Nagybánya és Vidéke, 1899 (25. évfolyam, 1-53. szám)
1899-07-16 / 29. szám
1899. Julins 16. 29 szám. (3) Az országos magyar bányászati és kohászati egyesölet ez idei közgyűlését Szepesiglón tartja aug. 26- 29 napjain. Részletes programmed jövő számunkban hozzunk. Nagy takarítás folyik a helybeli kir. járásbíróság épületében, tisztogatják és meszelik a hivatalos helyiségeket, melyeknek kimeszelésére már a legöregebb emberek se emlékeznek. Nagy szükség volt tehát már a takarításra az elhanyagolt épületben. Ugyanitt a falakon olt vannak az in'ések, hogy »a földre köpni tilos« de modern köpoládácskákról nem gondoskodik a minisztérium, tehát saját rendeletét nem hajtja végre, pedig ha valahol akkor ily épületben volna helye a tiszlaság szigorú ápolásának, a hol annyi ember megfordul naponként. Elveszett Nagybányán, 1895. jun. 10-én Salamon Simon elfogadó, Simon Pepi kibocsátó és Simon Adolf forgató aláírásával ellátott 700 Írtról szóló váltó, a megtaláló szíveskedjék azt e lap kaiadóhiva- talába letétemenyezni. Méhészet. Forgách Lajos állami méhészeti szaktanár előadását Molcsány Gábor erdőmester kertjében e hó 11-én számosán hallgatták meg s a kitűnő szakszerű előadásból sok alapos ismeretet merítettek a méhészkedésre. Mint halljuk az állam Nagybányán méhészeti telepet szándékozik már legközelebb létesíteni s igy hanyatlóban levő méhészetünket ismét virágzásba hozni. A magyar katholiczizmus 900 éves jubileuma alkalmából nagymértékű ünnepélyek vannak kilátásban. Ezen ünnepségek programmját König Gusztáv, pápai kamarás állította össze, a melyet a bíboros herczeg prímásnak és a magas püspöki karnak már előzetes jóváhagyásával, mostan a jubileum alkalmából kinevezett Országos-bizottság szintén egyhangúlag elfogadott. Kapcsolatban ez ünnepélyek sorában lesz Dr. Simonsen István János terve, mely egyszersmind maradandó emlékét is képezi e jubileumunknak s abban áll, hogy Magyarország össes róm. kath. papságát egyházmegyénként csoportképekben összeállítja. Ez eszme szerencsésnek nevezhető és megvalósítása pártolás által kétségkívül előmozdítandó. Érdeklődést is fog kelteni a klérus minden tagjában; hiszen oly kép lesz ez, a mely külső formában is együvé hozza mindazokat, kik szétszórva bár, de egy lélekkel, egy dicsőséges zászló alatt, egyazon szent czélt szolgálják. Egy ily csoportkép előtt, nyilván uj gondolatok támadnak a szemlélőben, a régi emlékek megújhodása közben. A munkanap s az ünnep nyugalmas órái, az öröm s az üröm perczeinek emléke egy pillánálra ismét lelkűnkbe száll s ez emlékek összhatása mindenesetre erősíteni fogja az össztartozandóságot s emelni a testvéri szeretet érzetét! Azonban rendkívül fontos s a mű pontosságára, emlékszerüségére föltétel az. hogy az arczképgyüjtemények teljesek legyenek: senki se hiányozzék, senki se maradjon távol ! Ha azonban egyike, vagy másika a Főt. uraknak éppen e pillanatban nem volna arczkép birtokában, úgy sürgősen kéretik, ne sajnálja azt az esetleges fáradságot, mely- lyel a lefényképeztetés (a legközelebbi fényképésznél) jár. A határidő julius hó 15-én jár le s abban a meggyőződésben, hogy e jubileumi csoportképek összeállítása és művészi kivitele e szép és nagyszabású gondoláinak megfelelő is lesz a müvet csak legjobban s legmelegebben ajánlhatjuk 20 krért egy tanyai gazdaság. A Gazdasági Egyesületek Országos Szövetsége ez idén rendezi első mezőgazdasági kiállítását Szegeden. E kiállítással kap csolatban egy tárgysorsjáték is rendeztetik, melynek húzása a kiálilás utolsó napján, szeptember 10-én tarlatik meg, Az első főnyeremény 50 000 