MSZMP Nógrád Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.51.c) 1985

1985. július 2. • 770. őe. - Oldalszámok - 1985. 770. 23.

- sokan kiemelték a területek képviseleti arányai betartásának fontosságát, s hogy a testületbe hozzáértő, a választók véleményét tolmácsolni tudó, alkalmas dolgozók kerüljenek; - főleg a párttagok körében került hangsúlyozásra, hogy a tulajdonosi tudat erősítése érdekében aktivabb agitációs és propaganda munka szükséges a párt- a szakszervezet, s a gazdasági vezetés részéről egyaránt; - néhány üzemben már az előzetes beszélgetéseknél is elhangzottak javaslatok, melyek a konkrét helyi viszonyokra alkalmazva a gazdálkodás jobbítására irányultak /pl. a szervezési munka célirányosabbá tétele, a gyártáselőkészités, a technológiai fegyelem javitása, egy vállalaton belül a gyárak közötti - elszámoláson alapuló - kooperáció megteremtésére. A kollektívák által kialakított elképzelések az irányítási formára vonatkozóan általában megegyeztek a szaktárcák előzetes besorolásával. A kiemelt ipari üzemek többsége - mint a mellékletből is kitűnik - a Vállalati Tanács formát választotta. Az önálló gazdálkodó egységek közül csak néhányan kértek módosítást, így: - az ötvözetgyár, IpM által előzetesen megállapított közgyűlés helyett a Vállalati Tanács; - a Salgótarjáni Ruhagyár és a Sütőipari Vállalat kollektívája a Vállalati Tanács helyett az államigazgatási formát kérte. Az alapító szerv az ötvözetgyár módosítási kérelmével egyetértett a két utóbbi üzem esetében ugyanakkor fenntartotta eredeti álláspontját, /szépséghiba, hogy erről IpM a ruhagyárat még a mai napig sem értesítette./ Módosult az irányítási forma az eredeti elképzeléshez képest a Mátraaljai Állami Gazdaságnál is, közgyűlés helyett Vállalati Tanács alakult.