MSZMP Nógrád Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.51.c) 1986

1986. május 6. • 792. őe. - Oldalszámok - 1986. 792. 22.

- 12 Ezt jelzi, hofiy; - a termelésnövekedést mindegyikük döntően a termelékenység javi—»»«—«—» mii • • | « ——•—• II II un —lf!*»i 8 I n tására alapozza /30 %/; " a nyereségelőirányzat ok a termelési mutatóknál lényegesen dinamikusabb növekedést jelölnek meg /52-53 %/\ Ez igaz, ha az 1990-es előirányzatokat viszonyítjuk a 85-ös szinthez, de akkor is, ha a VII

# ötéves terv egészét a Vl-hozj - ennélfogva a .jövedelmezőség elfogadható j

avítása minden vállalati, gyári koncepciós vezérfonalként húzódik végig* Nem volt lehetőségünk a népgazdasági komplex mutatóval megegyező tartalmú elemzésre, de más üzemgazdasági kategóriák alakulásából /termelékenység 30 %, bérjövedelmezőség: 16-17 %, eszközjövedelmezőség: 33 %, E+B-arányos nyereség 26 %/ a hatékonyság népgazdasági

l

ag elhatározott mérték

é

t elérő javulása következik* Mégis el kell mondanunk, hogy ha ezeket a struktúraváltásról, költséggazdálkodásról korábban mondottakkal vetjük egybe - szembetűnnek a vállalati koncepciók bizonyos belső konzisztenciális gyengeségei, összhangbeli ellentmondásai is* Bár számot adnak a belső tartalékok mozgásba hozásának szándékáról /a termékszerkezettel, fajlagos költségekkel kapcsolatban felsoroltakon kivül a munka- és üzemszervezés, a kooperáció javitása, néhány helyen a készletgazdálkodás feszesebbé tétele/; De látnunk kell, hogy az üzemek többsége az áremelésben látja a többletjövedelemszerzés döntő módját; Ez akkor jelent gondot, ha itt nem elsősorban a magasabb színvonalhoz és használati értékhez logikusan és reálisan kapcsolódó nagyobb árakban jelenik meg* - vagy - természetesen nem tervesitve - -preferenciákkal remélik fokozni a jövedelmezőséget* /mégha ez az érdekből fatadó magatartás forma/;