Nagybánya és Vidéke, 1899 (25. évfolyam, 1-53. szám)

1899-05-28 / 22. szám

22. szám. (4) NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE. 1899. május 28. konszénvünknek adjunk élénk kifejezést azon nagyra- becsült férfiú iránt, ki Ö Felsége kegyéből megbízást nyert a magyar kereskedelmi miniszter magas és díszes állásának elfoglalására. Hegedűs Sándor rend­kívüli tehetsége így teljes mértékben nyert elismerést és midőn ez örvendetes tényt Önökkel egyetemben őszinte megelégedéssel üdvözöljük, mélyen fájlaljuk egyúttal azon veszteséget, mely ezáltal intézetünkre hárul, mert társaságunk kénytelen lemondani ezen férfiú közreműködéséről, ki őt 16 éven át felette buzgó és becses támogatásban részesítette. ’Kérjük szives felhatalmazásunkat arra nézve, hogy az itt ki­fejezett érzelmeinkről ez évi közgyűlésünk jegyző­könyvében megemlékezhessünk.« Az előttünk fekvő jelentésből látjuk, hogy az 1898. deczember 31-én érvényben volt életbiztosítási tőke összegek 449,227.817 korona 22 fillért tettek ki és az év folyamán bevett dijak 19,100.562 korona 14 fillérre rúgtak. Az életbiztosítási ősz. dijtartaléka 8,641.165 korona 59 fillérrel 114,696.582 korona 69 fillérre emelkedett. A tűz- és szállitmány- biztositási ágakban a dij és illeték bevétel 27,135.669 korona 94 fillér volt, miből 11,372.530 korona 78 fii. viszontbiztosításra fordittatott, úgy, hogy a tiszta díj­bevétel 15,763.139 korona 16 fillérre rúgott, mely összegből 12.490.283 korona 14 fillér mint díjtartalék minden tehertől menten, a jövő évre vittetett át. A jövő években esedékessé váló dijkötelezvények ösz- szege: 71,175.674 korona 21 fillér. Károkért a társa­ság 1898-ba 26,527.284 korona 40 Alléit folyósított. Ehhez hozzáadva az előbbi években teljesített kárfi­zetéseket, a társaság alapítása óta károk fejében 633,489.520 korona 86 fdlérnyi igen tekintélyes ősz- szeget fizetett ki. Ebből a kártérítési összegből hazánkra 118,390.059 korona 49 fillér esik, mely összeget a tár­saság 175.585 káresetben fizette ki. A nyereség tar­talékok közül, melyek összesen 14,985.029 korona 98 fillére rúgnak, különösen kiemelendők: az alapsza­bályszerinti nyereségtartalék, mely 5,250.000 koronát tesz ki, az értékpapírok árfolyamin adózására alakított tartalék, mely az 1,604.315 korona 04 fillér külön tartalék, úgyszintén az évi nyereségből kihasított 903,418 korona 70 fillérrel 9,575.029 korona 98 fillérre emeltetett fel; továbbá felemlítendő még a 160.000 koronára rugó kétes követelések tartaléka. Ezeken kívül fennáll ipég egy 560,000 koronát kitevő külön alap, melynek az a rendeltetése, hogy az életbiztosi- tási osztályban a kamatláb esetleges csökkenését ki- 1 egyenlítse. A társaság összes tartalékjai és alapjai, melyek elsőrangú értékekben vannak elhelyezve, az idei átalakulások folytán 143,645.142 korona 28 fillér­ről 153,073.167 korona 61 fillérre emelkedtek, melyek következőképen vannak elhelyezve: 1. Ingatlanok és jelzálog követelések 25,495.680 korona 45 fillér. 2. ‘*J''iJÉl«tbÍ2tositási kötvényekre adott kölcsönök 13,126.433 korona 54 fillér. 3. Letéteményezett értékpapírokra adott kölcsönök 1,692.124 korona 22 fillér. 