Református főgimnázium, Nagykőrös, 1864
Tartalom
18 gazdászati gyakorlatra földet adott. Az elválasztott tanár (Karika Pál) a következő évben tanítását meg is kezdette, s a philosophiai tudományok tanárának Warga János úrnak közreműködésével folytatta 1848-ig, a midőn az intézet hazánk ismeretes viszonyai miatt teljesen feloszlott. A bekövetkezett nehéz időkben a tanitóképezde eszméjének felelevenítésére 1852-ben emeltetett az első hang az egy. kér. iskolai választmány által, mely a normális időkben tartott több egyh. kér. végzések alapján elhatározá: ,,hogy az iskolatanitókat képző intézet csatoltas- sék össze a nagy körösi teljes gymnasiummal.“ Azonban a jó szándék kivitele megtört az akkori nyomasztó viszonyokon. De csakis a kivitel szenvedett hajótörést. Az újból felköltetett eszme megmaradt s annál erősebb gyökeret vert, minélinkább kezdte a közértelmiség érezni s belátni, hazónk megváltozott viszonyai között a tanitóképezdék felállításának elodázhatatlan szükségét. Ennek kifolyása lön, hogy a nagykőrösi egyházi elöljáróság minden zaj nélkül azzal lepte meg az egyház kerületet és prot. közönséget, hogy a tanitóképezdét 1855-ben megnyitotta. Az egyház ez újszülöttének bölcsői élete épen nem vala felhőtlen. Határozott jellemű pártolókra volt szüksége, kik tudjanak és akarjanak is szembeszállni a nehézségekkel, melyeket egy felöl a nyomatás, más részről az előítélet gördítettek szabad fejlődése útjába. De nem hiányzott a részvét és rokonszenv sem. A következő évben már a város áldozati készsége folytán egy 12 hold területű városi mintakertészettel köttetett össze a képezde. Mihelyt az egyházi elöljáróság meggyőződést szerezhetett magának az intézet életrevalóságáról s az ez iránt mind jobban nyilvánuló közérzületröl, sietett azt a d. m. egyházkerület védszárnyai alá helyhezni. Ez azonnal őszinte és hatályos pártfogása alá vette, s annak a kor igényeihez mért rendezése s kormányzása végett, a nagykőrösi egyháztanács befolyásával, állandó felügyelőséget nevezett ki. Ezen évet örök emlékűvé teszi még a gondviselés azon kedvezése is, hogy b. e. t. Patay Sámuel úr és neje Beretvás Éva asszony 135 hold földből álló. t. Egressy Sámuel úr pedig 1000 p. forint kegyes alapítványt tettek az intézet javára. Ily jelentékeny anyagi gyarapodás után az intézet szellemi életének erösbítésére fordít- tatott figyelem. Egy felöl az egyháztanács, egy az egyházkerülethez intézett fölterjesztvényé- ben kijelölé mindazon viszonyokat, szabatosan formulázá mindazon szabályokat, melyeknek az egyház mint alapító, és az egyházkerület mint főfelügyelő közt az intézet ügyeiben sinórmérté- kül keilend szolgálni; más részről a képezdei egyh. kér. felügyelőség szorosabban körvonalozá a képezde feladatát, készített tantervet és rendtartási szabályokat. 1858-ban az alapító és főfelügyelő két testület az intézet erőteljesebb fejlődése szempontjából elhatározta, hogy az intézetet önállóságra emeli, s az igazgatóságot a gymnasiumétól elkülönítve, abba külön és rendes igazgatótanárt állít. E határozatát még azon évben életbe léptette. Ekkép az oktatás az igazgatótanár közvetlen vezetése alatt, ügyszereto tanárok lelkiismeretes közreműködésével az 185% isk. év elején megkezdetett. A képezde új éleire kelte óta minden év meghozá gazdag termékét ezen tanintézet felvirágoztatására. De még mindig nélkülözte föéltetö elemét, mely miatt az intézet állapota egy szenvedő betegéhez hasonlított. Végre ezt is meghozá az 1860-ik év. Protestáns egyházunk visszahelyhezkedett szent örökségébe, autonom jogainak tényleges gyakorlatába. Ezzel az intézet új életerőt nyert, róla az ónsúlyú teher, mely eddigi működését zsibbasztá, leesett, s
