Nagybánya és Vidéke, 1899 (25. évfolyam, 1-53. szám)
1899-07-09 / 28. szám
Nagybánya, 1899. Julius 9. — 28. szám. ■■■\ \ XXV. év föl y TARSÁDÁLMI hetilap. A NAGYBÁNYAI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. mindert Előfizetési árait; Egész évre 4 frt. Fél é\xé*£frt. Negyedévre 1 frt. Egy szám ára 10 kr. Előfizetések, reklamácziók és hirdetések Molnár Mihály könyvnyomdájába intézendők. Közlemények a szerkesztő lakására — Felsőbányai-utcza 245-ik szám alá — küldendők. Nyilttér soronként ÍO Icr. '■ A zártutczai árok. Városunk közegészségügye, a közrend, és tisztaság érdekében szólalunk fel akko •, midőn a Zárt-u czabelieknek a napokban a városi hatósághoz beadott kérelmét ismertetjük. A zártutczai és a pénzverő-ulczai házsorok között húzódik egy rövid árok, melynek hármas rendeltetése van: 1., mintegy 20 háznak minden szemétjét, piszkát összegyűjti, s mivel az év legnagyobb részében az árokban viz nincsen, a felhalmozódott szemeinek dögleletes kigőzölgéseit állandóan raktáron tartja. 2., 17 ürszéknek felfogó medenczéül szolgál s az előbbi módon hagyja az ürüléket hónapokon keresztül levegőjavitóul a házak végében stagnálni. 3., A patak medre igen alkalmas búvóhely csirketolvajpk számára, kik a medenczében az éj leple alatt szabadon járhatnak, kelhetnek, alkalmas módon űzhetik mesterségüket, s nem egyszer lopott tárgyak elrejtésére is használják e helyet. Más rendeltetését nem ismerjük e pataknak, mert a kincstári rákospataki vizvezető árok fölös vizét a Zazarba is le lehetne engedni, a minthogy tényleg a kifogásolt mellékárok az év legnagyobb részében nem vezet le semmit. El kell tehát ismernünk, hogy a zárt- utczabelieknek igazuk van, mikor ezen pataknak beboltozását kérelmezik. Senki se venné azt a városi lakosok közzül jó néven, ha udvarán állandó bacillustanyát kellene tűrnie, miért legyenek tehát erre éppen a zárt- és pénzverő-utczabeliek kárhoztatva. Az ilyen szemetfészkek azonban veszedelmesek az egész városra nézve is, mert innen indulnak ki rendesen a fertőző betegségek, s igy közvetve mindenki veszélyeztetve van az által, ha a város egy részén tisztátalanság uralkodik. A midőn tehát felszólalunk ez árok kassi- rozása mellett, akkor a közérdek szempontjából járunk el. Az már mellékes körülmény, de azért mégis figyelembe veendő, hogy a beboltozás által az ottani házak telket nyernének és pedig mintegy 3 méter széles területet a patak egész hosszában, az is figyelemre méltó, hogy 2 kerítés helyett ezután csak 1 kerítés fenntartására volnának kötelezendők, valamint hogy a Do- roghy-féle ház mellett szép kis teret nyerne a város és hidfenntartáli kötelezettsége megszűnnék. Az egész beboltozás szakértők állítása szerint mintegy 700 frtba kerülne, ebből is a felét szívesen fedeznék a lakosok, ha a telket cserébe megkapják. Pénzügyi szempontból tehát oly csekély kérdés ez, hogy akadályokról szó sem lehet, a tisztaság, rend és közegészségügy szempontjából pedig egy újabb üdvös lépés volna. Tessék csak az idei statisztikát megnézni, elszörnyüködik az ember, mily nagy a halandóság városunkban s ez mindaddig igy lesz, mig a tisztaságra és közegészségügyre nagyobb gondot nem fordítunk. Minden lépést örömmel kell üdvözölni e téren, bármi csekélynek látszék is. Egyetlen egy ok volna felhozható a zárt- ulczaiak kérelme ellen, ha a kincstári pénzverőárok fölös vize másként nem volna elvezethető, azonban e részben sincs semmi akadály, özv. Sipos Sándorné házastelkénél ugyanis, hol a viz elágazik, a legnagyobb vízállás mellett is van még egy fél méteres kőtől Lés, hol a kifogásolt mellékágon lefolyó viz, annál inkább folyhatna egyenes utján még mintegy 30 méter távolságra a Zazar medrébe, de meg nagyobb vízállás esetén a beboltozott árkon is lehetne egy bizonyos mennyiségű vizet lebocsátani. Mindezen felvilágosító megjegyzéseink után a köznek szempontjából a legmelegebben ajánljuk a zártutczabeliek kérelmét a tanács jóakaratu figyelmébe. Katonai nevelő-intézetek. (A szülők figyelmébe.) Igen sok szüle van most a szünidők alatt azon komoly és nagy megfontolást igénylő helyzetben, hogy gyermekének pályát választani kénytelen. A magyar ember eddig rendesen idegenkedett a katonai pályától, újabban azonban mindinkább kezdik belátni, hogy a katonaság szép pálya, hol a megélhetés és előhaladás épp úgy biztosítva van, vagy talán még jobban, mint más tiszti pályákon s igy * sokan szeretnék gyermekeiket erre a hivatásra nevelni, ámde gyakran nem bírnak kellő tájékozással arra nézve, hogy hova forduljanak, mit kezdjenek? Tájékozásul közöljük tehát az érdekelt szülők számára több katonai nevelő-intézetnek főbb adatait 1. A m. kir. honvéd hadapródiskolák. A pécsi és nagyváradi honvéd hadapródiskolák első évfolyamába ez idén 100—100 ifjút fognak fölvenni. Tanév kezdete szept. 