Református főgimnázium, Nagykőrös, 1907

tátik, bemutatandom) s ott leginkább papságra készüléssel töltém időmet, s papi vizsgálatomat le is tévén, a Tiszamelléki Superin- tendens úr által papi hivatalra fel is eskettettem és Rimaszombati káplánná kineveztettem, mint ezeket a C) és D) alatti bizonyítványok mutatják. Ezen állásban ért Nagy Kőrös meghívása.

Hogy mindezen helyzetekben political tekintetben botránkozásra semmi alkalmat nem adtam, arra nézve az illetőkre bátran hivat- kozhatom.

Nagy Kőrös 1851 November 9-én.

ifjabb ,S%ás% Károly. (P. H.)

S^ásy Károly életrajzi pótléka.

A cs. k. Tanhatóságnak folyó évi Május 10-dikéről 366. szám alatt kegyes leirata folytán mély hódolattal és engedelmességgel sietek az 1851 év .November 9-dikén felterjesztett életrajzomat a megkivántató adatokkal kiegészíteni, előre bocsátva: hogy tényeknek, habár azok reám nézve némileg terhelőknek látszanának is, hallgatással mellőzése vagy épen elferdítése helyett az igazsággal megegyezően adandók elő mindent, a magas kormánynak elnéző ítéletébe s Felséges Fejedelmemnek határtalan kegyelmébe helyezett erős bizalommal.

A forradalom előtti, alatti és utáni, mind tisztán tudományos, mind journalisticai irodalmi működésemről parancsolt felvilágosításokat következőkben bátorkodom előterjeszteni.

Forradalom előtt nem egészen egy évvel, 1847 végén egy pár egészen jelentéktelen költemény jelent meg tőlem a belIetristikai lapok, — és egy természettani rövid értekezés a Természetbarát czimű lap hasábjain.

Az 184,8-dik év Martius és Április hónapjaiban még Erdélyében tartózkodván, Mentovich Ferencz és Gyulai Pál urakkal együtt adánk ki Kolozsvárt „Nemzeti színek“ cziin alatt egy kis költemény füzért, melyben több költeményeimben határozottan és nyíltan mutatkozik a monarchicus irány s a Király szent személye iránti kegyeletes hódolat, mely gondolkozás-módomnak és még akkor megállapodást nem nyert jellememnek már azon időben is alapvonását képezte.

Mély fájdalommal kell azonban elismernem és beváltanom, hogy azon gyászos és örökre keserű emlékű idők, mik ezután be- következének, — s a szók és cselekvények horderejét megmérni nem tudó, különösen a fiatal koruknál fogva még meg nem álla-