4. Érték­papírok 100,494.915 korona 65 fillér. 5. Tárcza váltók 711,252 korona. 6. A részvényesek biztosított adósle­velei 7,350.000 korona. 7. Bankoknál levő rendelke- , zésre álló követelések, készpénz és az intézet köve­telései, a hitelezők követeléseinek levonásával 4,202,761 korona 75 fillér. Összesen 153,073.167 korona 61 fillér Ezen értékekből43 millió korona magyar értékekre esik. Tehenészet. Általános megbotránkozást kelt, hogy a város a csordával csak nem akar semmi rendet csinálni. A polgármester gyengélkedő állapotban lévén, úgy látszik a tanácsban nincs, senki, a ki a közönség jogos kívánalmait és érdekeit megszívlelni hajlandó volna. Ismételve kérjük a kihajtási időnek pontos megállapítását és kihirdetését, valamint azt; hogy a marhákat vagy utczák szerint, vagy a külső fogadó-; nál gyűjtsék össze, mert az olyan legelő, melyért a cselédségnek 2 órát kell naponta elvesztegetni, kárára és nem hasznára van a lakosságnak. Egy kis jóaka­rattal nagyon könnyen lehetne segíteni ezen a ferde állapoton. Ápolónői tanulók felvétele. A magyar vörös ke­reszt egylet hivatalos betegápolónők kiképeztetése czél- jából folyó évi julius hó 1-éa.az Erzsébetkórházban uj hat havi tanfolyamot nyit. Az üresedésben levő 11 helyre pályázhatik minden kifogástalan erkölcsű nő 20—40 életév között, a ki e nemes, de nehéz feladata rá jobb meggyőződésből szánja rá magát és úgy tes­tileg, mint szellemileg erre teljesen alkalmas A folya­modványok vagy a vidéki választmányok fiókegyletek utján, vagy közvetlenül az egyleti igazgatóságoz (IV kecskeméti utcza 5 szám) legkésőbb folyó évi junius hó 18-áig a következő okmányokkal felszerelve tévesz­tendőkben) keresztlevél, illetőleg anyakönyvi kivonat, b) ha az illető kiskorú, férjezett, beleegyezése a férjnek, ha az illető kiskorú, vagy férjezett, beleegyezése a férjnek, szülőnek, vagy gyámnak, c) erkölcsi bizonyít­vány, d) hiteles bizonyítvány arról, hogy magyarul beszélni, írni és olvasni tud és kellő felfogási képes­séggel bir, e) hatósági bizonyítvány a folyamodó csa­ládi viszonyairól és foglalkozásáról, f) egészségi és himlőoltási bizonyítvány. A közelebbi feltételek az igazgatóságál tudhatok meg. Elhaltak: 141., május 18. Hajdú Cyörgyné szül. Boda Verőn róm. kath. 32 éves, vasúti építésnél föld­munkás neje, tüdővész. 142., május 13. Juhász Károly bányásznak halva született róm. kath. leány gyermeke. 143., május 20. Takács József ev. ref. 28 éves állam- vasúti tisztviselő, melhártyalob. 144., május 23. Stoff József róm. kath. 44 éves bányász hólyagrák. 145., május 24. Kovács László gör, kath. 17 napos, városi hajdú gyermeke, veleszületett gyengeség. 146., május 24. Kádár Johanna férjezett Babács Szilárdné gör. kath. 58 éves hársszékkészitő neje, tüdőgümőkór. CSARNOK Mit tegyenek a szülők hogy látó gyermekeiket a megyakulástól megóvják? Ha gyermekeitek látók, úgy adjatok hálát isten­nek és őrködjetek, hogy szemük világát baj ne érje. 1. Ha gyermekiek születik, vizsgáljátok meg ma­gatok az első héten mindennap a gyermek szemeit, s ha azoknak héjain legcsekélyebb pirosságot, daganatot, vagy nyálkás váladékot vesztek