Református főgimnázium, Nagykőrös, 1933
10 válaszolt az üdvözlésekre. A szónokoknak külön-külön adott válaszának mindegyikében lelke bensejének egy-egy titkon őrzött rejtekét tárta fel. Élő képben tárult a hallgatóság elé a korán árvaságra jutott s anyagi támasz nélkül maradt ifjú ember sorsa, aki az árvák Istenén kívül a saját erőinek kifejtésére és a jó emberek segítségére van utalva csupán. És mivel az isteni gondviselés őrködött felette, a jó emberek támogatása nem maradt el; ezért csordultig van a szive hálával Isten iránt, ki kegyelmét áldólag árasztotta reá és a jószivű emberek iránt, kik az erőtlent gyámolitották, hogy az emberi küzdelmek porondján emberül állhassa meg helyét. Megható az az érzés, mely eltölti szivét a szatmári református egyház és a kolozsvári egyetem iránt; ezek voltak azok a jelentős tényezők, melyeknek az életben legtöbbet köszönhet. Érthető, ha a kolozsvári egyetem régi tanáraira, mint legáldottabb nemtőire gondol. * Szomorú tragikuma a magyar sorsnak s vele együtt Dr. Joó Imrének, hogy az az áldott szatmári magyar föld, melyen bölcsője ringott és Erdély büszkesége, az a kincses Kolozsvár, melyhez egyetemi tanulmányai révén ifjúsága legszentebb emlékei fűződnek, idegen rabiga alatt sínylődnek. — Szivének e felett érzett szent háborgása késztethette arra, hogy „Hálám jeléül“ jelige alatt egy 500 pengőről szóló betéti könyvet adjon át a Szegeden működő Ferenc József egyetem bölcsészetkari dékánjának azzal a rendeltetéssel, hogy az összeg alapítványként kezeltessék, és annak kamata évenként egy szegénysorsú, szorgalmas, ref. vallású, első sorban, ha ilyen lesz, szatmárnémeti vagy szatmármegyei származású hallgatónak adassák. Ez a nemes gesztus teszi Dr. Joó Imre aranyoklevelét a tűrő és szenvedő, de mély hittel hivő és erős reménységgel reménykedő trianoni magyar ifjúság beszélő szimbólumává . . . Érhesse meg az aranyokleveles Dr. Joó Imre, hogy drága szülőföldje, Szatmár mihamarabb újból magyar legyen és a Szegeden működő egyetem tanárai ismét Kolozsváron hirdethessék az örök magyar igazságot! Danóczy Antal, gimn. tanár, a jubiláltnak nyolc éven át volt tanítványa.
