Református főgimnázium, Nagykőrös, 1855

Tartalom

25

W

mint a mely hosszabb elnyújtását a gondolatnak engedi meg; ba pedig a gondolat előbb befejeztetnék, mint a függőben hagyott rímnek társa visszafordulna: úgy nem lenne öszhang- zat külső és benső, gondolat és vers közt: az nem volna vers. Ily szerkezet, például:

Zokoghat még egy betűcskét Belőlem a fájdalom ;

Ejthetek még egy könyúcskét Utánad szép angyalom.

eredeti népkölteményben fölötte ritka, miért? mert a két első sor befejezte az értelmet, de a fül még semmi verset nem érez , nem érez a nép egybehangzást forma és gondolat közt. Ha pedig a második sornál nem volna értelem, ez elnyujtottság ellenkeznék a magyar rhyth- mus természetével, s így a keresztrím sehogyse kapós. Ámde azért népünk sem idegen a mesterségesb szerkezettől, csakhogy keresztrím helyett középrímekkel szaggatja szét hosz- szabb sorait, s az egyszerű párversből 4- 6- sorú strophákat csinál, mint:

Zöld erdőben, Zöld mezöben Kék a szárnya Zöld a lába

Lakik egy madár.

Jaj he szépen jár. (6 sorú is lehet)

vagy, hogy régi Írókból idézzünk :

Kegyelmes Isten Kinek kezében Viseld gondomaf Vezérld utamat Én angyalkáim | Szép madárkám Te kedvedre | Kezeidre

Eletemet adtam!

Mert csak rád mar adtam. (6 sor) íme hozzád repültem Mint a sólyom, megjöttem. (6 sor)

(Balassa.J

Amadé.

továbbá, népdalokból:

A kisded pacsirta Ékesen hangiesdi Ha kim egyek Minden fűvek Ritkán vagyón

Az eget has ltja Napsugáron sétál És ki térek Serkentenek Ki mar adjon

Ki fent álljon i Le se szálljon

Szárny aival. Lába ivat.

A szép ékes menőre Világ megvetésére. Hív barátsága»

Az igazságban.

(Régi dal.J

(Régi dal.J (NépdatJ.

Tehát az egy keresztrím helyett két középrím tétetik , úgyhogy a hosszabb sor minden caesurája önálló sorrá lesz , rímet kap. Mi a tisztán páros rímekből alakult stropha szerkezetét illeti, ebben jellemző az , hogy a vers-szak hosszabb sorokon kezdődik, mind rövideb- bek váltva fel , s így kétségtelen népi alak Faludinál ez: Királyi mulatság stb. A kis tarka, madár stb. melyek hosszabb sorokról mind rövidebbre mennek át; hasonlóan a Népd. I. köt. Vén leány panasza, s akárhány.

2) Hármas rím. A régieknél használatos idom , mind tisztán, mind középrímekkel át- szegdelve, midőn aztán 9 sorossá lett. Nem hiszem pedig, hogy az olasz terzina utánzása hozta volna divatba, mert ennek váltogató rímeit utolérni épen nem igyekszik, hanem siet a 3-dik rím ráütése által a gondolatot bezárni, míg terzinában a gondolat folyó marad mintegy. Dante például ily formán alkalmazza : *)

Az emberélet utjának felén

Zordon sötét erdő közé jutottam,

Mivel az igaz utat nem lelém;

Csakhogy mindig 11 szótaggal. Ez elsietett fordítás csupán a formáért van.

4