MSZMP Nógrád Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.51.c) 1983

1983. március 1. • 709. őe. - Oldalszámok - 1983. 709. 18.

-•" 6 . A mezőgazdaság helyzete, eredményei nemcsak ezekben az üzemekben keltettek érdeklődést. Általános tapasztalat, hogy a mezőgazdaság eredményeit rendkivül nagyra értékelik, s gazdaságunk legstabilabb pontjának tartják. Erre vezethető vissza, hogy minden más ágazatot ehhez viszonyítanak, a következtetések gyakran túlzóak. Ebben a tömegkommunikáció is szerepet játszik. Az a vélemény van kialakulóban, hogy az iparnak, építőiparnak többet kellene átvenni a mezőgazdaságtól az irányítási és érdekeltségi rendszer, a vezetőkiválasztás korszerűsítésében, az önállóság ós felelősség növelésében. Tapasztalható, hogy a közvélemény a kisvállalkozások kiterjesztését célzó törekvéseket még mindig gyanakvással fogadja, a mezőgazdasági háztáji és kisegitő gazdaságok jelentős szerepét ugyanakkor szinte fenntartás nélkül elfogadja. A mezőgazdasági üzemekben tartott pártnapok tapasztalatai szerint az ott dolgozókat a közelmúltban hozott intézkedések nyugtalanítják. Ugy látják, hogy az ipari termékek /különösen a gépek/ árának nagyarányú növekedése nem áll arányban a felvásárlási árak növekedésével. Egyesek keményebben is fogalmaztak: ismét nyilik az "agrárolló". Behány helyen sajátosan vetődött fel az ipar-mezőgazdaság, város-falu viszonya. A vélemények „ugy jellemezhetők, hogy mig a mezőgazdaság az eredményesebb ágazat, addig a fejlesztési eszközök nagy része a városokra koncentrálódik. Ezt a relatíve hátrányos helyzetet általában méltánytalannak, igazságtalannak tartják. A községekben tartott pártnapok egy részénél panaszok hangzottak el a kistermeléssel kapcsolatban. Szóvá tették a takarmányellátás problémáit, az értékesítési bizonytalanságot, valamint a felvásárlási és fogyasztói ár nagy eltéréseit. főbb kérdés vonatkozott a külkereskedelemre is. Mivel erről a közvélemény viszonylag keveset tud, a vélemények nem megalapozottak, inkább találgatásokra épülnek. A véleményekből az érzékelhető,hogy az emberek többsége a külgazdasági egyensúly kérdését a külkereskedelem tevékenységére redukálja. Ezért nem mondható még el, hogy az emberek felismerték: az egyensúly a termelésben dől el. Sokakat foglalkoztat az ország pénzügyi helyzete. Széles körben ismerik adósságállományunk nagyságrendjét, tudnak arról, hogy a múlt év közepén kritikus helyzet állt elő. Elismerik azokat az erőfeszi-