MSZMP Nógrád Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.51.c) 1985

1985. január 2. • 757. őe. - Oldalszámok - 1985. 757. 30.

- 1.6 A megye iparának fejlődése a korábban kialakult strukturális jegyek megtartása mellett ment végbe* Az előirányzatokkal és a megye adottságaival összhangban a leggyorsabb a gépipar és az épitőanyagipar fejlődési üteme. A könnyűipar teljesítménye mérsékelten nőtt. A külszini fejtés hozamának növekedése eredményeként a korábbi szinten állandósult a szóntermelés. A kohászat termelése a nehezebb feltételek miatt csökkent. A szövetkezeti ipar fejlődése egyenetlen. A differenciálódás - a hatékonyságbeli különbségek, a versenyképesség és a piaci rugalmasság függvényében - az üzemek között is fokozódott . Korszerűsödött a gyártmányszerkezet

. Nőtt a versenyképes, a magasabb feldolgozottsági fokú termékek aránya /ragasztott üveg, erősáramú kábelek, alumínium radiátor és bányatám, harmadik generációs URH készülékek, stb./ Folytatódott a gazdaságtalan termelés megszüntetése, illetve helyettesítése* A gazdasági egyensúly javításában a megye ipari üzemei a termelés hatékonyabbá tótelével az export növelésével vettek részt. Hozzájárulásuk szerényebb az előirányzottnál, de az erőfeszitéseket jelzi, hogy bővült az exporttevékenységben részt vevők köre, szélesedett a közös érdekeltségen alapuló kooperáció. A rubel elszámolású kivitel növekedése egyenletesebb és dinamikusabb volt, s négy év alatt közel megkétszereződött. Davult az üzemek szállítókészsége, szerződéses fegyelme. A nem rubel viszonylatú export a tervidőszak első három évében csökkent. Ebben elsősorban a tőkés piaci recesszió, valamint a termékek világpiaci színvonaltól való elmaradása játszott meghatározó szerepet. 1984-ben ismét nőtt a nem rubel elszámolású kivitel. Figyelemre méltó eredmények születtek az importkiváltásban, illetve az importhelyettesitŐ termékek gyártásában. A termelés műszaki-technikai alapjai tovább korszerűsödtek. Beruházásra - a lehetőségekkel összhangban - a korábbi éveknél kevesebb, négy év alatt közel öt milliárd forint került felhasználásra. A fejlesztések elsősorban a versenyképes termékszerkezet kialakítására, importkiváltásra, energiaracionalizálásra, a belföldi szükségletek magasabb szinvonalon történő kielégitése és a környezetvédelemre irányultak. Átadásra került a Balassagyarmati Kábelgyár