17-én, folyamodni lehet aug. 1-éig. Minden hely díjmentes, a növendékért csak a tandíj fizetendő. Katonatisztek, katonai tisztviselők, katonai lelkészek, altisztek íiai évenkint 12 frt, szolgálaton kívüli viszonyban levő tisztek, törvényhatósági tisztviselők fiai 80 frt, egyéb állampolgárok fiai 150 frt tandijat fizetnek. Pályázhatnak, a kik valamely középiskolában 4 osztályt végeztek. A latin, vagy görög nyelvből nyert elégtelen osztályzat figyelembe nem vétetik. Felvételi vizsgák szept. 12—16-ig. 2. A fiumei hadtengerészeti akadémia. Szept. 16-án 36 egészen ingyenes és féldijmentes hely fog betöltetni. Kívántatik betöltött 14 év és túl nem haladóit. 16 év. Előképzettség 4 középiskolai osztály. Az élelmezési átalány fizetéses helyért 800 frt, féldijmentes helyért 400 frt. Pályázók felvételi vizsgát tesznek a német nyelv. A „NAGYBANYA ES VIDÉKÉ" tárrnja. *3ucsu. Hadd lássalak még egyszer bérezek, erdők. Völgyek, örökvidám tanyája A kedvnek boldogságnak. Nem látlak többé — úgy lehet — soha. Fejem nem hajtom hűvös árnyaidba. Nem nézem vigan lejtő habjaid Ezüstös csermely ott a domb alatt, Bolongató zöld fáknak koronája, Nem borultok többé fejem fölé ; S madárdallal nem ringatsz félálomba A melyből oly nehéz az ébredés. Szivemnek nehéz sebe fölsajog, Bánat borítja egész lelkemet, Hogy itt kell hagynom téged szép vidék, Hogy el kell mennem messze tőled, el T Senki. A belgiumi forrongás és a czivakodő Anglia. — Irta: -Ä-. Saissy. — Paris, 1899. julius 1. A belgiumi mozgalmak Francziaországot rendkívül közelről érintik. Eltekintve azon ötszázezer belgától kik Francziaországban laknak, a gazdasági és ipari élet is nagyon össze van forrva e két állam között. Az iparágak a miket e két állam folytat közösek, a kőszénbányáknak ugyanazon geológiai fekvésük van mind két országban, a népfaj ugyanaz s bevándorlás, száműzetés, házasság és honosítás által teljesen össze van vegyülve egymással s igy nem csoda ha mindazt a mi Belgiumban történik Francziaországban nagy érdeklődéssel kisérik és viszont. De e fennt elősorolt okokon kívül még egy más kapocs is fűzi a két országot. Brüsszel képezi ugyan is második központját a fran- czia irodalomnak Páris után. Folytonos cserében áll e két ország egymással eszmék, könyvek és hírlapok utján, a melyek nem ismerik a két állam közölt fennálló határokat Sőt Belgium egyidőben franczia protektorátus alatt ál’ott. Mind ezen okok hozzájárulnak ahoz, hogy a különféle belgiumi események akár a belső akár a külső politikát érintik is azok, Franczia- ország érdeklődését a legnagyobb mérvben magukra vonják. Ép ezért nagy figyelemmel kisérik most Francziaországban hova fejlődését azon mozgalomnak a mely most a választási reform folylán tart Belgiumban. An nélkül, hogy e reformokról bővebben nyilatkoznánk consta- Iáljuk, hogy azok rendkívül felizgatták az ország nyugalmát. Már ama kis mozgalmak is, a melyek Brüsszel és Liége utczáin előfordultak könnyen forradalommá fajulhatnak. Azon »éljen a köztársaság« féle felkiáltások már nem csupán az utczákon hangzanak fel, hanem magában a törvényhozás termeiben, hol egy nagy csoport képviselő hangosan nyilvánitá köztársasági érzelmeit. Igaz, hogy ezen köztársaságiak nagyobb részt a collectivismusnak hívei, mivel sehol sincsen egész Európában a collectivizmusnak annyi hive mint a Schelde és Mense folyók völgyében akikkel ezek folytonos összekötetésben állanak. Ki bírná megmondani, hogy hová fejlődnének a dolgok Belgiumban, ha a társadalomnak uj alapokra való fektetését kisérlenék meg. A flamandok, akik lulnyomólag kalholikusok mindenesetre megkísértenék széttörni a kapcsot a mely őket a vallonokkal köti össze. Még szerencse lenne, ha mind ez idegen beavatkozás nélkül esnék meg, de vájjon II Vilmos császár nem tar'aná-e hivatásának azt, hogy a forradalmi törekvéseknek elnyomása végett ne occupálja ideiglenesen Brüsszelt Liéget s a többi nagyobb városokat? Az angolokkal is mindig baj van. E pillanatban a »Terre-Neuve« körüli halászatok miatt czivakodnak, gáncsoskodnak és a közvéleményt Francziaország ellen iparkodnak hangolni. De az angolok nem csupán a franczia halászokkal, de az egész világ halászaival veszekednek. Két vagy három év óta állanak már
