Nagybánya és Vidéke, 1899 (25. évfolyam, 1-53. szám)

1899-06-04 / 23. szám

Nagybánya, 1899. Junius 4 — 23 szám. XXV. éyitoljanv. TÁRSADALMI HETILAP. A NAGYBÁNYAI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE meg-jeleote: luEiisrxDEisr Előfizetőéi árak: Egész érre 4 írt. Fél évre 2 frt. Negyedévre 1 frt. Egy szám ára 10 kr. Előfizetések, reklamácziók és hitdetések Molnár Mihály könyvnyomdájába intézendők. Közlemények a szerkesztő lakására — Felsőbányai-utcza 246-ik szám alá — kAléendSk. Nyllttér soronként ÍO Ver. Nagybánya, május 29-én. Év forduló napját világitá meg ma este a Lendvay Márton nagy színművész szülőháza falába illesztett emléktábla körül font zöld ko­szorú felelt levő ablak. Az évenként megújuló kegyelet jelképe ez, melyet az idén közbejött birtokváltozás rendén az uj tulajdonos Bittsánszky Ede miniszteri ta­nácsos híven hagyományainkhoz istápolni és ébrentartani nem csak óhajt, hanem előkelő polgártársunk hazafias érzületéhez méltóan jövőre is állandó figyelem tárgya marad. lm hát él, száll tovább a kegyelet érzete a közügyekért melegen buzgó keblekben nemzeti nyelvünk egyik, a múltban alig elviselhető küz­delmek közt vándorló apostola iránt. Elért vívmányuk dicsősége holtuk után részben az utókorban élő nemzedékre, tehát mi reánk háramlik, a kik őseink egyetlen ha­gyományát a hazai nyelvben bírva megőrizni, Örökös feladatunknak ismerjük el; az is marad, valameddig nemzeti létűnkért küzdenünk kell a népcsaládok forgandó jó és balsorsra áram­latában. A gyér világítás jeles földiák szülőháza ablakában a megkoszorúzott márványkőlap felett mutatja, hogy nem keressük hivalgós pompá­ban kegyeletünk jelenségeit, hanem megtalál­juk állandó tüntetéseit, hogy képletben szóljunk, á közélet mezején itt ott fel csillámló pásztor- luzekberi. E fények virrasztani látszanak a lankadt munkások álma fölött De eljön az ébredés hajnala, kigyuiad a nap és majd fényküllőivel megvilágítja szép álmuknak valósulását, a hogyan azt óhajtották Évek óla áhítoztunk, hogy a fővárosi nem­zeti színház udvarán szorongó Lendvay szob­rocskát megvehessük, a mennyiben a kiszükült épület téresebb telekre lévén építendő, a nagyobb színház mértékeihez a kis álló szobor úgy sem volna oda illő; mig ellenben a szülővároskába áthelyezve, monumentális mű maradna. A város ezen méltányos a kegyeletnek is megfelelő kérelmét a belügyminiszter elu ásí­totta. Ezen azonban buzgó szándékunk nem törölt meg, s mint alább olvashatjuk, immár végrehajtásához foghalu ik. Midőn koszorús költőnk és írónk Jókai Mór a Lendvay mell-szobrot mintázó fiatal lel­kes szobrászunk Hauer László műtermében a nagyban elkészített agyagmintát megszemlélte és művét dicsérettel jóváhagyta, a boldog művész emlékkönyvébe feljegyezte: »A művész örökíti meg a művészt, kinek alkotását porrá telte az enyészet.« Szentesíteni ez igéket rajtunk a sor. Törökfalvi Pap Zsigmond. Értesítés a Lendvay-szobor-üg'y állásáról. Megyénk alispánja által Perczel belügy­miniszternek másolatban közlött azon leiratáról, miszerint Nagybánya város a fővárosi nemzeti színház udvarán álló Lendvay-szobornak a nagy színművész szülőfölde részére kívánt átengedése iránt igen alaposan indokolt kérelmének helyt nem adott, az 1897. évi junius 7-én tartott vá­rosi közgyűlés mély sajnálattal értesült, és arról határozatában a szobor-bizottság