észre, hivassatok rögtön orvost s járjatok el szorosan annak utasítása szerint. Ha orvos azonnal nem volna kéznél, úgy tisztogassá­tok meg a gyermek szeműt, valahányszor a genynek legcsekélyebb nyoma mutatkozik k. b. minden 10 perczben hidegvízbe mártott vászonrongyocskával, vagy egészen tiszta puha szivácsocskával, vagy egy vízbe mártott kifacsart vattadarabkával, miközben a szemet a halántéktól a szemnyiláson át egészen az orrig töröl- gessétek. Továbbá folytonosan finom vizes rongvocs- kákat kell a gyermek szemeire raknotok, melyeket jeges vizéé való mártogatással vagy jégdarabokra fek­tetve hűsítettetek meg. A vizes rongyocskák azonben ne legyenek (nagyon) kelleténél vizesebbek s mihelyt kevéssé átmelegedtek, rögtön újakkal váltandók fel. Ha csak az egyik szem van meggyógyulva, akkor óvakodjatok, nehogy a rongyocskával, szivacsdarab­kával vagy vízzel, amelylyel a beteg szemet tiszto­gattátok, az egészséges szemhez érjetek. A beteg szem minden egyes tisztogatás után, a melynél magatokra is ugyancsak vigyáznotők kell, nehogy szemeitekbe nyálka frecscsenjen, meg keli kezeiteket szapanynyal mosnotok s az összes tárgyakat: rongyocskákat, szi­vacsdarabkákat és a tisztogatásnál használt vizet meg­semmisítenetek, minthogy á'taluk a saját szemeitek úgy, mint már soké könnyen megfertőződhetnek. Az újszülötteknek e fajta »skemgyuladása« szerfelett ve­szedelmes betegség, ha i azonnal nem használjuk a helyes megfelelő szerekét, legtöbb esetben teljesen elpuszti’ja a látóképességet. A német birodalomban az 1880-ban feljegyzett 37600 vak között 3760 táláltatott, a kik eme beteg­ségben vesztették el látásukat. De ha ez előbb említett óvó intézkedéseket al­kalmazzátok, az orvost azonnal elhívjátok, rendelke­zései szerint cselekesztek, akkor bizton remélhetitek, hogy gyermekeitek szemevilága megmarad. 2. Ne tűrjétek, hogy gyermekeitek olyan tárgyak­kal játszanak, avagy azokat még csak kezükbe is vegyék, amelyekkel szemeiket megsérthetnék, milye­nek: a szeg, ár, villa, üvegcserép, durranó pisztoly, nyíl, robbantó anyagok Ja»b. Németországban 3300 világtalan egyén vesztette el látását külső sérülés következtében. Ha mindjárt csak az egyik Szem sérül is meg, mindig nagy az a veszély, hogy együttes ellobosodás által a másik is megvakul. Folyamodjatok ennél fogva hasonló esetek­ben mindenek előtt orvosi segélyhez. 3. Ha gyermekeitek kanyaró-, vörheny-, difteri- tisz-, bárányhimlő-, agyvfelőgyuladás-, vagy tífuszban betegednek meg, úgy ápoljátok őket pontosan az orvos rendelése szerint, még akkor is, ha a betegség már alább hagyott. Mert minden elhanyagolás vakságot vonhat maga után. Minden 100 vak gyermek közül 9-en vesztették el (a némethoni statiszkai adatok szerint) eme betegségekben szemük világát. Ha a be­tegség tartama alatt észreveszitek, hogy az egyik szem megtámadottsága alkalmával a betegség tünetei a má­sikban is mutatkoznak, f-akkor figyelmeztessétek erre az orvost rögtön. 