korona érték, melyet a sorsjáték rendezésére szövetkezett inté- zetek készek kézpénzben, vagy egy szegedi mintaszerűen berendezett tanyai gazdasággal is megváltani. A többi nyereményt főleg kiállított gazdasági gépek és eszközök képezik, melyek szintén beválthatók készpénzben. Kötelességünknek tartjuk olvasóinknak szives figyelmét e sorsjátékra felhívni, tekintettel arra a hazafias és közhasznú czélra, a melyet az előmozdítani igyekszik, annál is inkább, mert egy-egy sorsjegyet a legszegényebb ember is megvehet, lévén ára csak 20 kr. Miut értesülünk e sorsjáték iránt szokatlan élénk az érdeklődés a sorsjegyek nagy kelendőségnek örvendenek. Ásványolajnak adómentesen beszerzése ipari ezélokra. Az ipari ezélokra szolgáló adómentes ásványolajból (benzin) ez idő szerint is még számottevő mennyiség hozatik be külföldről, illetve Ausztriából aminek oka az is lehet, hogy az érdekeltek nem bírnak tudomással az ily ásványolajat előállító hazai gyárakról. Ily házai gyár az ápoló kőolaj-finomitó gyár Budapest, V. Váczi-körut 32. szám, mely a motor hajtásra és egyéb ipari ezélokra szolgáló benzint is kiváló minőségben s versenyképes ár mellett állítja elő. A fogyasztó közönség tehát csak hazafias kötelességét teljesiti s saját érdekét szolgálja, ha benzin szükségletét e hazai és nem külföldi gyárból fedezi. Adakozás. Winkler József nagyvárdai czimzeíes püspök városunk köztiszteletben élő szőlöttje a nagybányai róm. kath. legény egyletnek mint halljuk: valódi pátronusa lett, időről-időre nemes szivével róla nem feledkezik meg. most is pl. 200 frt küldött az egyletnek. Házasulok kihirdetése. Kihirdetés alatt állanak : 1. Kosztin János és Nemes Anna nagybányai, 2. Sul- ler Kálmán kolozsvári és Karácson Anna Mária nagybányai, 3. Ináncsy Bálint Jenő nagybányai és Mada- rassy Mária, Berta, Maliid császlói lakosok. Henneberg-selyein 45 krtól 14 frt 65 krig méterenként — csak akkor valódi, ha közvetlen gyáraimból renedeltetnek, — fekete, fehér és színes, — a legdivatosabb szövés, szin és mintázafban. Privát fogyasztóknak postabér és vámmentesen, valamint házhoz szállitva, — mintákat pedig postafordultával küldenek. Henneberg G. selyemgyárai (cs. és kir. udvari szállitó) Zürichben. Magyar levelezésSvájczba kétszeres levélbélyeg ragasztandó. NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE. ______ Bo r,- hús- és szeszfgyasztási adópótlékok. — A városi képviselők figyelmébe. — A magyarországi városok és községek fogyasztási adó természetű jövedelmeinek ideiglenes rendezéséről szóló 1899. évi V. t. ez. 1 §-a szerint ama városok és községek részére, a melyek az 1888. évi XXXV. t. ez. 69. §-a alapján az italmérési jövedék tiszta jövedelmében részesednek, 1899. évi jan. 1-től kezdve két egyenlő részletben, minden év junius és deczember havának végével az államkincstár által oly összeg fizetendő ki, a mely az 1895-1897., évedben az illető várost, vagy községet ily részesedés czi- mén megilletetett összegek egy évi átlagának megfelel. A hivatkozott t. ez.-ben engedélyezhelőkön kívül a a községek és városok 1899. julius 1 tői a bor,- hus,- ezukor,- sör,- szesz és ásványolaj fogyasztása nagy bevitele után semminemű fogyasztási vagy beviteli dijat nem szedhetnek, kivéve a kövezetvámot, mely a fenti áruk után is ezután is szedhető. E napon tehát megszűnnek az ily természetű pótlékok és dijak beszedési jogai és az e tárgyban kötött szerződések. A hivattkozolt t. ez. 3 §-a szerint a belügyminiszter a pénzügyminiszterrel egyetérlőleg megengedheti, hogy egyes községek és városok az 1899. julius 1-től kezdve bor után az 1887 évi XLVII. t. czikkhez mellékelt áruszabás szerinti borfogyasztási adó 20o 'o-át meg nem haladó községi, illetve városi borfogyasztási adópótlékot s hús után az ugyanazon t. cz.