elnökét is azon biztatással értesitelte, hogy a lelkes közönség egy kissebb arányú szobor fclálllitásához köz­adakozás utján készséggel hozzájáruland. E biztató felhívásból és a közönség régi óhajtásának megérlelt szándékából merített erő­vel az elnök arra törekedett, hogy a létesítendő mellszobor terve és mintája elkészítéséhez egy tehetséges szobrászt keressen, és azt meg is találta Hauer László budapesti fiatal szobrász személyében, a kivel érintkezésbe tévén magát a tervezett szobor alakja és méretei iránt, a művész hivatásának érzetében megelőző tanul­mánynyal fogott kedvencz eszméje és hálás feladata kiviteléhez. A Igazi ügyszeretettjP»s fogékony lelke me­legségétől áthatva foglalkozott alkotásával, mig végre az agyagmintat elkészítette. Az elnök legott felkérte az első próba- mintákat ismerő illetékes mű- és szakértőket a nagy mintának megbirálására. Mind tekintélyes férfiak ezek, kik Lendvayl személyesen jól ismerték, és elfogulatlan ítéle­tet mondhattak a szoborminta hasonlatossága, valamint a technikai oldalról nézeti szobormű szabatossága felelt. A közhely.eslés nem együttes tanácskoz- mánynak volt eredménye, hanem annál érvé­nyesebb: külön-külön kifejezett vélemények egybehangzó szentencziája. A szobrásznak kissé távoleső Dongó-ulczai műterme első látogatója volt a ben lünket ér­deklő minden ügyben legbuzgóbb jótevő bará­tunk Teleki Géza gróf országgyűlési képviselő, val. b. t. tanácsos, a történelmi társulat elnöke és a magyar tud. akadémia igazgatóságnak tagja, a ki helyeslését azonnal megírta az el­nöknek. Azután a jelentkező szobrászt kalauznak maga mellé ültetve Jókay Mór kikocsizott az ismeretlen Dongó-ulczába, és behatóan meg­szemlélvén az agyagmintát, megdicsérte a művet, és a boldogságtól elfogult fiatal szobrászt szép jövővel biztatván, további munkásságra buz­dította. Valóban e szívben lélekben nagy, de mun­kában is győző nagy tehetségű férfiú szellemé­nek szikrája ismerte fel a szerény ifjúban lap­pangó tehetséget. Ott helyben irta meg véleményét az elnök­nek következőleg: »Törökfalvi Pop Zsigmond urnák. Kedves Barátom ! Mai napon megnéztem Hauer László fiatal mű­vészi] iknek id. Lendvay Márton emlékszobrát, s azt mind művészi felfogás, mind az arcz és termet ha­sonlósága s a művészi jellem visszaadása tekintetében teljesen kielégítőnek találtam. Legrégibb barátságunk megújítása mellett minden áldást kívánva maradok öreg barátod Dr Jókai Mór.* Budapest, 1899 Máj. 25. A harmadik levél tartalma im ez: Budapest, 27. máj. 1899. »Nagyságos uram! Szives felhívásának engedve, tegnap Bartók Lajos barátom társaságában megtekintettem Lendvay Már­* A nagy költőnek ezen teljesen sajátkezüleg irt levelét városi múzeumunk számára kérhetnék el az erre illetékes vezetők. tonnák a fiatal Hauer László által mintázott mell­szobrát. Az agyagminla megfelel feladatának s díszére fog válni a számára kijelölt térnek. A jobb kar min­tázását illetőleg tettem észrevételt, valamint a bal vállra vetett köpeny vonalait kifogásoltam; de mind­ezen csekély hiányokon segíteni Hauer megígérte. Kiváló tisztelettel Szana Tamás. i •'' w A negyedik levél foglalatja ez: ■»A nagybányai Lendvay-szobor ügyében felké­rettem Hauer László szobrász által a Dongó-utczai műtermében készen álló szoborminta megtekintésére, miről szakismereti bírálásom után teljes