MSZMP Nógrád Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.51.c) 1987

1987. január 27. • 812. őe. - Oldalszámok - 1987. 812. 11.

/Szóbeli előterjesztés az 1987.jan . 27-i VB ülésre/ A Társadalomtudományi Intézet tájékoztatója a Salgótarjánban folytatott kutatásainak főbb tapasztalatairól VH|2|V Kovács Ferenc elvtárs Mint ismeretes az MSZMP Társadalomtudományi Intézete első alkalommal 1971-ben végzett felmérést a salgótarjáni munkásság körében. A vizsgálat politikai és szervezeti kereteinek megteremtésében a Nógrád megyei PB, illetve Oktatási Igazgatóság is hatékonyan részt vett. A feldolgozás ideális ütemét főként kapacitás hiány zavarta, de igy is több publikáció született e témából, még idegen nyelveken is. Remélhetően a megyei politikai és gazdasági szervek is hasznosították a tapasztalatokat munkájuk során. 1982-ben fogtunk hozzá az un. kontroll vizsgálathoz, amely több szempontból megismételte az 1971-es felmérést, s igy összehasonlításokra is módot ad. A felvétel 1983-ban fejeződött be, az adatbázis összeállítása és a számitógépes programozás 1984-85-ben történt. A múlt évben jutottunk el oda, hogy megkezdődhet a tényleges feldolgozás. Természetes, hogy egyelőre csak előzetes tapasztalatokról tudunk számot adni, a végleges következtetések későbbre várhatók. Most az emberi tényezők minőségének alakulásáról kivánunk néhány ajánlást megfogalmazni. Dávid János elvtárs: Két szempont alapján szeretnék szólni a salgótarjáni munkásokról: egyrészt mint munkaerőkről, másrészt mint egyénekről, sajátos jellemzőkkel, törekvésekkel rendelkező emberekről. A munkaerő helyzetét jelentős mértékben befolyásolja az iskolázottság, a szakmai tudás. A vizsgálat azt igazolta, hogy a salgótarjáni munkásság mintegy 30-40 %-a úgynevezett tradicionális munkaerőnek számit. Ez azt jelenti, hogy a helyben megszerzett szakmai tudása erőteljesebb a verbális ismereteknél. A gyakorlati jártasság a hagyományos feladatok ellátásához év-