MSZMP Nógrád Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.51.c) 1985

1985. július 30. • 772. őe. - Oldalszámok - 1985. 772. 6.

melyet eredményesen oldottak meg. Ezért az itt dolgozó elvtársakat elismerés illeti. Jelenleg egy olyan helyi irányítási szerkezet alakult ki, amely biztositja a városi jogú nagyközség és a vonzáskörzet további fejlődését* Felvetődött a jelenleg kialakult helyzet megítélése. Tudatosan alakitottuk e vonzáskörzet határait, A helyzetet tartósnak kell felfogni, nem szabad bizonytalanságot kelteni, ezt figyelembevevő kell dolgozni és együttműködni. Egy olyan munkáslakta településnek, mint Bátonyterenye - nem rivalizálva a megyeszékhellyel - a fejlődését meg kell gyorsitani. A helyi szervek döntsék el, hogy a rendelkezésre álló eszközökből hogyan, milyen sorrendben elégitik ki az igényeket. Az igazságügy tekintetében nem szükséges kezdeményezni helyi szervek létrehozását. Azok a problémák, amelyeket Szerémi elvtárs felvetett megyei erőből is megoldhatók. A közlekedés és hirközlés gondjainak enyhitésére vannak VII. ötéves tervi elképzelések. Néhány kérdést - mint pl. a közlekedés - jobb szervezéssel is meg lehet valósitani. A pártbizottságnak részletes feladatterve van a munka tartalmára, rendjére, módszerére vonatkozóan, amely a PB számára hosszú távú útbaigazítást ad. A tanács a terület- és településfejlesztési, ellátási kérdéseket illető feladatait a középtávú tervében fogja konkrétan meghatározni. A párt a területen működő tanácsi szervek felé elvi, politikai módon végezze irányitó munkáját, elsősorban a személyi feltételek megteremtésén keresztül. A városi jogú PB a térség egészére vonatkozóan felelős politikai irányitást kell, hogy ellásson. A városi jogú nagyközségi tanács felé közvetlenül, mig a területen működő tanácsok felé a helyi pártszerveken keresztül. Fogadjuk el azt a javaslatot, hogy a következő tanévben az Oktatási Igazgatóságon vagy a helyi képzésben szerepeltessék a város és községpolitika kérdését. A városi jogú nagyközségi tanács a területén osztatlan felelősséggel tartozik, ugyanakkor részt vesz az irányitásban is. A tanácsok egymás közötti együttműködése kezdeti állapotban van. Fejlesztésekben, együttműködésben, ellátási kérdésekben kevés a kezdeményezés. Arra kellene a községi vezetőket ösztönözni, hogy a problémák tervszerűbb, tudatosabb gazdálkodással, jobb együttműködéssel megoldhatók. Erősíteni kell a székhely- és társközségek további eredményesebb kapcsolatát, megőrizni a lakosság bizalmát az elöljáróságok iránt. Az uj felállásban a megyei tanácsnak > is mas lett a helyzete. Szorosabb kapcsolatot kell tartani a helyi párt- és tanácsi szervekkel, kölcsönösen jobb együttműködésre kell törekedni. Ma még kevésbé érzékeljük, hogy városi joou pártszerveink,