MSZMP Nógrád Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.51.c) 1984
1984. szeptember 11. • 749. őe. - Oldalszámok - 1984. 749. 25.
/f - 4 4. Több területen - az erőfeszítések ellenére sem- jutottunk előbbre, A hatékonyság nem javult számottevően - megítélésem szerint 3 alapvető okból: 1./ vezetői, szemléletbeni problémák miatt, - nagy a szabályozók rugalmatlanságára való indokolatlan hivatkozás, a belső gondok külső feltételekre való áthárítása, A munkabizottság vizsgálta pl. a termelőkapacitások kihasználtságát, 1983-ban pl. a Kábelgyárban a nagymértékű gépek kihasználtsága 61,8 % 0 Á Fémipari Vállalatnál 43,2 %, vagy a Bútorgyárban 38,2 > Q .Vagy a munkaidő kihasználtság gondjai, /Tárgyalta a VB. atáppénzes állomány helyzetét 1982-83-ra pl, a Fémipari Vállalatnál a táppénzes állomány aránya 54, ; 0 ~ról 6,2 %-ra nőtt, a Kábelgyárban 6 >ó-ról 6,5 Jj-ra, a BFK-ban 7,6 %-ról, 7,8 : 0-ra nőtt./ - Az Épitőipari és Szolgáltató Szövetkezetnél és még néhány más üzemben is a laza munkafegyelem az Erdőgazdaságnál, vezetési gondok rontják a munka eredményességét. - vagy a mezőgazdasági üzemekben a csatolt táblázat mutatja, az adottságokkal nem magyarázható pl, 100 Fi költségre jutó eredmény különbséget. - a munka hatékonysága szempontjából -vezetői memtörődömségből gondot jelent az ujitói munka nagy mértékű visszaesése, suláynak lebesülése. Nem sokkal jobb a kép a szocialista munkaverseny gazdasági hasznosságában sem. 2./ A érnéval összefüggően a másik fő ok, v a-lős közgazdas ági s zabályozók fogyatékosságai, amelyek rontják a hatékonyságot. - e körben egy dolgot emelnék ki, a keresetszabályozás problémáját. /Nem kell különösebben kifejteni/ a jelentésben szereplő alacsony foglalkoztatottsági szint fogalmával ezt akartam jelezni, hogy nem valósulhatott meg a hatékony munkaerő foglalkoztatás, A magyarnándori ÁG-ban egyedi eljárás keretében dolgozó bizottság pl. előirta, a létszám 120 fővel való csökkentését. A keresetszabályozás hézagait kitöltötték hogy egyedileg megteremtették a bérgazdálkodás korrekcióját is.
