Nagybánya és Vidéke, 1899 (25. évfolyam, 1-53. szám)

1899-06-18 / 25. szám

(2) 25. szám. NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE. 1899. junius 18. észrevételek közül a közgyűlés elfogadta a követke­zőket : 1. Utas!ttátik a gazdatiszt, hogy a termék és anyag számadásokat, valamint a kezelése alá tar­tozó leltárakat a meghatározott időben, pontosan terjessze be. 2. Az 1897. évi utcza kövezési járda és véd- gát költségek a mérnök által számítandók és elő- irandók. 3. Az iskolai bérletek a kikötött határidőben felmondandók, a mennyiben uj épületek emeltetnek. A rediák kezelését a képviselet egyelőre meg­hagyta az őrmesternél 11. Olvastatott Szerencsy József javaslata a köz­legelő megjavítása tárgyában. Indítványozza, hogy a Kákásmező 20 méternyi távolságokban kisebb árkok­kal látassék el a vizek levezetésére, a káka és bozót kiirtassék és a legelő az ilyen helyeken fűmaggal szórassék be. A képviselet ezen javaslatot elfogadja s a jövő évtől kezdve 500 irtot vesz föl a költségvetésbe a Kákásmező talajjavitási költségeinek fedezésére. 12. Weisz Mór italmérési és fogyasztási adóke­zelő késedelmi kamat elengedés és kártalanítás iránt kérelmez. A gazd. és pénzügyi bizottság javaslata alap­ján, a képviselet a kérelemnek helyt nem ad. 13. Mendihovszky József végrehajtó betegség miatt segélyt kér, a közgyűlés folyamodó részére 50 frt segélyt utalványoz. 14. Pánt Pál tüzkárosult hajdú segélyért folya­modik. A gazd. és pénzügyi bizottság javaslata alap­ján részére 25 frt segély állapiltal'k meg. Gyűlés vége */* I órakor. Heti krónika. Nagybánya nagy fiai ha lerándulnak hozzánk, mindig ünnepnap az reánk nézve. Ilyen ünnepnap volt jun, 10-ike, mikor Takács Mihályt a legjelesebb magyar opera énekest tisztelhettük körünkben. A fényes konczertnek nem volt ugyan nagy kö­zönsége, mert hát a zöld lombok, friss levegő, árnyas bprkek és ligetek szintén vonzák az embert. De a közönség elegáns volt s igazi elragadtatással hallgatta a művésznek hatalmas baritonját. Lendvay szülővárosa lelkesedik Takácsért s ha talán alkalmasabb időben jött volna, lelkesedését jobban ki is mutatja, mert bizony a hangversenyek szezonja mégis csak a tél és nem a nyár. Hírünk talán jobb is, mint megérdemeljük. Hallo­más szerint nemsokára Szirmay is meglátogat bennünket a színművészet kedvelőinek nem kis örömére. Ám azért a komoly munka sem szünetel a mu­latságok mellett. A héten egy csomó csákányos atyafi nekifohászkodott a hidutczának s úgy szétszedte a kövezetét, mintha soha ott se lett volna és mi pár nap múlva a ligetfelé már aszfalton sétálhatunk. Másutt hosszú póznás, szemüveges mérnökök czélozgatnak az ulczákon. Ugv hallom a vízvezetéket tervezgetik. — Szép álom ez és nekünk való, hiszen mi nagybányaiak annyira szeretünk tervezgetni. A kivitel már rendszerint nehezebben megy. Hiszem is, hogy lesz pompás vízvezetékünk, vi- lágraszáló, melyet irigyelhetnek a megyebeli testvér- városok lesz, de csak — papiroson. Az élet különben már a tanügyé, minden szem az iskolák felé fordul, Némelyeknek édes örömet hoz, másoknak szomorúságot a lelki aratás, de a nyugalom, mely utána következik, mindenkinek egyformán jól fog esni. Igazi tanláz uralkodik ilyenkor, szinte megijed az ember a nagy kultúrától, mely a korra reá nehe­zedik. Mi lesz a világból, ha . a tudomány ily titáni délyt és Moldvába kivonult s a mindenhova magá­val hurczolt Roger nagyváradi kanonokot azon fel­tétellel eskü alatt bocsátotta szabadon, hogy az ő megírandó történetében a mongoloknak nagybányai csúfos vereségéről említést nem tesz Ezért kimaradt a nagybányai bányász leány ezen hőstette Rogeriusz siralmas énekéből. Sétáltam Kőalja alatt, oly szép a természet ju- niusjhó elején, az uj élet eltemette egészen a múlt őszi hervadást, minden szép zöld és az enyészetnek