MSZMP Nógrád Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.51.c) 1983

1983. szeptember 27. • 724. őe. - Oldalszámok - 1983. 724. 4.

- 3 - k Hiánygazdálkodás, ezen belül a gyepgazdálkodás különös figyelmet érdemel. A termelési rendszerek alkalmazásában tovább lehetne lépni. El kell érni, hogy termelőszövetkezeteinknél az ágazat fejlesztésére légyen végig gondolt stratégia, a feladatok komplex áttekintése után egyértelmű feladatmeghatározás minden kérdésben, A tennivalókat bőviteni kell a háztájitartás feladatainak egyértelmű megfogalmazásával. Kiemelten fontos kérdésnek tartom az eredményesség, jövedelmezőség megteremtését, a költséggazdálkodás javítását. Sok esetben a belső tartalékok nem kellő számbavétele, szemléletbeli problémák akadályozzák az ágazat fejlesztését. Sok a tennivaló a személyi feltételek biztosításában, a szakképzésben. A pártszervezetek és a gazdaság vezetés számára a leginkább vizsgálandó kérdések ezek. Javaslom az irányító pártszervek felé, hogy a járási, városi PB-ok kapjanak tájékoztatást helyzetünkről, feladatainkról egyaránt. A megyei tanács mezőgazdasági osztálya is ismerje meg az előterjesztést, hasznosítsa irányitó munkájában. A szövetség elnökségi ülésen dolgozza fel az elhangzottakat. A VB-nak nincs szüksége korábbi elképzelései módosítására, az uj közgazdasági szabályozók megjelenése után azonban érdemes visszatérni a kérdések vizsgálatára. A tejtermelésnél hangsúlyozzuk, hogy a megye önellátásának biztosítása szükséges és ne számadatokat jelöljünk meg. Géczi János elvtárs /

összefoglaló/ Állapitsa meg a VB, hogy helyes volt a témát napirendre tűzni. Van .érvényes határozatunk és most ennek megvalósítását ellenőriztük. Rendelkezünk középtávú tervvel, amelyben kiemelt helyet kapnak a husprogrammal és a lakosság ellátásával kapcsolatos feladatok. Változtak a közgazdasági szabályozók, változott a környezet. Szükséges látnunk, hogy mezőgazdasági üzemeink ezek ismeretében hogyan gazdálkodtak, milyen útmutatást adhatunk számukra a jövőt illetően. Az előterjesztés megítélésénél a vitában elhangzottakat fogadjuk el. Az I. fejezetet a hozzászólások sok tekintetben gazdagították. A II. fejezetre viszont nagyobb hangsúlyt kellene helyezni. Azt a feszültséget, bizonytalanságot, ami pillanatnyilag a szarvasmarhatenyésztésben, fejlődésének ütemében és irányában érezhető különösen jól fogalmazzuk meg. Utaljunk arra is, hogyan lehetne a minőségi, a hatékonysági követelményeket, a belső tartalékok számbavételét fokozni, szemléletünkön változtatni. A fejezet bevezető gondolataiban az elismerés mellett - a jövő szempontjából - feltétlenül hangsúlyozzuk a megváltozott követelményeket, az alkalmazkodás mértékét.