-hez mellékelt árszabás szerinti husfogyaszlási adó 25o/o-át meg nem haladó husfogyasztási adópótlékot szedhessenek be, továbbá megengedhetik az említett miniszterek, hogy a helyben fogyasztott égetett szeszes italok és folyadékok után, a mennyiben azoknak alkohol tartalma a közönséges százfoku szeszmérővel közvetlenül megállapítható, hektoliterfokonkint 10 fillért meg nem haladó, a mennyiben pedig alkohol tartalmuk közvetlenül meg nem állapítható, literenként 8 fillért meg nem haladó városi szeszfogyasztási adópótlékot szedhessenek. A mennyiben az állami boritaladó és husfogyaszlási adó beszedése valamely városban bérbeadatik, az illető város által szedhető bor és husfogyasztási adó- pótlék beszedési joga mindig a femtemlitett állami adókkal együttesen adandó bérbe; kérelem esetén pedig ezen adópótlék beszedési jog is az állami bor- ital és husfogyaszlási adókkal együttesen adható bérbe. Ha valamely község, vagy város a boritaladó és husfogyasztási adó beszedési jogát megváltotta, ez adó beszedésével járó költségek megtérítése fejében az államkincstár terhére beszedési jutalékban részesül, mely 2000 korona megváltási átalány összegig lOo’o, azonfelül 50o/o-ban ál la pittatl k meg, de ezen jutalék 8000 koronát meg nem haladhat. A város állal megváltott adók beszedési joga házilag kezelendő. A nyílt, vagy leplezett bérbeadás esetén a pénzügyi hatóság a megváltási szerződést azonnal megszüntetheti, vagy pedig a beszedési jutalék kiutalványozását beszüntetheti. A város a boritaladó és husfogyaszlási adó beszedési jogát különbeni semmisség terhe alatt csupán nyilvános árverésen adh Ija albérlőibe. Mint illetékes forrásból értesülünk, a Nagybánya szab. kir. város területén fogyasztott bor, hús és égetett szeszes italok után fizetendő városi bor-, hús-, illetve szeszfogyasztási adópótlék kivetése, beszedése, ellenőrzése és kezelése tárgyában már elkészült a szabályrendelet tervezete, melyet tekintettel hogy a városra pénzügyi szempontból nagy horderővel bír, — alkalmilag egész terjedelmében közölni fogunk. A bor-, hús- és szeszfogyaszlási adópótlékok fizetésére vonatkozó halározmányok a belügyminiszter által a pénzügyminiszter által egvelértőleg jóváhagyandó szabályrendeletekben állnpbandók meg, mély szabályrendeletekben az eljáró közegre és az adópótlékok megrövidítése miatt indítandó büntető eljárásra, valamint az ily esetekben ítélkező bíróságokra és hatóságokra nézve kiterjeszthetők azok a tövényes halározmányok, a melyek a boritaladó és husfogyasztási adó tekintetében fenállanak. Ha valamely város hitelesen beigazolja, hogy a szabályszerűen gyakorolt beszedési jogokból kevesebb jövedelmet élvez valamely évben, mint a mily jövedelme az állami italfogyasztási és italmérési adó beszedési jogának megváltásából, vagy bérletéből és az állami adók tárgyát képező fogyasztási czikkek után szedett városi fogyasztási adókból beviteli dijakból slb. az 1895. 1896. és 1897. évek valamelyikében ösz- szesen volt: akkor mindaddig, mig a községek és városok pénzügyei törvényhozási utón gyökeresen ren-. deztetni nem fognak, az illető város a m. kir. állam- kincstárból méltányos segélyezésben részesítendő, mely segély azonban a város által az említett években a város által élvezett legmagasabb bevétel összeget meg nem haladhatja. A pénzügyminiszter az említett segélyezések terhére az egyes igényjogosult városok részére kamatmentes előlegeket utalványozhat ki. Felelős szerkesztő: Révész János. Kiadótulajdonos: Molnár Mihály. Egy jó csa*ádhó! való, I—2 gimnáziumot végzett fiút könyvnyomdámba, valamint egy 2—3 gimnáziumot végzett fiút könyvkereskedésembe tanulóul fölveszek. Molnár Mihály. 