4. Ha gyermekeitek gyenge testalkatuak, neveze­tesén, ha skrofulában szenvednek, akkor fenforog a szembaj és megvakulás veszedelme is. A fiatal kor­ban levő vakok 8%-a essen betegség által fosztatott meg szemevilágától. Azon legyetek tehát, hogy gyenge testalkatú vagy skrofulotikus gyermekeitek jó és köny- nyen emészthető táplálékot, (milyenek: tej, tojás, hús stb.j kapjanak és friss levegőn sokat mozogjanak, hogy ezáltal mielőbb erősek és egészségesek legyenek. Ne engedjétek meg soha, hogy gyermekeitek reg­geli vagy esti félhomályban avagy rossz világítás mel­lett szemüket olvasás, kötés, varrás vagy finomabb munka által megerőltessék, minthogy ezáltal gyenge látásuakká, v. rövidlátókká lehetnek és látóképessé­gükben nagy kárt okozhatnak. 5. Ne egyezzetek bele soha, hogy gyermekeitek szemüveget hordjanak, mielőtt az orvos szemüket meg nem vizsgálta és nem tette meg a rendelés valljon kell-e nekik, és milyen fajta szemüvegre lesz szüksé­gük. Végül legkomolyabban tanácsoljuk a gyermek hozzátartozóinak, hogy minden mutatkozó szembaj­ban tüstént orvoshoz forduljanak segítségért. II. Hogyan bánjanak a szülők vak gyermekeikkel és hogyan neveljék őket legfiatalabb korukban? Ha vak gyermeketek van, gondoljátok, hogy Isten azt azért ajándékozta nektek, hogy vele kiváló szere­tettel és figyelemmel bánjatok. Ha kellő módon ápol­játok és nevelitek őt, derék és boldog ember válik belől le, aki megállja az életben helyét és nektek örö­metekre szolgál; ámha őt ellenkezőleg elhanyagoljá­tok, vagy elkényeztetik, akkor szánalomra méltó terem­tés lesz belőle, a mely nektek és önmagának egyaránt terhére van. Alkalmazkodjatok ennélfogva a következő utasí­tásokhoz : i, 1. Bánjatok vak gyermeketekkel egészen úgy, mintha látó volna és iparkodjatok tigjait és érzékeit, mihelyt kezeit emelgeti, adjatok neki mindenféle tár­gyakat, kisebb játékszereket, hogy azokat tapogathassa ; erősen megfoghassa és velük játszhassék; hallását és értelmét élesztgessétek előbeszélés, éneklés vagy hangszereken való játszás által. 2. Tanítsátok meg gyermeketeket ugyanabban a korban járni, a melyben a látó gyermekek tanulnak. 3. Ne hagyjátok a gyermeket sokáig egy helyben tétlenül ülni. hanem szoktassátok rá, hogy a szobában, a házban, később az udvarban s még tovább is körül­járjon és környezetének összes tárgyait megtapogatás által megismerje. 4. Tanítsátok meg gyermeketeket, mihelyt csak lehet öltözködésre, vétkezésre, mosakodásra, fésülkö- désre, ruháinak eltevésére rendbentartására, evésköz­ben a kanálnak, késnek, villának kellő használatra. A vak gyermek minderre épen úgy képes, mint a látó, csak ismételten be kell vele gyakorolnotok, minthogy látás által eltanulni nem képes. 5. Őrködjetek szorgosan a gyermekiek testtar­tása fölött. Miuthogy ugyanis nem látja, hogy mások hogyan viselik magukat, igen könnyen illetlen szokásokat vesz fel, a melyek később környeze­tére elviselhetetlenekké válnak. Ilyenek, hogy ingatja vagy forgatja fejét, ujjaival szemeit turkálja, elfintor- gatja az arczát, karjait himbálja, járás közben fejét és felső testét előre hajlítja, ülés közben előre gör- bedve tartja testét stb. stb. Mihelyt gyermekieken ilyesmiket észrevesztek, iparkodjatok őt teljes elszánt­sággal erről leszoktatni; mert ha az ilyesmi egyszer szokásává lett, gyakran évekig tartó iskolázás sem