MSZMP Nógrád Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.51.c) 1987

1987. június 2. • 823. őe. - Oldalszámok - 1987. 823. 38.

• Esetleges a kapcsolat a Szécsényben működő munkahelyi pártszervezetekkel, illetve az eljáró párttagok munkahelyeivel. Ebben elsősorban a salgótarjáni üzemekkel való kapcsolatoknak vannak konkrét erdményei. Döntően Karancsság, Sndrefalva, Hógrádmegyer térségében jellemző a salgótarjáni nagyüzemek és a szénbányák vonatkozásában. Azonban itt sem beszélhetünk a rendszeres és tudatos együttműködésről. A kezdeményezések az üzemi párttagok politikai oktatásba való lakóhelyi bevonására és a hittanbeiratások jelzésére irányulnak főleg. Kedvezőbbek az együttműködés tapasztalatai a községpolitikai munka, a községi pártszervezetek személyi feltételei, káderhelyzete javitása tekintetében. Elsősorban a tanácsi testületekben, a községekben működő társadalmi és tömegszervezetekben tevékenykedő üzemi párttagok vesznek részt aktivan a községpolitikai életben. A velük való foglalkozás, tájékoztatásuk, mozgósitásuk rendszeresebbé vált. Érdemibb együttműködés tapasztalható a pártmunka személyi feltételei javitása tekintetében. Növekedett a munkahelyekről kikért párttagok száma, akik döntően állandó lakóhelyi pártmegbizatásuk révén, illetve a pártalapszervezeti vezetőségi tagként, párttisztségviselőként kerültek átigazolásra a községi pártszervezetekbe. Rendszeresebbé vált a területen a pártoktatás, a tömegpolitikai munka segitése a községi alapszervezetekben elsősorban előadók, propagandisták adásával a munkahelyi pártszervezetek részéről. A személyi feltételek javítását elősegítő együttműködés érzékelhető a párttaggá nevelő és ajánló munkában. Elsősorban a községi alapszervezetek kezdeményezésére ha lassan is, de növekszik azon fiatalok száma, akik állandó lakóhelyi megbízatásuk révén a községi alapszervezetekben kerülnek felvételre. Összesen 26 fő. (7 fő Nagylóc, Karancsság, Ludányhalászk, Nógrádmegyer, Szécsényfelfalu) Ez kedvezően segiti a községi pártszervezetek megerősödését. E gyakorlat azonban még nem vált általánossá. Ugyanakkor csak elvétve jut a községi alapszervezetek tudomására, ha ónnak kerül tagfelvételre valaki. A munkahelyiek nem kérnek a községtől véleményt. Ezért sem ismertek a falvakban az üzemekben párttagként dolgozók.