Református főgimnázium, Nagykőrös, 1877
Tartalom
o mokban biztosan és kétségbevonhatatlanúl kimutatnia, Hogy ez a kormány követeléseinek mind a tanárok létszáma és minősége, mind a tan helyiség, a szerek és eszközök előállítása tekintetében megfeleljen, melyek a határozottan és erélyesen óhajtott nyilvánosság sine qua non-ját képezték, a férfias akarat s kitartó fáradozás mellett, tekintélyes áldozat hozatalára vala szükség. Helv. hitv. egyházunk s iskolánk a szükségletet a létező alapból távolról sem fedezhetve, egy felől a városi népgyülésre, másfelől a duna- melléki egyházkerületre támaszkodott. Amaz még 1851-ben kimondá, sőt követeié tanintézetünk újra szervezését,, a mikor Szőnyi Pál felügyelőhöz intézett feliratában az erdő 18,080 quotájából 4080-at, mely mintegy ugyanennyi forint, ajánl és határoz adni. Emez két tanszék fizetésével jön, erkölcsi támogatása mellett, segélyünkre. Ez összegek együtt sem fedezvén a mutatkozó szükségletet, miután kiderítettük a kormány és egyh. kerületünk előtt, hogy 6800 frtnál több nem fordithattatik e czélra, a kormány pedig követelte a 12 tanár beállítását s ezek tisztességes díjazását, meghozta népünk a kellő áldozatot. Ha elhallgatom is egyh. és vil. elöljáróinknak ez ügyben teljesített honpolgári kötelességeik nagy és nemes voltát, a kormány közvetlen közegeinek célunk valósítása iránt érdeklődését s lankadni nem engedő buzdításait, Szőnyi Pál, Mikulás János, b. Augusznak s b. Geringernek ténykedéseit: nem tartom feleslegesnek gr. Thun cs. k. közoktat. ü. mi- nisternek Nagy-Kőrös városa közönségéhez 1851. mart. 7-én a 8000 forint alapítvány kijelölése alkalmával intézett emelkedett sorait közölni: „Ezen határozat midőn egy részről a serdülő ifjúság iránti igaz keresztyéni szeretetet tanúsít, más részről azt bizonyítja, hogy ezen városi közönségnek helyes fogalma van a magasabb művelődésnek becséről, mely jelen korunkban nélkülözhetetlen kellék; de mutatja más felől azon nagylelkűséget is, minélfogva a közönség az ezt érdemlő czél biztosításáért a legtekintélyesebb áldozathozásától sem borzad vissza. Én kedves kötelességemnek érzem mindezt elismerni s a városi közönségnek az összes művelődés szent érdekében köszönetemet nyilvánítani, óhajtván, hogy ezen eljárási modoruk minden hitfelekezetből minél több közönséget buzdítson hasonló lelkesedésre; minek csak az egész nemzet gyorsan gyarapodó műveltsége lehetne mind legbizonyosabb, mind legörvendete- sebb következése." „Mihelyt az átalakítandó gymnasium az újból szervezési általános terv értelmében újból rendezve leszen, örömömnek fogom tartani azt, az álladalmilag érvényes bizonyítványt adhatás tekintetében, ugyanazon jogokkal díszíteni föl, melyeket a hasonlóan újból szervezett álladalmi gymnasiumok törvényesen élveznek.“