánná gyermekei. Özv. Novák Károlyné. szül. Prohászka Zseni nővére. Fox Károlyné szül. Fo­dor Gabriella menye. Kőrösy Károly, Tersánszky Ja­kab, Mihálcsek István vejei. Agrikola Károly, Erzsébet, Lajos, Zseni, Szidónia, Fox Károly, Gabriella, Kőrösy József, Mária, Maliid, Károly, Tersánszky Szidónia férj Krizsovánszky Ádámné, Tersánszky Amália, Ilonka férj. Mostis Sándorné, Tersánszky Jenő, Margit mint unokái. Agrikola Paulina, özv. Lói Józsefné szül. Agri­kola Mária, Mihálcsek Lajos, Ida mint unokái. Kri­zsovánszky Margit dédunoka. Temető örház. A két protestáns egyház közös temető őrházának helyét a kiküldött bizottság e hó 11-én jelölte ki, az építkezéshez a napokban hozzá fognak s még e nyár folyamán be is fejezik. Helyreigazítás. Felsőbányáról a következő sorokat vettük : Tek. Szerkesztő úr! A »Nagybánya és Vidéke« czirnü becses lapja f. é. augusztus hó 6-iki 32-ik szá­mában, a »Siegmeth Károly« menedékház felavatására vonatkozó közleménybe két hiba csúszott be. Egyik hiba az, hogy a menedékház felavatása nem augusztus 2-án, de 3-ikán volt megtartva; a másik hiba pedig az, hogy a felavatást nem közösen végeztem nagy- tisztelelü Nagy Lajos helv. hitv. lelkész úrral, hanem a római katholika anyaszentegyház által előirt szer­tartások szerint azt magam egyedül eszközöltem. — Kérem a fent hivatolt közleményt a lap jövő legkö­zelebbi számában az előadottak szerint helyre igazí­tani. Kiváló tisztelettel Pemp Antal esp. felsőbányái r. k. plébános. Vasúti szerencsétlenség. A nagybánya-zsibói vo­nalon, bizonyos Kovács János nevű munkás egyik ka­vicsoló vonatról saját vigyázatlansága következtében, a kerekek közé esett e hó 10-én, a sérültet ápolás végett a városi közkőrházba szállították. Nagy vihar volt e hó 10-én délután a vidéken, itt-ott jégesővel vegyest, városunkban az esős széllel jött zuhogó eső a gyümölcsösökben nagy kárt okozott. Sertésvész. Újabb eset nem merült, városunk területén a vész teljesen megszűnt s mint örvende­tesen jelenthetjük, a zárlat feloldása iránt a tanács a lépéseket már legközelebbi napokban meg fogja tenni. A libamezei és postaréti forrásokat a hatóság tegnap megvizsgáltatta, gondos ápolás alá veszi s ezé- méntezetl medenczékkel, esetleg szivattyúkkal fogja ellátni, hogy ez által a fertőzéstől megmentessenek. Felhívás a magyar gazdaközönséghez. A Gazda­sági Egyesületek Országos Szövetsége az általa ren­dezendő szegedi országos mezőgazgasági kiállítással kapcsolatosan, a mezőgazdaság elméleti tárgyalást igénylő legégetőbb kérdéseinek előkészítése végett az V. Országos gazdakongressust rendezi. A kongresszus napirendje: Ezen kongresszusnak első ülése szeptem­ber 4-én, hétfőn délelőtt 9. órakor nyílik meg a kö­vetkező tárgysorozattal : 1. A kongresszus megala­kulása. 2. Elnöki megnyitó. 3. Bernát István előadása az I—IV. országos gazdakongresszusok határozatairól és ezek révén az elért eredményekről. 4. Majláth Jó­zsef gróf: a falusi jólét emeléséről. Ugyaneznap délu­tán 3 órakor: 1. Az uj földtehermentesitésről. Előadó: György Endre. 2. Az uzso-ratörvény reformjáról. Előadók : Makfalvay Géza és dr. Csillag Gyula. Szeptember 5-én délelőtt 9 órakor: 1. Malcones Jeromos báró: a szö­vetkezeti ügy fejlődéséről. Szakelőadások : szövetkezeti dolgokról. 2, Bujanovics Gyula: a fogyasztási szövet­kezetekről. 3. Meskó Pál: a gabonaértékesitő szövet­kezetekről. 4. Gróf Széchenyi Imre: a tűz és jégbiz- tositásról. 5. Gróf Károlyi Sándor: az életbiztosításról. 6. Sierbán János: a tejszövetkezetről. Kedvezmények. Kongresszusi tagok az összes államvasutakon II. oszt. jegygyei első osztályon, III. oszt jegygyei a II osztá­lyon utazhatnak úgy a gyors-, mint személyvonato­kon. A kongresszusi jegy egyúttal állandó belépti jegy a kiállításra. Házasulok kihirdetése. Kihirdetés alatt állanak: 1. Riinmer Márton és Krizsán Emilia nagybányai, 2. Márk Márton és Krecsun Anna özvegy Csikertoán Já- nosné nagybánya-borpatak-telepi lakosok.

Next

/
Thumbnails
Contents