a jele sem mutatkozik. Örökké fogunk élni. ez az eszme hódítja meg az agyat és bizonyos megelégedet- ség fogja el a keblet. Milyen szép e helyről a veres- vizi völgy, csinos bányász házikóival. Vasárnap van, mindenki ünnepel, csak egy csoport bányász fiút látok mécsekkel ellátva virágot szakítani, kérdésemre, hogy hova mennek :igy felelnek. Eristolyba tarolunk éjszakai sittre zoborolni, mert a stompnál nincsen gyeng, virágot viszünk és dobunk a sattba, arany lesz belöl le. Egy­szerre eszembe jöttek aWidukind gyermekei és Agatha. Tovább sétálok a zöld ágak közt, vizio tűnik szemem elé, látok egy fehér karcsú alakot, átkarolva egy bá­nyász ruhás kar állal, suttogás és zörej hallatszik, meg állok, nem megyek tovább, nem zavarom Jonat­han és Agatha szerelmét, eszembe jön a patriarcha szava, old le saruidat, mert szent ez a, föld a melyen jársz és visszatértem. De kár, hogy az eszmények világa, oly rövid és a bánat oly hosszú és a mi ezután jő? Felkiáltunk mi is a hős Henrik fejedelemmel, hogy »gorsie szie nám sztaló 1« léptekkel halad. Mennyivel boldogabbak lesznek az emberek, ha mindenki tudni fogja, hogy a kör terü­letének mi a képlete és horaónak mi az auristosa. Addig ugyan sok viz lefolyik a Zazaron és sok kró­nikát ir még a krónikás. Különfélék. Királyi elismerés. Ö felsége a király, Kádár Ist­ván főszámszéki miniszteri tanácsosnak, Dr Kádár Antal egyik népszerű orvosunk testvérének, kiválló érdemei elismeréséül a Lipót-rend lovagkeresztjét adományozta. Takács Mihály jun 10-iki konczertje magas művészi élvezetet nyújtott a jelenvolt nem nagy szá­mos, de igen intelligens zenekedvelő közönségnek. A művészt szűnni nem akaró tapsokkal fogadták s a hangverseny után is valósággal ünnepelték. Ha a hang­verseny alkalmasabb időre esik, a közönség bizonyo­san zsúfolásig megtölti a termet. Takács hangjáról, mű­vészetéről nyilatkozni nem a mi hivatásunk, az ő nagy művészi tehetsége ismeretes már a külföldön is, any- nvival inkább szülővárosában. Mi csupán egy közóhaj kijelentésére szorítkozunk s ez az, vajha minél gyak­rabban üdvözölhetnők őt szülőföldjén. Személyi hir. Schöpflin Ágost kir. posta- és tá­viró igazgató e hó 12-én Pláhl Hugó számvizsgáló kíséretében városunkba érkezett, a postahivatal más épületbe való átköltözésének megbeszélése végett, mivel azonban az igazgatónak édesanyja útközben meghalt, kénytelen volt az igazgató Nagybányáról gyorsan elutazni s igy a kérdés tárgyalását későbbre halasztották. Nyári tánczmulatság. A nagybányai kereskedő ifjak nyári tánczmulalságukat július 8-án tartják, — melyre a meghívókat pár nap múlva küldik szét. Adóhivatali változások. A pénzügyminiszter Al>- ruc/yán Károly szinérváraljai adótisztet Erdélybe Kő­halomra ellenőrré nevezte ki. Bereczky László gödöllői ellenőrt pedig a helybeli kir. adóhivatalhoz helyezte át. Áthelyezések a postánál. A Nagyváradi kir. posta igazgatóság Bommersbach Lajos kir. postatisztei Szat- márról Nagybányára, Daróczí Kiss Endre postai segéd­tisztet pedig Zilahra helyezte át. Erdészeti kinevezések. A fölmivelésügyi minisz­ter a legutóbbi napokban számos kinevezést eszközölt részint a községi erdőket kezelő erdőlisztek, részint a kincsiári erdészek létszámában A kinevezettek közt következő ismerőseinket találjuk : Kineoezteltek. erdő- mesterekké a VIII. fiz osztály 3 fokozatába Zsivano- vics Zsiva az újvidéki, Parragh Béla a dévai, Márton Sándor a nagykárolyi m. kir erdőhivatalhoz. Eöerdé­szekké. Kiss Ernő a beregszászi, Kovács Pál a Szepsi- Szt.