megelégedé­semet nyilvánítom. Tehát szo’gáljon megnyugtatásul mélyen tisztelt elnök urnák, egyszersmind a város közönségének is, hogy a minta nemcsak elfogadható, hanem bátran nyilváníthatom, Nagybánya városnak örömére fog szol­gálni ezen emlékmű bírása. Kiváló tisztelettel maradok Budapest, 1899. máj. 27. nonáth Gyula szobrász. Feleki Miklós színművész a próbaminlák megtekintése után újabban is felkért bíráló leányfalvi nyaralójába már kiköltözvén, ez alka­lommal nem nézhette meg a nagy mintát. De kell-c még több, kéll-e becsesebb ada­lék előbbre vitt szobor-ügyünk közel álló meg­valósulásához ? Az elnök ezen közlelkesedéssel felkarolt ügyünk további vitelében feltalálhatja azon biztatást, hogy zajtalanul bár, de kitartó erélylyel szakadatlanul folytatott működésében úgy a bi­zottság, mint a nagy közönség támogatásával segíteni fogja, és annak befejezésére szentel­heti eddigelő sikeres munkásságát. Mindezekből azt a meggyőződést szerezheti városunk közönsége, hogy a szobor-ügy bizott­ság elnöke Törökfalvi Pap Zsigmond, nem el­hamarkodva, de biztos léptekkel viszi előbbre a megvalósulás stádiuma felé a szobor-ügyet s most már csak a nagy közönségtől függ, hogy a mit mindnyájan óhajtunk, Lendvay alakját mielőbb színről színre itt láthassuk. A szegedi kiállítás. A kiállítás igazgatóságának ülése. A szegedi mezőgazdasági országos kiállítás igaz­gatósága f. hó 26-án Bujanovics Sándor elnöklete alatt ülést tartott a köztelken s több fontos ügyet intézett ismét el. A szőnyegre kerülő tárgyak biztos kilátást nyújtottak már is arra nézve, hogy a kiállítás fényesen fog sikerülni, mert nemcsak a kiállítási körzet, de az egész ország területéről nyilatkozik minduntalan az élénk érdeklődés, hanem úgy a földművelésügyi kor­mányzat, mint a megyei és városi hatóságok, sőt a birtokos osztály vállvetve igyekeznek közreműködni annak tanulságossá léteiére. A földmivelésügyi minisz­térium ismét számos jelét adta annak, hogy mily me­legen támogatja működésében a rendező bizottságot,; a méhészeti kongresszus rendezésére 1000 frtot adomá­nyozott, a gazd. egyesületek által rendezendő kisgazda tanulmány kirándulásokat a szegedi kiállítás utbaejté- sével kötötte össze, a kiállítási alap segélyezésére ismételten 3000 frtot utalványozott, az állatkiállitás egyes épületeit és számos felszerelési eszközét a kiállítás czéljaira oda ajándékozta, a kiállítási körzet földműves iskoláit utasította a kiállításon való részvételre, végre az évenként beszerzendő s a köztenyésztés emelése ezéljából kiosztásra kerülő tenyészanyagot a kiállított baromfiakból fogja bevásárolni. Szeged város tanácsa 5000 frtot folyósított a kiállítási alap számára s engedélyt adott a terület villamos világításához szükséges vezeték felállítására. A m. kir. államvasutak igazgatósága a kiállítási tár­gyak szállításánál 50% kedvezményt adott, a kiállítást látogatóknak pedig kedvezményes utazást biztosított, mert I. osztályon II. oszt, II. osztályon III. oszt. és III. osztályon fél Ill-ad oszt. jegy használatával lehet utazni, ezenkívül kívül külön vonatokat indít a kiállí­tási körzet nagyobb állomásairól. Irodavezető bejelenti a kiállítási körzetben végzett kőrútjának eredménye­ként, hogy Czegléd, Nagy-Kőrös, Kecskemét, Félegy­háza, Hódmezővásárhely, Szabadka, Baja, Halas vá ­Lendvay Márton.

Next

/
Thumbnails
Contents