képes rajta javítani 6. Hagyjátok vak gyermeketeket, a mikor csak lehet látókkal játszani és velük a szabadban járni- kelni. Járjatok vele szorgalmasan sétálni és adjatok neki alkalmat kisebb tornagyakorlatokra. A mikor csendesen kell ülnie, adjatok a kezeibe valami játék­szert, mely főleg a tapintás és hallás érzékére képes hatni, milyenek a labda, bábu, kövecske, épitőszek- rény, harmonika stb. 7. Hogy gyermekiekkel a külső világot megismer­tessétek, minden kézhez keríthető tárgyat meg kell vele tapintatnotok, a termeket és távolságokat meg- járatás és végig lépetés által megméretnetek. Tapintási érzékének különös fejlesztése végett adjatok neki különféle szöveteket, fanemeket, növényeket, pénze­ket stb. 9. Vegyen vak gyermeketek (mihelyt csak képes ra) házi teendőitekben részt; fűzzön fel gombot vagy vagy gyöngyöt, fejtsen babot, borsót, törjön diót, mor­zsoljon kukoriczát, törülgessen bútort, öblögessen edé­nyeket, őröljön kávét, hámozzon burgonyát, szedjen gyümölcsöt, etesse a tyúkokat, galambot, kutyát, macs­kát vagy egyéb házi állatokat. Könnyebb kézi munká­val um. czérnagombolyitással, fonalkészitéssel. durva kötélfonással is elfoglaljátok őket. 9. Beszéljetek gyermeketekkel gyakran és sokat ; minthogy neki, miután gyengéd gondoskodástokat arczotokról le nem olvashatja, okvetlenül szükséges kedves szavatokat minél gyakrabban hallania. Kér­dezgessétek gyakran mindarról, a mit környezetében hall vagy tapint és nyújtsatok neki minél gyakrabban alkalmat, hogy azokról kérdezősködhessék. 10. Óvakodjatok vak gyermekiek jelenlétében olyasmit beszélni, a mi az illem és jó erkölcsbe üt­közik, mert a vak gyermek figyelmesebb arra, a mit hall és azt jobban emlékezetében tartja, mint a látó. 11. Ne fejezzétek ki vak gyermekeitek jelenlé­tében soha szánakozástokat vaksága fölött és ne is engedjétek meg, hogy azt más tehesse. Mert az ilyen részvét-nyilatkozatok a gyermeket csak elkedvetlenítik én leverhetik. Iparkodjatok inkább őt felvidítani és vidám tevékenységre serkenteni, hogy kedvvel és bátorsággal törekedjék előre, hogy a maga számára az életben önálló állást kiküzdeni és idegen vigaszt és idegen segélyt nélkülözni képes legyen. 12. Adjatok gyermeketeknek gyakran alkalmat emlékező tehetsége gyakorlására, mert a jó emlékező tehetség neki később kitűnő szolgálatokat fog tenni. Tanultassátok be vele könyv nélkül jeles mondásokat, apró költeményeket és elbeszéléseket, a mit leggyak­rabban nagy élvezettel fog tenni. 13. A vak gyermeket éppen olyan jókor lehet a vallásosságra és erkölcsösségre nevelni, mint a látót. Alkalmazkodjatok hozzá! 14. Mihelyt vak gyermeketek a 8 éves kort el­érte, forduljatok a vakok budapesti orsz. intézete gazgatójához, ki a felvételhez szükséges tudnivalókat hivatalból és díjtalanul ludomásotokra hozza gyer­meketek felvétele ügyét elvégzi. Pivár Ignácz a vakok orsz. intézetének igazgatója Felelős szerkesztő: Révész János. Kiadótulajdonos: Molnár Mihály. Olcsón kiadó május 23-tól aAuguusztuis 3.-ig' egy bolthelyiség a piaczon raktárnak, vagy más czélra. Hol? megmondja a kiadóhiatal.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents