Református főgimnázium, Nagykőrös, 1903
20 osztályt teremtsen. Mivel a királynak legutóbb csak 12 vármegyéje volt, a többi pedig részben vagy egészen a töröké volt, az ország legnagyobb részének birtokügye tehát ezen bizottság kezébe volt letéve. A ki tudta is igazolni birtokjogát, óriási sarczot fizettetett vele. A ki nem tudta, azét elvették s olcsó pénzért idegen kézre játszották. Tömérdek birtok jutott igy idegen kézre. Az idegen földesúr természetesen idegen tisztekkel kezeltette birtokát, kik nem értvén a szegény magyar jobbágy nyelvét, kegyetlenül kínozták őt. A magyarság irtása mellett nem feledkezett meg a protestánsokról sem. Nem törődött ő a törvényekkel, melyek a protestánsok vallás- szabadságát biztosították, hanem mindig kitűzött czélja értelmében, hogy t. i. katholikussá teszi az országot, járt el. A felvidéken egy külön bizottságot alakított 1688-ban, mely elszedett a protestánsoktól mindent, a mijök csak volt. 1691 ben pedig megjelent az „Explanatio Leopoldina“ néven ismeretes leirat, mely szintén Kollonics készítménye. E szerint csak a róni. kath. egyház bírhat az országban nyilvános vallásgyakorlattal, mert uralkodó egyház. A protestánsok csak egyes, a törvényben megnevezett helyeken tarthatnak nyilvános isteni tiszteletet, minden más helyen csak magán isteni tiszteletet, s az utóbbi helyekről a hívek elmehetnek az előbbi helyek lelkészeihez, ha előbb a stola díjat a kath. papnak lefizetik. A közös kórházakban a harangokat is használhatják, ha a kath. pap megengedi. A kath. ünnepeket tartoznak megtartani, a protestáns czéhbeliek pedig a körmeneteken is résztvenni. Az 1701-ben kiadott rendelet pedig arra kötelezi a protestánsokat, hogy mindennemű tizedet fizessenek. A töröktől visszavett területen és olyan helyeken, melyek megszűntek végvár lenni, a protestánsok vallásgyakorlata tilos volt. „Nem lehet tehát csodálkozni, ha a protestánsok panaszai összefolytak ismét a nemzet panaszával.“ A vallás üldözése mellett legjobban érezte a szegény lakosság a nyomasztó adóterhet, melyet folyton emeltek, mert a bécsi udvarnak még sohasem volt elég pénze. Magyarország 7 év alatt több adót fizetett a németnek, mint 100 év alatt a töröknek. Ha valaki nem bírta adóját megfizetni, katonai végrehajtást küldöttek reá, mely kiűzte az illetőt házából. Ha még panaszra is nyitotta ajakát, úgy meg verték, hogy örökre nyomorék maradt. A kivetett adón kívül még a katonaság is a nyakán ült a nemzetnek. A karloviczi béke utáni években tehát 1700, 1701 és 1702-ben Magyarországnak körülbelül 45,000 katonát kellett eltartania egész éven át, inig az örökös tartományokra csak 4500 esett.