-Györgyi, Pálos Konrád a nagykárolyi, Ujfalussy Zoltán a nagykárolyi, Bodoni Miklós a temesvári erdő­hivatalhoz, erdészjelöltté Zachar Ádám a nagybányai kincstári főerdőhivatalhoz. Az érettségi vizsgálatok eredménye. Az érettségi vizsgálatok Nagybányán e hó 15 ödikén 16-ikán és 17-én tartották Bartal Andor ez. főigazgató elnök­letté alatt Érettségre bocsáttatott 16 ifjú. Ezek közül a vizsgálatot sikerrel letették jelesen Neubauer Fe­rencz, jól Jég Károly, Mátyásy Lajos, Lukácsy György és Ötömösy Zoltán Egyszerűen értek: Bányai Arthur, Breban Gyula, Bartók Aptal, Drumár László. Kompás Antal, Miklós György, Rokk István, Stern Wolf, Stern József, Stahl Béla, Thurzó Ferencz. Az ifjúság leg­közelebb bankettet és bált szándékozik rendezni. Torday Dezső. III. gim. o. tanuló e hó 14-én éjjel súlyos szenvedés után agyhártyagyuladásban meghalt. A törekvő, szorgalmas gyermek halála széles körben részvétet keltett ä gondos szülék iránt, kik akkor temetik sírba szeretett gyermeküket, mikor fáradságuk jutalmául gyönyörködhettek iparkodásában Temetése e hó 16-án délután volt, a végtisztességté- telen a főgimnázium testületileg részt vett. A halál­esetről kiadott gyászlap szövege ez: »Az Ur adta, Ur vette el is: Áldott legyen az Úrnak neve,» Job. 1. 21. Mélyen sajgó szívfájdalommal tudatjuk, hogy szeretett kedves fiunk, testvérünk, rokonunk Torday Dezső fő- gymnasiumi Ili. osztálybeli tanuló életének 14-ik évé­ben, rövid, de súlyos szenvedés után folyó hó 14-én éjjel 11 órakor meghalt. Temetése folyó hó 16-ikán d. u. 5 órakor lesz az ev. ref. egyház szertartása sze­rint. Szülei szeretettel ápóltuk, neveltük, s midőn most elvesztjük, megnyugszunk Isten akaratán, Legyen bol­dog ártatlan lelke ama jobb hazában. Nagybányán, 1899. jun. 15. Torday Imre és neje Vass Róza szülei. Torday István, Mária, Lajos. Gizella testvérei. Torday Gábor nejével, Gaszner Gizellával s gyermekeivel, mint, nagybátyja. A temetésen a dalárda és a főgimnáziumi énekkar megható gyászdalokat énekelt, a beszédet Ger­gely Károly tartotta. A végtisztességtételen ezrekre menő közönség volt. Keressenek enyhülést a szülék emberi gyarló sorsunkban és az oly impozánsul meg­nyilatkozott közrészvétben. Értesítés Felsőbányáról. A közpályán levők ritkán részesülnek az őket méltán megillető elösinerésben, azért jól esett tapasztalnunk, hogy városunk egyik ki­váló tagja, Pemp Aantal ez. Kanonok plébános, a ki nem csak mint lelkész a legodaadóbb buzgalommal tölti be hivatását, hanem mint városi képviselő is a közügyekben tevékeny részt vesz, névnapja alkalmá­val hívei és polgártársai részéről szép ovációban ré­szesült, a délelőtti órákban egymást, váltotta fel a jót kívánók sokasága felekezeti külömbségnélkül, testüle­tileg tisztelgett az egyháztanács, a tanítói kar, a legény­egylet, délután pedig a nővérek rendeztek a leányne­veidében tiszteletére igen sikerült ünnepélyt elegáns közönség résztvevése mellett, a 16 pontból álló ünnepi program 4 órakor vette kezdetét és 6 órakor ért, vé­get valóban megható és lélek emelő volt az egész ünnepély s nem kis élvezetet nyújtott úgy az ünne- peltnek, mint a nagyszámú vendégeknek a növendékek szavalata, éneke és zenéje, különösen a »Regina coeli« melodráma volt megható, -- ezen alkalommal ismét bebizonyult hogy mily jó kezekben van városunkban a leány nevelés letéve, de nem is csoda, mert a nő­vérek nem kiméinek |fáradságot, hogy tanítványaikat a jóra. és szépre oktassák. Cs. Tánczmulatság. Vettük a következő meghívót: Meghívó. A nagybányai érettséget tett ifjúság által 1899. évi jun. hó 29-én a nagyszálloda dísztermében rendezendő zártkörű érettségi bálra. Kezdete este 8 órakor. Személyjegy 2 korona. Családjegy 3 személyre 5 korona. Rendezők: Bartók Antal, Bányai Arthur, Brebán Traján, Drumár László, Jég Károly, Kompasz Antal, Lukácsi György, Mátyásy Lajos, Miklós György, Neubauer Ferencz, Ötömösy Zoltán, Rokk István, Stahl Béla, Stern József, Stern Wolf, Thurzó Ferencz. Jegyek előre válthatók Molnár Mihály könyvkereske­désében és este a pénztárnál. Az esetleges tiszta jö­vedelem jótékonyczélra