Református főgimnázium, Nagykőrös, 1859
Tartalom
9 és élénk mozgásban van; pl. a város fogalmához azonnal oda tolakodik eszméletembe N.-Körös, Kecskemét, Czegléd, Pest stb. városok képzete; a ház fogalmához a szomszéd meg szomszéd házaknak képzete; a tanuló fogalmához Péter, János, István képzete stb. Hogy a fogalmakba tüstént oda tolonganak az egyes képzetek, onnan van; mert a magasabb tehetségek mindig az alsóbbakból szervesen fejlenek ki, a magasabbak mindig visszahatnak az alsóbbakra, s ezek azokban mintegy bentfoglaltatnak. Látszik csak ezekből is, mily igen fontos a fogalom nemcsak magában véve, hanem viszonynyal a képzetekhez is. De ezekről saját helyén bővebben. §. 48. A képzetek visszaidézésének föltételei. A képzetek visszaidézésének a következő alapját vagy föltételeit találjuk átalánosan : 1) A testi és lelki izgatottság a nekik megfelelő képzeteket különösen fölkelti és visszaidézi; pl. az éh és szomj a kielégítésükre szolgáló tárgyak képzeteit könnyen felébresztik. Az éhes visszaidézi az élvezett lakoma képzetét. Az ifjak, kiknek testi és lelki szervezetük élénkebb, kiknek testi idegzetükön is nagyobb az úgynevezett visszahangzás (resonantia), könnyebben és világosabban visszaképzelik a tárgyak képeit, mint az öregek. Az iíjűkori képzetek valamint tartósakban megmaradnak eszméletünkben, úgy a legkisebb kínálkozó alkalom is könnyebben visszaidézi azokat. Innen érthető, miért ragaszkodunk oly erősen az anyatéjjel beszívott képzetekhez, vágyakhoz és szokásokhoz, melyek elhatározó befolyást gyakorolnak életünkre, s sokszor lelkületűnkre kitörölhetlen bélyeget nyomnak. A képzeteknek ezen önkénytelen hullámzásából származó nyilatkozat mutatója az ember jellemének. Az ifjú a holdban is szerelmet lát, midőn a kegyes ember az ájta- tosság eszközeit képzeli ott. Azonban a testi és lelki izgatottság túlzó feszítése nemcsak nem segíti elő a képzetek könnyű visszaidézését, de azt inkább akadályozza. A gyakori fejfájás, a korhely élet, kicsapongás mind gyengíti a visszalétesítö tehetség élénkségét, valamint a test és lélek összes erejét is. 2) A képzettársulás (associatio idearum) kiválólag hatalmas eszköze a képzetek visz- szaidézésének. Ugyanis egy képzet más képzeteknek visszaidézését mind azon viszonyok által előmozdítja, melyekbe e képzetek egymás közt jöhetnek; ilyenek a) a téri csoportulat vagy együtt lét, b) idösorozat vagy egymásutánlét, c) a képzetek hasonlósága, d) ellentéte, e) ok és okozati viszony, vagy okság, f) a nem és faj, egész és részek viszonya, vagy kiegészítés, g) a jel és jelzett viszonya. A képzettársulás kimutatott hét esetét négyre szokták némelyek visszavinni, ú. m.: az együttlét, egymásutánlét, hasonlat és ellentét eseteire. Azonban, ha szorosan vesszük, a négy eset ismét kettőre vihető vissza, ú.m.: az egyenlőség és egyidejűség eseteire; 1) mert egyenlőség van a legnagyobb ellentétek közt is, pl. Vulkán és Venus közt, amennyiben mindkettő ember, és mindkettőnél alakot képzelünk; az ily ellentéteken a segédképzetek mint egymást ellentétesen világosítók tűnnek föl, s segítik a képzetek visszaidézését. 2) A képzetek mozgását; tehát visszaidézését sem lehet képzelni idő nélkül, és a nélkül, hogy azok időben ne érintkeznének; az időben történő érintkezés pedig egyidejűség. 3) Mindezek mellett legfőbb kútfeje a képzetek visszalétesítésének a képzetek világossága és tisztasága, azaz: azon képzetek jönek vissza eszméletünkbe, azok emelkednek ki az elhomályosúlt képzetek látköre fölébe magasabb és rövidebb irányban, könnyebben és hamarabb, melyeket tisztán és világosan fölfogtunk, s melyek világosságuk és tisztaságuk által eszméletünkben már összképzetekké vagy fogalmakká emelkedtek; még pedig minél világosabb és tisztább valamely képzet vagy fogalom, annál magasabban emelkedik ki az a többek felett; ezek viszont annál mélyebben sülvednek a képzetek lát2
