MSZMP Nógrád Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.51.c) 1987
1987. szeptember 8. • 829. őe. - Oldalszámok - 1987. 829. 32.
A bizottság a jelölő bizottságokat a személyi kérdések jellegétől függetlenül, változatlan összetételben, mintegy állandó munkabizottságként kivánja működtetni a választási ciklus egészében, Ezzel is gátolták, hogy a körülményeket, a szóbajövő jelölteket leginkább ismerő testületi tagok kapjanak esetenkénti megbizást és megalapozottabb javaslatokat tegyenek. A másik tipikus értelmezési gond, hogy az irányitó pártszerv még a jelölő bizottság munkájának megkezdése előtt véleményt mond, állást foglal, ezzel is szűkiti a demokratizmust, az alulról jövő kezdeményezéseket. A jelölő bizottságok tevékenysége sokszor egy külső akarat visszaigazolására korlátozódik. Testületi tagok - főleg üzemi testületi tagok - teszik szóvá, hogy védettségük megszűntével kiszolgáltatott helyzetbe kerülhetnek /munkahelyük változhat, fegyelmit kezdeményezhetnek ellenük testületi jóváhagyás nélkül/, presztizsük csökken pl. a szakszervezeti tisztségviselőkkel összehasonlításban. A párt társadalomirányitó szerepében a közvetett eszközök súlyának, szerepének növekedése a kádermunkában is érezteti hatását. Az állami, gazdasági szervekkel, tömegszervezetekkel való együttműködés, munkamegosztás új minőségének megértetése, az előzetes állásfoglalások demokratikus viszonyok közötti érvényesítése helyzetünk egyik gyenge, kritikus pontja. Noha maga a fogalom nem új, a pártszervek, a párttagok nehezen fogadják el, hogy a káderkérdésekben nem a párt mondja ki az utolsó szót. Különösen élesen vetődik fel a probléma a kettős jelölések esetében. A kommunistákon keresztül történ© akaratérvényesitést nem tartják elégséges garanciának. Kevés törekvés tapasztalható a döntést hozó állami és társadalmi szervekben dolgozó kommunisták felkészítésére, a követendő módszerek elterjesztésére. Szűkebb körben előfordul olyan felfogás és gyakorlat, hogy az előzetes állásfoglalás nem döntés, tehát politikai felelősség sem illeti a pártszervet. Több nehézség tapasztalható az alkalmassági követelmények komplex érvényesítése terén /sajnos a tömegkommunikációban, a pártkiadványokban is előforduló árnyalatnyi különbségek sem segi-