MSZMP Nógrád Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.51.c) 1987

1987. szeptember 8. • 829. őe. - Oldalszámok - 1987. 829. 20.

10 - 2 A kiegészitő tevékenység foglalkoztatásra kifejtett hatása kedvező. Hozzájárult az alaptevékenységből felszabaduld munkaerő elhelyezéséhez, az időszakosan jelentkező munkaerőfölösleg hatékonyabb kihasználásához, és a kijárok helybeni foglalkoztatásához is, a hatékonyságnak alárendelten. A munkaszervezettség, a szociális- és munkafeltételek kedvező változásai elősegitették a munkafegyelem, munkakultúra, termelékenység javulását, s meginditotta az intenzivebb termelés alapjainak megteremtését. Az eredményes fejlődés mellett is: Gazdaságonként jelentős eltérések vannak a tevékenységek fejlesztési irányaiban és jövedelmezőségében. Több gazdaság /Pásztó, Ecseg, Palotáshalom, Szurdokpüspöki/ megkésve kapcsolódott be főként a térségen kivüli tevékenységek szervezésébe, sokszor túlzott bizalmatlanság, kockázatvállalás hiánya miatt. Néhány üzem /Kalló, Alsótold/ gazdálkodása túlzottan egy, térségen kivüli tevékenységre alapozott /"egylábon állás"/* Bujákon többszöri kisérletezés ellenére sem valósult meg helyi kiegészitő tevékenység létesitése. A térség-, a megye iparvállalataitól sem sikerült meghatározó kiegészitő tevékenység átvétele. Az elmúlt években csökkentek a meglévő tevékenységek jövedelempozíciói /bár még mindig ;jobb, mint az alaptevékenységé/, az új, jövedelmezőbb vállalkozások szervezése lelassult a vállalkozásikészség hiányosságai és a megszokott piac szűkülése miatt. A térségen kivüli ágazatok működtetési, finanszírozási kockázata megnőtt. Az ágazat gazdálkodását közgazdaságilag nem elkülönítetten kezelik, igy a nyereségmutatói nem mutatják a valós állapotot, s csak a fedezeti összeg nyújt arról reális tájékoztatást. A tevékenységben magas a bérmunka aránya, erősödött az iparvállalatokkal szembeni kiszolgáltatottság. A felgyorsult termekváltási ütem rontotta a termelékenység alakulását. A kiegészitő tevékenység létszámbővülése döntően nem az üzemi térségben valósult megj, igy a települések népességmegtartó képessége növeléséhez kevésbe járult hozzá. Az ágazat vezetési szinvonala nem javult kellően, speciális szakemberhiány továbbra is gond. A dolgozók többsége betanitott munkás, s jövedelmük elmarad a gazdasági átlagtól. 1987-re jellemző, hogy a változó körülmények /szabályozás, adó/ nem kellő ismerete óvatosabbá, visszafogottabbá tette a vezetést a kiegészitő tevékenységek továbbfejlesztésébe. Összességében megállapítható, hogy a mezőgazdasági nagyüzemek "vegyes profilú" gazdálkodó egységekké váltak, gazdálkodásukban az érdekeltség meghatározó lett. Működésükben nélkülözhetetlen elem a kiegészitő tevékenység. A középtávú tervek a tevékenységek további, bár mérsékeltebb ütemű bővitését tűzték ki célul.