Református főgimnázium, Nagykőrös, 1886

Tartalom

♦

I.

Adatok a fögymnasium ez évi történetéhez.

A folyó tanévet 1886. szept. 1-én kezdtük. E hó első négy napján teljesítettük az összes ifjúságra nézve a beírást s az ezen időre utasított magán-, javító- és pótló-vizsgálatokat. E vizsgálatok, jelen alkalommal, azon körülménynél fogva, hogy a javító érettségi vizsgálat a dunamelléki egyházkerület kebelében levő mind a négy fögymnasium növendékei részére intézetünkhöz lett, az országos törvény értelmében, főtiszt, püspök urunk ő méltósága által ütasitva s mind a négy intézetből állottak elő engedélyezettek s jogosultak, különösben vették igénybe s nehezítették az igazgatói és tanári munkát. Azonban a többszörözött szorgalom s munkafelosztás czélhoz juttattak bennünket; úgy, hogy a tanévet szept. 5-én a szokásos ünnepélyességgel megnyithattuk, 6-án pedig az előadásokat, a tanári szék által készített s úgy a nagyt. és tek. igazgató-tanács, mint főtiszteletű püspök úr által is helybenhagyott s saját rovatában közlött tanterv értelmében, pontosan megkezdhettük s kedvező körülmények közt és sikerrel be is végezők azt.

Bár a kormányzó- és tanári testületben történt is személyi változás, ez teljességgel nem szolgált akadályul arra nézve, hogy iskolánk élethajója ez év folyamán biztos és békés kikötőjébe el nem juthatott volna.

Egyháztanácsunk részben újra alakulván, újra kelle három évre igazgató- tanácsunknak is alakulnia. — Ádám László polgármester úr helyett, ki 10 évig viselte a főgondnoki díszes és terhes tisztességet, Inárcsi-Farkas Elek úr, a legközelebbi évkörben országgyűlési képviselőnk, választatott főgondnokká. E két férfiú szakmát cserélt igazgató-tanácsunknál. Presbyteriumunk az előbbi tagokkal tisztelte meg, választásával, igazgató-tanácsunkat. Egy új tagja lett ennek Tóth József,ügyvéd úr személyében.

A tanári testületben azon változás történt, hogy Mikler Sámuel úr, Beszterczehányára választatván lelkésznek, megvált intézetünktől. Lelke visszavágyott ama pálya folytatására, melyet 14 évvel ezelőtt — nagykárolyi lelkészségéből hivatva — tanári székünkért felcserélt s mely elvállalt lelkészi hivatalt egyéniségének, ifjúkori tanulmányainak, mindenek felett pedig javadalmazásának, kényelmének, a maga s családja boldogitásának inkább megfelelőnek Ítélt. Ha távozása vesztesége iskolánknak s városunknak, kiben itt töltött