Református főgimnázium, Nagykőrös, 1907
27 „Pesti Divatlap“ czimű szépirodalmi folyóiratban közöltem csekély számmal, s az „Életképekében szinte egyet-kettőt, minden politikai ezélzás nélkül. 1848. Május havában, tehát mindjárt a forradalmi időszak kezdetén, midőn vidéki ember legkevésbbé sem tudta magát tájékozni, hogy vájjon forradalom-e a bekövetkezett változás, vagy pedig a legvalódibb törvényszerűség tere, Pesten levő némely iró barátaimtól levelet s egyszersmind felhívást kaptam, hogy Pestre költözvén lakni, ottan egy néplap szerkesztését vállalnám fel, melynek semmi egyébb czélja, mint az 1847/8-iki országgyűlésen hozott törvényeket népszerűén magyarázni. A lap egyes aláírók által leendett biztosítva, s azok engem néztek ki szerkesztőül. Kecsegtetve a kedvező kilátás által, melyet e lap nyújtani látszott 4—5000 p. forint évi hasznot biztosítván részemre: a körülményeket megtudni Pestre felmentem, azonban bár ezek szegény sorsomhoz mérve nagyon is kedvezők voltak, a lap szerkesztését fel nem vállaltam, hanem visszamentem szerény lakóhelyemre Szalontára. így a lap szerkesztése másnak adatott által, ki azt Pesten „Nép barátja“ czim alatt meg is indította. Minthogy azonban az én leköszönésem által juthatott csak az érintett szerkesztő azon laphoz, nem akarván kezemből minden anyagi hasznot kibocsátani, nevem a lap alatt mint szerkesztőtársé jelent meg, holott én folyvást Szalontán Bihar megyében lakván, mint a D6) V/. alatt igazoltam, a lap szerkesztésében részt nem vehettem. Hanem irtani abba egy-két verset, vagy prózai törvénymagyarázó czikket, de csak octóber feléig, mig t. i. az események tisztábban nem kezdettek előttem le i fej leni. Nevem a lap alatt igaz hogy egész de- czember végéig megmaradt, de octóber után abba egy betűt sem irtani, nevemnek kihagyását azonban a szerződés miatt, a mely köztem s a tulajdonképi szerkesztő közt létezék a félév eltelte előtt nem követelhettem. A lap később Debreczenben is megjelent, de nevem, befolyásom nélkül. A miost említett lapon kívül a forradalmi időszak alatt csupán még az Életképekbe adtam mindössze 3—4 verset. Ezekben és a Népbarátban közlött verseim némelyikében, nem tagadom, hogy lehetnek itt-ott olyan ezélzások, melyek mostani szempontból tekintve forradalmiaknak bélyegeztethetnek: de tekintve az akkori körülményeket és még azt, hogy én egyszerű falusi ember egész a forradalom leküzdéséig oly helyen éltem, mintegy elszigetelve, hol a cs. k. hadseregek egyszer is meg nem fordultak, hová semmi hirdetmény, proclamatió vagy más ilyen egész 1849-ik évi Augusz
