Református főgimnázium, Nagykőrös, 1937

Intézetünk 1901-ben költözött a jelenlegi, az oktatás követelményeinek minden tekintetben megfelelő új épületébe, melynek szépségét nagyban emeli újabban az előtte kiképezett Hősök-tere, rajta az ország egyetlen karrarai márvány Hősök Emlékével, Zala György remek alkotásával. A gimnázium messzelátszó oromzata is magyaros sátormotivum : karcsún és merészen magasba szökkenő hajlékony vonalaival arra emlékeztet, hogy a szomszédos tetétleni halmon „verte sátrát honunk szerzője, diadalmas Árpád !“ — mint Arany ihleteden megénekelte itt. A régi épület is megvan : rendbehozva és némileg átalakítva a református tanítóképző céljaira szolgál. A kettő közt az udvaron a halódó öreg eperfa, amely hajdan Arany udvarán állott... Összeköti a kettőt ez a drága emlék is!

Iskolánkban országos viszonylatban is számottevő férfiak működtek mint tanárok, és nemzeti életünk számos kiválósága került ki tanítványaink hatalmas táborából.

Iskoláink rektorai és professzorai közül időrendben hadd emeljük ki a következőket:

Szilvásujfalvi Imre, a Tiszántúl nevezetes reformátora, az első ismert alak rektoraink sorában; úgy 1580 táján működhetett itt. Innen Debrecenbe került professzornak, majd Váradra harcos papnak.

Beregszászi István az 1600-as évek közepén működött nálunk, majd hatalmas külföldi tanulmányútja végeztével, alighogy itthon elfoglalta a hanvai prédikátorságot, a pozsonyi törvényszék elé idézték. Sziklaszilár- dan állott hite és meggyőződése mellett, hiába volt mindén fenyegetés és kecsegtetés : egyik térítvényt sem írta alá. Hitéért nyolc társával együtt fej- és jószágvesztésre ítélték. Gályarabsággal akarták hasznosítani maguk számára a kegyetlen kínzók a hitvalló pusztulását is. Velence felé „gyalogosan hajtatott“.. . „borzasztó verésekkel kegyetlen bánásmóddal kinoztatott“. — Isten azonban máskép határozott: nagy nyelvtudása és kapcsolatai révén ő lett társainak is a megszabadítója.

Igazi halhatatlan nagy alak már Hányoki Losonczi István, a Hármas Kis Tükör szerzője. Hogy milyen kitűnő érzéke lehetett az oktatáshoz, bizonyság reá ez az első magyar nyelvű egyetemes tankönyv, amely egy századon át (1770-től) kedvelt és közmondásos segítsége volt a serdülő ifjúságnak. Még a mai nemzedék is bámulva hallhatta szüleitől a versbe szedett földrajzi összefoglalásokat, amelyeket soha sem lehetett kitörölni az emlékezetből. — Mai énekeskönyvünkbe is csaknem változtatás nélkül belekerült az a hat szép dicsérete, amelynél az ügyes verselésről tanúskodó versfőkből csaknem hiány nélkül kijön ma is: Losontzi István körösi professzor.

Nánási Fodor Gerzson is Debrecenből került ide, mint a legtöbb rektor, s itt begyökeresedett. Széles tudásáról, világlátottságáról, messze4