adatik. Szerencsétlenségek. Felsőbányán a héten két bá­nyaszerencsétlenség törté.it. Bocskay Sándor 12 éves bányászgyerek e hó 12-én lezuhant a bányában és súlyos sérüléseket szenvedett. Mihálcsik Jenő 10 éves gyermek pedig e hó 14-én kiment a bányahegyre epret szedni többedmagával, ott egy mély aknába lezuhant, czombcsontja kiment helyéből s fején erős zuzódásokat szenvedett, a fiú élet-halál közt lebeg, bár eszméletét egy pillanatra sem vesztette el. Ha kigyógyul, nyomorék fog maradni. Miután e vidéken sokfelé vannak ily veszedelmes bánya nyílások kér­jük a kapitányságot, hogy erélyes kézzel nyúljon bele a dologba s csináltasson védőkerítéseket mindenütt, mert az emberi élet mégis csak drágább, mint az a pár karó, a mibe kerül a szóban levő nyílások kö­rű lzárása. Gyászhir. Felsőbányán a napokban halt el néh. Laszner Gusztáv volt kir. főerdésznek köztiszteletben állott özvegye hosszas betegeskedés után, Temetése e hó 12-én ment végbe a város közönségének nagy részvéte mellett. A haláláról kiadott gyászlap igy hang­zik : Fájdalomtól megtört szívvel jelentjük úgy a saját mint az összes rokonok nevében felejthetetlen jó anyánk, testvérünk özv. Laszner Gusztávné. szül Sim- lcovics Borbálának volt m. kir. főerdész nejének 1899. évi junius hó 10-én délután 6 órakor kínos szenve­dés után életének 66-ik évében, a halotti szentségek ájtatos felvétele után történt gyászos elhunytál. A boldogultnak földi maradványai junius hó 12-én d. u. '/i 5 órakor fognak a róm. kath. egyház szertartásai szerint örök nyugalomra helyeztetni. Nyugodjék béké­ben ! Laszner Mária, Gusztáv, Irén mint gyermekei. Simkovics Amália, Zsigmond mint testvérei. Felsőbá­nya, 1899. junius hó 10-én. Egy érdekes kérvényt vettünk a napokban, me­lyet mivel bokros teendőink miatt egész a Bodon- kutig ki nem szállíthatunk kézhez adás végett, közlünk itt egész terjedelmében. A kérvény szövege szóról szóra ez: kivill: Nagyon tisztelt városi csordás úrhoz! Nagy-Bányán. kérelme N -Bánya város tehén tartó közönségének teheneink átvétele végeit a külső té­rig való fáradozása iránt. Belül: Nagyon tisztelt Csordás Ur! Első sorban bocsánatát kell kérnünk, hogy tisz­telt személyének mellőzésével lapunk utján ismételten a városi hatósághoz fordultunk és kérve kértünk intéz­kedést, hogy a legelőre járó teheneinket a külső térig hajtathassuk, és mivel czélt érni nem tudtunk, azon tudatra ébredtünk, hogy — bár lapunk a nagy- közönség ezen fontos kérdésének rendezésénél mint minden közérdekű ügyben javunkra működött, —nem helyes utón zörgettünk és igy tisztelt csordás ur Ön­höz — mint ezen kérdésben a város egyedüli érde­kelt. közegéhez fordulunk és kérve kérjük, hogy ámbár a nemes város most e czélra külön járdát rakat a bodonkutig, figyelembe venni szíveskedjék azon körül­ményt, miszerint városunk legtöbb családjánál alkal­mazva levő egyetlen cseléd a nap legfontosabb szaká­nak a reggelnek legnagyobb részét tehén hajtással kénytelen eltölteni és igy a házat elhagyni — Tudja ön tisztelt csordás úr, hogy »Sapienti pauca« és igy panaszunk részletezésének mellőzésével, kérjük kegyes elhatározását és tehenünk átvétele végetl legalább a külső térig való szives megjelenését. Egy város várja Öntől remegve e kérvény kod vező elintézését a mit remélve vagyunk tisztelői : Nagybánya város tehén tartó közönsége. Lourdes-ba, a franczia pirenei hegység lábánál fekvő hires kegy helyre f. é. augusztus hó 21-én egy két hétre terjedő zarándoklat indul Budapestről, Stá­jerországon, Karinthián, Tirolon és Olaszországon keresztül, egy-egy napi megállással Milanóban, Genuá- ban, Nizzában és Marseilleben. Lourdesbun 4 napot tölt a társaság. Ezen zarándoklat iránt érdeklődők forduljanak programmért a nagymarosi (Hontmegye) r. kath. plébániai hivatalhoz.

Next

/
Thumbnails
Contents