MSZMP Nógrád Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.51.c) 1988

1988. szeptember 27. • 849. őe. - Oldalszámok - 1988. 849. 8.

5 - 2 idegenkedést, jobb esetben is rácsodálkozást, jó szándékú sajnálkozást és nem konkrét tetteket eredményeztek. Mit akarunk az ifjúságpolitikában? Külön választanám az egzisztenciális kérdéseket és a politikai intézményrendszer ifjúsági vetületét. Az egzisztenciális ügyekben nem a látszólag könnyebb utat kell követnünk, azaz nem külön ifjúsági intézk'edéseket akarunk. Nem, mert tudjuk, hogy az ifjúság nem szakitható ki a társadalomból, s a külön kezelés a reformfolyamatokat gátolná. Hozzá kell azonban tenni azonnal, hogy ez nem lehet alap az ifjúsági kérdéskör elhanyagolására, különösen nem a terhek ifjúságra történő aránytalan áthárítása. 1984-ben erről azt mondtuk: "nem külön ifjúságpolitika kell, hanem minden társadalompolitikai döntésnél figyelembe kell venni az ifjúság érdekét, szempontjait." Meggyőződésem, hogy ma ez már kevés. Olyan ifjuságcentrikus társadalompolitikai döntések kellenek, amelyek sokkal markánsabban célozzák meg az ifjúságot, de nem kiszakítva a társadalomból. Ifjuságcentrikus, azaz jövőcentrikus társadalompolitikai döntések kellenek. Hiszen egy, a perspektívával, a jövővel is kellő biztonsággal foglalkozni tudó politika lehet csak az, amely támogatást talál az ifjúság körében, és csak egy ilyen perspektivikus, jövőorientált, ifjúságpolitika lehet az, melyben nem kell külön ifjúsági vonatkozás, mert egész létével, különböző fogadkozások nélkül is szükségképpen is ifjuságpárti. Hogy mit jelent ez? Az erre adandó válaszhoz először azt kell tisztázni, hogy mely rétegekre akarunk támaszkodni a következő években. Ha azokra akarunk épiteni - ás meggyőződésem szerint másra nem lehet - akik az uj követelményeknek is meg tudnak felelni, nos akkor ezeket a rétegeket preferálni, segíteni kell. Lehet, hogy ez nem minden fiatal érdeke, hogy ez sok fiatal ellenérdeke, mégis ez az egész ifjúságnak, a fiatalok többségének, és az egész társadalomnak az érdeke. Én tehát nem a fiataloknak kérek többet, hanem a teljesítőknek, a társadalomban