1961 — 1899. tkvsz. Árverési hirdetmény. A nagybányai kir. járásbíróság, mint tkvi hatóság közhírré teszi, hogy a felsőbányái takarékpénztár végrehajtatónak Lázár Onyiszim és társai végrehajtást szenvedő elleni 50 frt tőkekövetelés és járulékai iránti végrehajtási ügyében a nagybányai kir. járásbíróság területén lévő oroszfalusi 19. sztjkvben I. alatt felvett Pap Jusztinka férj. Lázár Onyiszimné tulajdonául telekkönyvezelt 656/a, 695, 577/b. hrsz. részletre 110 frt kikiáltási árban, az ugyanezen tjkv- ben II. alatt ugyanennek tulajdonául telekkönyvezett 417, 634, 636, 611 /b, 682/b. hrsz. ingatlanra 179 frt kikiáltási árban, továbbá az oroszfalusi 36. sztjkvben Lázár Onyiszim tulajdonául telekkönyvezett 51/b. hrsz., 34. sorsz. házra és 549. hrsz. részletre 291 frt kikiáltási árban, az oroszfalusi 44. sztjkvben Pap Iftyéné 1. Pável tulajdonául telekkönyvezett 68. hrsz., 54. sorsz. ház és 323. hrsz. részletre 487 frt kikiáltási árban, az oroszfalusi 177. sztjkvben felvett Pap Iftyéne és 1. Pável tulajdonául telekkönyvezett 91. hrsz. kertre 26 frt kikiáltási árban, végül az oroszfalusi 7. sztjkvben felvett 13. hrsz. 7. sorsz. házból a 10, 19 l/b, 208, 238, 281, 315, 329/a, 666, 724, 784, 782 és 790 hrsz. részletből Paszkán Grigort illető l/s részre az árverést 275 frt 331/3 krajezár- ban ezennel megállapított kikiáltási árban elrendelte és hogy a fennebb megjelölt ingatlan az 1899. évi augusztus hó 3-ik napján d. e. 9 órakor Oroszfalu községházánál megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alól is eladatni fog. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlanok becsárának 10%-át vagyis 11 frt, 17 frt 90 krt, 29 frt 10 krt, 48 frt 70 krt, 2 frt 60 krt és 27 frt 50 krt készpénzben, vagy az 1881. LX. t.-cz. 42. §-ában jelzett árfolyammal számított és az 1881. évi november hó 1-én 3333. szám alatt kelt igazságügymin. rendelet 8. §-ában kijelölt óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881. LX. t.-cz. 170. íj-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt át- szolgállalni. Kelt Nagybányán, 1899. évi jun. hó 18. napján. A nagybányai kir. jbiróság mint tkvi. hatóság. Km. Pap Sándor, kir. it. tbiró, mint jbiró. Bérbeadó özv. Gróf Teleki Sándorné kél lakosztályból álló háza, esetleg külön is. Feltételeket közli: Gróf Teleki János, Koltón. Műszaki iroda! JIH Bátory Gusztáv építész-mérnök Nagybányán, Erdélyi-üt 20. szám (saját ház.) Vállal: gazdasági, viz, mű- és magas építkezésekre vonatkozó tervrajzokat és költségszámítások készítését, felmérések, becslések és építés ellenőrzéseket, utak és vasutak tervezését és építését. Szatmár-nagybányai vasút részvénytársaság. Hirdetmény. A mai napon a szatmár-nagybányai vasút részvénytársaságnak 32 (harminczkettő) drb elsőbbségi részvénye lelt egy.kir. közjegyző jelenlétében kisorsolva. Ezen részvényeknek darabonkint o é. 100 (száz) forintjával leendő visszaváltása, az elsőbbségi részvényeknek a 17. számtól kezdődő összes szelvényeikkel való visszaszolgáltatása ellenében a »Magyar ipar és kereskedelmi bank« által Budapesten, (V. Nádor-ulczn 4.) 1900 évi január hó 1-től kezdve fog í eszközöltetni. A kihúzott számok a következők : 4375—4376, 4761—4770, 4771—4780, 7061—7070 azaz 32 drb. Budapesten, 1899. évi julius hó 1-én. Az igazgatóság.
