MSZMP Nógrád Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.51.c) 1985

1985. július 30. • 772. őe. - Oldalszámok - 1985. 772. 3.

- 2 1 jól átgondolt fejlesztést igényel. Elkerülhetetlenül szükséges, hogy főként infrastrukturális fejlesztéseknél az átlagosnál szorosabb együtt működés alakuljon ki Salgótarján és Bátonyterenye között. A Nógrádi Szénbányák Vállalat üzemeinek döntő többsége e területen működik, amely természetessé teszi a tanács és a vállalat-vezetés közötti élő kapcsolatot. E kapcsolatok javitása a pártbizottságok és a területi pártszervek szintjén is szükséges. Nagyobb összefogást kell megvalósítani az itt élő fiatalok rendszeres testedzésének javitása érdekében is. Szálai László elvtárs

: Fontosnak tartom a napirend tárgyalását, mert 1983. októbere óta első esetben ad lehetőséget betekinteni az uj közigazgatási rendszer működésébe; a helyi párt- és tanácsi munka gyakorlatába. Az előterjesztésben a párt és tanácsi funkció túlságosan összemosódik, kevésbé vállalkoznak kritikus kérdések felvetésére. Ugy érzem, hogy elbizonytalanodás tapasztalható a városi jogú nagyközségi tanács részéről a feladatok ellátását illetően. Túlzottan berendezkedtek az átmeneti állapotra. A pártszervek munkájában erősiteni kell a térségi szemléletet, a regionális problémákkal való foglalkozást. Néhány kérdés megválaszolása a központi szervek részéről is egyre fontosabbá válik. Az, anyagban nem kapott megfelelő hangsúlyt a munkamódszer kialakitása, a hatáskörök tisztázásának kérdése. Bizonyos átfedés látszik a letelepült üzemek pártkoordinációjában és a helyi politikai irányitásban, továbbá, hogy a bátonyterenyei PB szintjéről alakitsák-e a községpolitikát, vagy helyileg. Javaslom, hogy a Politikai Bizottság határozata alapján a községpolitikával összefüggő elméleti feladatokat spéeiális tanfolyam szintjén dolgozzák fel. Rá kell irányítani a figyelmet az ezzel kapcsolatos KB., Pol. Biz. és megyei VB. határozatok összefüggéseire. A közigazgatási határok kialakításánál az igazgatási motivációk kerültek előtérbe, kevésbé a valós agglomerációs viszonyok. Egymástól 10-15 km-re lévő két térségközpont önálló céljainak követése és felerősítése veszélyt rejt magában. Tudomásul kell venni, hogy a megyeszékhely lát el az itt élő dolgozók, a lakosok szükségleteit is kielégitő felső fokú funkciókat. A másik fontos kérdés a településfejlesztés helyi feladatai. Ennek nagyobb hangsúlyt kell adni, mert azt tapasztaltuk, hogy a különböző szervek óvatosak, nem elég kezdeményezőek. A további feladatok megjelölésénél a politikai munkában a munkamódszer, az irányitás gyakorlati továbbfejlesztése az egyik fő feladat. Jobb munkamegosztás, feladatelhatárolás szükséges a tanácsok és pártszervek ré-